Berta Sándor
USA kontra Microsoft ügy - európai segítség az óriáscégnek
Az Európai Parlamentben komoly ellenállás van az amerikai kormány azon törekvésével szemben, hogy a tengerentúli hatóságok hozzáférjenek az európai adatközpontokhoz.
2016 júliusában a Microsoft pert nyert az Obama-kormány ellen, amely azt szerette volna, hogy bármikor hozzáférhessen a társaság egyik ügyfelének Írországban tárolt e-mailjeihez. A Microsoft azonban megtagadta a kérést, ezért az Obama-kabinet megpróbálta jogi úton kikényszeríteni a hozzáférést. A New York-i fellebbviteli bíróság végül a társaságnak adott igazat. Az amerikai igazságügyi minisztérium szerette volna folytatni a pert, az ügy 2017 októberében az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága elé került. A fellebezés után legkorábban 2018 nyarán születhet ítélet.
Több európai parlamenti képviselő, köztük Viviane Reding, Birgit Sippel, Sophie In' t Veld és Jan Philipp Albrecht egy úgynevezett amicus curiae levélben (ez egy egyfajta szakértői levél) fejtették ki aggodalmaikat az eljárással kapcsolatban. Ebben a politikusok világossá tették, hogy egyetlen adathozzáférés sem egyeztethető össze az Európai Unió Alapjogi Chartájával. A személyes információk átadása harmadik fél, például egy amerikai hivatal számára ugyanis komoly beavatkozást jelentene az érintett alany magánéletébe. A négy képviselő kifejtette, hogy az adott ügyben is az európai uniós jog az iránymutató. Az érintett személyek hivatkozhatnak az európai adatvédelmi jogra, ha az adataikat nem egy európai uniós szolgáltató, például a Microsoft tárolja.
A Microsoft Dublin melletti szerverközpontja
A külső tanácsadó levélben az is szerepel, hogy az Európai Unió Bírósága az adatvédelmi törvényeknek különösen széles körű alkalmazási lehetőséget biztosított pont azért, hogy megakadályozza a hatályos szabályok megkerülését például az Amerikai Egyesült Államok által. Albrecht -az európai Zöldek belügyi és igazságügyi szakértője - úgy vélte, ha az amerikai legfelsőbb bíróság Washington javára dönt a perben, akkor ez a ma ismert internetnek a végét jelenti. Azután az olyan országok is követelhetik az európai ügyfelek adatainak a kiadását, mint Kína, Oroszország vagy Törökország. A végeredmény a polgári jogok és a jogállami eljárások masszív korlátozása lenne.
Számos európai ágazati szövetség szintén hasonló véleménykifejtő, de jogi relevanciával nem bíró levelet küldött Washingtonba, s megfogalmazták az aggályaikat. Bernhard Rohleder, a BITKOM ügyvezetője azt nyilatkozta, ha a bíróság az amerikai kormány javára dönt, akkor az komoly beavatkozás az európai adatvédelembe. Az amerikai hatóságok közvetlen hozzáférése az európai személyes adatokhoz pedig összeegyeztethetetlen az európai adatvédelmi joggal. Az amerikai kormánynak kedvező ítélet minden olyan céget érintene, amelynek a székhelye vagy a kirendeltsége az USA-ban van. A vállalatoknak feloldhatatlan dilemmával szembesülnének: amennyiben eleget tesznek az ítéletnek, megsértik az európai adatvédelmi jogot, ellenkező esetben viszont az amerikai jogot sértik meg.
Brad Smith, a Microsoft elnöke és jogi igazgatója megköszönte az európai segítséget. Mint rámutatott, ha valakiben még kétségek lettek volna az elmarasztaló ítélet nemzetközi következményeiről, azt az amicus curiae levelek meggyőzhették. Az amerikai legfelsőbb bíróság előtt tárgyalt ügyekre ritkán irányul ekkora nemzetközi figyelem.
Smith hozzátette, hogy az amerikai igazságügyi minisztérium terve sérti a nemzetközi határokat, szerződéseket és jogot, ráadásul más államok lemásolhatják az eljárást. Amennyiben az amerikai kabinet megkapja a hatalmat, hogy átkutassák és lefoglalják a más országokban tárolt személyes kommunikációs adatokat, akkor ez gyakorlatilag meghívás más kormányok számára, hogy ugyanezt tegyék az Egyesült Államok területén. Végeredményben amerikai gazdasági érdekek és munkahelyek kerülhetnek veszélybe. Jelenleg az amerikai nagyvállalatok meghatározók a felhőszolgáltatások piacán, egy elmarasztaló ítélet viszont kockára teszi a megszerzett bizalmat. A perben a következő meghallgatást február 27-re tűzték ki.
2016 júliusában a Microsoft pert nyert az Obama-kormány ellen, amely azt szerette volna, hogy bármikor hozzáférhessen a társaság egyik ügyfelének Írországban tárolt e-mailjeihez. A Microsoft azonban megtagadta a kérést, ezért az Obama-kabinet megpróbálta jogi úton kikényszeríteni a hozzáférést. A New York-i fellebbviteli bíróság végül a társaságnak adott igazat. Az amerikai igazságügyi minisztérium szerette volna folytatni a pert, az ügy 2017 októberében az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága elé került. A fellebezés után legkorábban 2018 nyarán születhet ítélet.
Több európai parlamenti képviselő, köztük Viviane Reding, Birgit Sippel, Sophie In' t Veld és Jan Philipp Albrecht egy úgynevezett amicus curiae levélben (ez egy egyfajta szakértői levél) fejtették ki aggodalmaikat az eljárással kapcsolatban. Ebben a politikusok világossá tették, hogy egyetlen adathozzáférés sem egyeztethető össze az Európai Unió Alapjogi Chartájával. A személyes információk átadása harmadik fél, például egy amerikai hivatal számára ugyanis komoly beavatkozást jelentene az érintett alany magánéletébe. A négy képviselő kifejtette, hogy az adott ügyben is az európai uniós jog az iránymutató. Az érintett személyek hivatkozhatnak az európai adatvédelmi jogra, ha az adataikat nem egy európai uniós szolgáltató, például a Microsoft tárolja.
A Microsoft Dublin melletti szerverközpontja
A külső tanácsadó levélben az is szerepel, hogy az Európai Unió Bírósága az adatvédelmi törvényeknek különösen széles körű alkalmazási lehetőséget biztosított pont azért, hogy megakadályozza a hatályos szabályok megkerülését például az Amerikai Egyesült Államok által. Albrecht -az európai Zöldek belügyi és igazságügyi szakértője - úgy vélte, ha az amerikai legfelsőbb bíróság Washington javára dönt a perben, akkor ez a ma ismert internetnek a végét jelenti. Azután az olyan országok is követelhetik az európai ügyfelek adatainak a kiadását, mint Kína, Oroszország vagy Törökország. A végeredmény a polgári jogok és a jogállami eljárások masszív korlátozása lenne.
Számos európai ágazati szövetség szintén hasonló véleménykifejtő, de jogi relevanciával nem bíró levelet küldött Washingtonba, s megfogalmazták az aggályaikat. Bernhard Rohleder, a BITKOM ügyvezetője azt nyilatkozta, ha a bíróság az amerikai kormány javára dönt, akkor az komoly beavatkozás az európai adatvédelembe. Az amerikai hatóságok közvetlen hozzáférése az európai személyes adatokhoz pedig összeegyeztethetetlen az európai adatvédelmi joggal. Az amerikai kormánynak kedvező ítélet minden olyan céget érintene, amelynek a székhelye vagy a kirendeltsége az USA-ban van. A vállalatoknak feloldhatatlan dilemmával szembesülnének: amennyiben eleget tesznek az ítéletnek, megsértik az európai adatvédelmi jogot, ellenkező esetben viszont az amerikai jogot sértik meg.
Brad Smith, a Microsoft elnöke és jogi igazgatója megköszönte az európai segítséget. Mint rámutatott, ha valakiben még kétségek lettek volna az elmarasztaló ítélet nemzetközi következményeiről, azt az amicus curiae levelek meggyőzhették. Az amerikai legfelsőbb bíróság előtt tárgyalt ügyekre ritkán irányul ekkora nemzetközi figyelem.
Smith hozzátette, hogy az amerikai igazságügyi minisztérium terve sérti a nemzetközi határokat, szerződéseket és jogot, ráadásul más államok lemásolhatják az eljárást. Amennyiben az amerikai kabinet megkapja a hatalmat, hogy átkutassák és lefoglalják a más országokban tárolt személyes kommunikációs adatokat, akkor ez gyakorlatilag meghívás más kormányok számára, hogy ugyanezt tegyék az Egyesült Államok területén. Végeredményben amerikai gazdasági érdekek és munkahelyek kerülhetnek veszélybe. Jelenleg az amerikai nagyvállalatok meghatározók a felhőszolgáltatások piacán, egy elmarasztaló ítélet viszont kockára teszi a megszerzett bizalmat. A perben a következő meghallgatást február 27-re tűzték ki.