Berta Sándor
Pert nyert a Microsoft az Obama-kormány ellen
A redmondi társaság nem mindennapi eljárásból került ki győztesen.
Az amerikai kabinet azt szerette volna elérni, hogy bármikor hozzáférhessen a Microsoft egyik ügyfelének Írországban tárolt e-mailjeihez. A társaság megtagadta a kérést, ezért az Obama-kormány megpróbálta jogi úton kikényszeríteni a hozzáférést. Az óriáscég sokáig vesztésre állt az ügyben és úgy tűnt, hogy gyakorlatilag esélytelen a perben, azonban a New York-i fellebbviteli bíróság végül mégis a vállalatnak adott igazat.
A testület kimondta, hogy az amerikai kabinetnek nincs joga hozzáférni egy amerikai vállalkozás külföldi szerverén tárolt fájljaihoz és információihoz. Az ítélettel a fellebbviteli bíróság egyúttal megsemmisítette a 2014-ből származó korábbi határozatot.
Az amerikai hivatalok még három évvel ezelőtt keresték meg a Microsoftot, miszerint egy drogügyben nyomoznak és kérvényezték az egyik ügyfél elektronikus leveleinek a kiadását. A gond csak az volt, hogy az e-maileket nem egy amerikai, hanem egy írországi szerveren tárolták. A hatóságok mindennel megpróbálkoztak, még házkutatási parancsot is szereztek a levélfiókhoz. Az engedélyt egy New York-i bíró írta alá.
Azonban a redmondi IT-óriás hajthatatlannak bizonyult és azzal érvelt, hogy egy ilyen engedély az USA-ban igen, de Írországban nem érvényes, különösen akkor nem, ha azt sem az ír kormány, sem egy ír bíróság sem hagyta jóvá. Az amerikai kabinet ugyanakkor azt az álláspontot képviselte, hogy neki és az alá tartozó hivataloknak joguk van minden fájl és adat kiadását követelni, függetlenül attól, hogy az információt a világ melyik országában tárolják és ott milyen törvények vannak hatályban.
Per indult, amelyben a Microsoft több bíróságon veszített, maradt az utolsó fellebbezési lehetőség, amellyel a konszern élt. Susan Carney bírónőre várt a feladat, hogy eldöntse: az 1986-os Stored Communications Act értelmében a házkutatási engedélyek érvényesek-e az Amerikai Egyesült Államok területén kívül is vagy sem. Nos, ő úgy ítélte meg, hogy az amerikai jogszabályok kizárólag olyan adatokra vonatkozhatnak, amelyeket az USA területén belül tárolnak.
A Microsoftot a per során számos vállalat támogatta, köztük volt az egyik legnagyobb konkurensének számító Apple, továbbá az Amazon, a Cisco, a CNN, a Fox News és a Verizon is. A társaság bebizonyította, hogy komolyan gondolja a mottóját, amely szerint az adatok most és a jövőben is a felhasználók tulajdonát képezik, a fájloknak biztonságban kell lenniük, azokat az adott ország törvényei szerint kell kezelni és az egész folyamatnak átláthatónak kell lennie.
Az amerikai kabinet azt szerette volna elérni, hogy bármikor hozzáférhessen a Microsoft egyik ügyfelének Írországban tárolt e-mailjeihez. A társaság megtagadta a kérést, ezért az Obama-kormány megpróbálta jogi úton kikényszeríteni a hozzáférést. Az óriáscég sokáig vesztésre állt az ügyben és úgy tűnt, hogy gyakorlatilag esélytelen a perben, azonban a New York-i fellebbviteli bíróság végül mégis a vállalatnak adott igazat.
A testület kimondta, hogy az amerikai kabinetnek nincs joga hozzáférni egy amerikai vállalkozás külföldi szerverén tárolt fájljaihoz és információihoz. Az ítélettel a fellebbviteli bíróság egyúttal megsemmisítette a 2014-ből származó korábbi határozatot.
Az amerikai hivatalok még három évvel ezelőtt keresték meg a Microsoftot, miszerint egy drogügyben nyomoznak és kérvényezték az egyik ügyfél elektronikus leveleinek a kiadását. A gond csak az volt, hogy az e-maileket nem egy amerikai, hanem egy írországi szerveren tárolták. A hatóságok mindennel megpróbálkoztak, még házkutatási parancsot is szereztek a levélfiókhoz. Az engedélyt egy New York-i bíró írta alá.
Azonban a redmondi IT-óriás hajthatatlannak bizonyult és azzal érvelt, hogy egy ilyen engedély az USA-ban igen, de Írországban nem érvényes, különösen akkor nem, ha azt sem az ír kormány, sem egy ír bíróság sem hagyta jóvá. Az amerikai kabinet ugyanakkor azt az álláspontot képviselte, hogy neki és az alá tartozó hivataloknak joguk van minden fájl és adat kiadását követelni, függetlenül attól, hogy az információt a világ melyik országában tárolják és ott milyen törvények vannak hatályban.
Per indult, amelyben a Microsoft több bíróságon veszített, maradt az utolsó fellebbezési lehetőség, amellyel a konszern élt. Susan Carney bírónőre várt a feladat, hogy eldöntse: az 1986-os Stored Communications Act értelmében a házkutatási engedélyek érvényesek-e az Amerikai Egyesült Államok területén kívül is vagy sem. Nos, ő úgy ítélte meg, hogy az amerikai jogszabályok kizárólag olyan adatokra vonatkozhatnak, amelyeket az USA területén belül tárolnak.
A Microsoftot a per során számos vállalat támogatta, köztük volt az egyik legnagyobb konkurensének számító Apple, továbbá az Amazon, a Cisco, a CNN, a Fox News és a Verizon is. A társaság bebizonyította, hogy komolyan gondolja a mottóját, amely szerint az adatok most és a jövőben is a felhasználók tulajdonát képezik, a fájloknak biztonságban kell lenniük, azokat az adott ország törvényei szerint kell kezelni és az egész folyamatnak átláthatónak kell lennie.