Berta Sándor
HoloLens szemüveget tesztel az izraeli hadsereg
A virtuális és vegyes valóság termékek a harctereken is hasznosak lehetnek, egy nagyon jó grafikájú számítógépjátékká alakítják a környezetet.
A 24 éves Li Ofri alezredes szoftverfejlesztőként dolgozik az izraeli hadseregnek egy Tel-Aviv elővárosában lévő katonai támaszponton. Ofri a 10 szakemberből álló csapatával azt kutatja, hogy a hadviselés során miként lehet összekötni egymással a valódi és a virtuális valóságot. Mindez hasznos lehet a stratégia kialakítása és fejlesztése, a sebesültek ellátása, a gépek javítása és a bevetések szempontjából. A virtuális valóság és a vegyes valóság szemüvegek polgári alkalmazása sem megszokott, napjainkban arra használják például az építészek, hogy megmutassák, hogyan fog kinézni egy épület, az egészségügyben pedig azon dolgoznak, hogy például a röntgenadatokat közvetlen a műtőasztalon fekvő beteg testén lehessen megjeleníteni.
Katonai téren az alapötlet az, hogy általa az egységek előnyhöz jutnak a harcban, mert ha valaki több információval rendelkezik, akkor jobban ki tudja számítani az általa tett dolgok kockázatait. Ofri ehhez a Microsoft HoloLens szemüvegét hívta segítségül. Az eszközzel a viselő nem csupán a környezetét látja, hanem további virtuális információkat is előhívhat, melyek ugyanakkor reagálnak a valóságra.
Az izraeli hadsereg tavaly nyár óta tesztel két HoloLens-szemüveget, amelyek átszámítva 2800 euróba kerültek. Mindez Ofri szerint nagyon olcsónak számít, és például így a taktikák kialakításához és továbbfejlesztéséhez nincs már szükség asztalokra. A Lod városa mellett végrehajtott tesztek során egy drón előzetesen felvette a környezetet, majd a számítógép a HoloLens viselője számára létrehozott egy virtuális valóságot a valódi környezetben. Kideríthető, hogy mennyi időre van szüksége egy embernek az A pontból B pontba való eljutásra vagy mennyire látható valaki egy fedezék mögött.
A harcmezőn a jövőben gyorsabbá és egyszerűbbé válhat a sebesültek ellátása, hiszen a távolban lévő orvos vagy felcser a helyszínen lévő katona fejkamerája alapján értékelheti a helyzetet, majd a megoldási javaslatát a szemüvegre vetítve az azonnal szakszerű segítséget nyújthat. De ugyanígy a járművek javítása is könnyebb lehet majd, az egységek pedig egyszerűbben információkat kaphatnak az ellenség állásairól és mozgásairól, hiszen ha egyvalaki lát egy ellenséget, az mindenki más szeme előtt megjelenhet, legyen akár egy fal mögött. Mindez álom a hadseregek számára, ugyanakkor jelenleg még nem lehetséges.
Frank Steinicke, a Hamburgi Egyetem ember-gép interakciókkal foglalkozó professzora hangsúlyozta, hogy még 5-10 évnek kell eltelnie ahhoz, hogy egy ilyen szemüveget alkalmazni lehessen a terepen. Akkor a készülékek úgy néznek majd ki, mint a napszemüvegek. Jelenleg az akkumulátorok üzemideje nem túl hosszú, a kijelzők csak viszonylag kis felületen mutatják meg az információkat, s az eszközök a mindennapi használatra még túl nehézkesek és súlyosak. De 10-15 év múlva a technológia akár az okostelefonokat is leválthatja. Ofri rámutatott, hogy nemcsak a terméket kell továbbfejleszteni, hanem a bevetés során stabil, erős internetre is szükség van ahhoz, hogy minden információt, felvételt és grafikát el lehessen juttatni a harcok helyszínére.
A másik két nagy piaci szereplő, a Facebook által megvett Oculus, és a HTC által gyártott Vive is tesztelés alatt van, ezekkel az alagutakban zajló harcokat gyakorolják. Az izraeli hadsereg tíz munkaállomást vett több százezer dollárért, reményeik szerint sokat segíthet a sötétben, szűk helyen való tűzharcra való pszichológiai rákészülésben. A rendszerrel eddig elégedettek, bővíteni akarják, hogy egyszerre akár 20 katona is harcolhasson. A technológia iránt egyébként nem csupán az izraeli, hanem a német hadsereg is érdeklődik. A Bundeswehr egyik szóvivője leszögezte, hogy a HoloLens vagy az arra hasonlító termékek alkalmasnak tűnnek arra, hogy az információkat gyorsan eljuttassák az egyes katonákhoz - különösen a vezetőkhöz. Azonban meg kell vizsgálni, hogy az információáradat nem terheli-e túl a harcolókat.
Érdekesség, hogy már 2014 májusában felmerült, hogy Oculus Rift kerülhet a norvég páncélozott járművekbe és a rendszernek köszönhetően a vezetők jobban észlelhetik a környezetüket. A tesztek során minden páncélozott jármű oldalára 4 darab 3D-kamera került, ezek közvetítették a kinti környezet jellemzőit, a harcjármű vezetője így teljes körű képet kaphatott. Az Oculus Rift által közvetített kép kiegészítő információkat is tartalmazott. Beilleszthetők voltak például iránytűk, az aktuális adatok (sebesség stb.) és akár a környék térképe is. A vezető emellett láthatta a tereptárgyakat, a saját és az ellenséges csapatok helyzetét, valamint a különböző akadályokat (aknamezők stb.).
A 24 éves Li Ofri alezredes szoftverfejlesztőként dolgozik az izraeli hadseregnek egy Tel-Aviv elővárosában lévő katonai támaszponton. Ofri a 10 szakemberből álló csapatával azt kutatja, hogy a hadviselés során miként lehet összekötni egymással a valódi és a virtuális valóságot. Mindez hasznos lehet a stratégia kialakítása és fejlesztése, a sebesültek ellátása, a gépek javítása és a bevetések szempontjából. A virtuális valóság és a vegyes valóság szemüvegek polgári alkalmazása sem megszokott, napjainkban arra használják például az építészek, hogy megmutassák, hogyan fog kinézni egy épület, az egészségügyben pedig azon dolgoznak, hogy például a röntgenadatokat közvetlen a műtőasztalon fekvő beteg testén lehessen megjeleníteni.
Katonai téren az alapötlet az, hogy általa az egységek előnyhöz jutnak a harcban, mert ha valaki több információval rendelkezik, akkor jobban ki tudja számítani az általa tett dolgok kockázatait. Ofri ehhez a Microsoft HoloLens szemüvegét hívta segítségül. Az eszközzel a viselő nem csupán a környezetét látja, hanem további virtuális információkat is előhívhat, melyek ugyanakkor reagálnak a valóságra.
Az izraeli hadsereg tavaly nyár óta tesztel két HoloLens-szemüveget, amelyek átszámítva 2800 euróba kerültek. Mindez Ofri szerint nagyon olcsónak számít, és például így a taktikák kialakításához és továbbfejlesztéséhez nincs már szükség asztalokra. A Lod városa mellett végrehajtott tesztek során egy drón előzetesen felvette a környezetet, majd a számítógép a HoloLens viselője számára létrehozott egy virtuális valóságot a valódi környezetben. Kideríthető, hogy mennyi időre van szüksége egy embernek az A pontból B pontba való eljutásra vagy mennyire látható valaki egy fedezék mögött.
A harcmezőn a jövőben gyorsabbá és egyszerűbbé válhat a sebesültek ellátása, hiszen a távolban lévő orvos vagy felcser a helyszínen lévő katona fejkamerája alapján értékelheti a helyzetet, majd a megoldási javaslatát a szemüvegre vetítve az azonnal szakszerű segítséget nyújthat. De ugyanígy a járművek javítása is könnyebb lehet majd, az egységek pedig egyszerűbben információkat kaphatnak az ellenség állásairól és mozgásairól, hiszen ha egyvalaki lát egy ellenséget, az mindenki más szeme előtt megjelenhet, legyen akár egy fal mögött. Mindez álom a hadseregek számára, ugyanakkor jelenleg még nem lehetséges.
Frank Steinicke, a Hamburgi Egyetem ember-gép interakciókkal foglalkozó professzora hangsúlyozta, hogy még 5-10 évnek kell eltelnie ahhoz, hogy egy ilyen szemüveget alkalmazni lehessen a terepen. Akkor a készülékek úgy néznek majd ki, mint a napszemüvegek. Jelenleg az akkumulátorok üzemideje nem túl hosszú, a kijelzők csak viszonylag kis felületen mutatják meg az információkat, s az eszközök a mindennapi használatra még túl nehézkesek és súlyosak. De 10-15 év múlva a technológia akár az okostelefonokat is leválthatja. Ofri rámutatott, hogy nemcsak a terméket kell továbbfejleszteni, hanem a bevetés során stabil, erős internetre is szükség van ahhoz, hogy minden információt, felvételt és grafikát el lehessen juttatni a harcok helyszínére.
A másik két nagy piaci szereplő, a Facebook által megvett Oculus, és a HTC által gyártott Vive is tesztelés alatt van, ezekkel az alagutakban zajló harcokat gyakorolják. Az izraeli hadsereg tíz munkaállomást vett több százezer dollárért, reményeik szerint sokat segíthet a sötétben, szűk helyen való tűzharcra való pszichológiai rákészülésben. A rendszerrel eddig elégedettek, bővíteni akarják, hogy egyszerre akár 20 katona is harcolhasson. A technológia iránt egyébként nem csupán az izraeli, hanem a német hadsereg is érdeklődik. A Bundeswehr egyik szóvivője leszögezte, hogy a HoloLens vagy az arra hasonlító termékek alkalmasnak tűnnek arra, hogy az információkat gyorsan eljuttassák az egyes katonákhoz - különösen a vezetőkhöz. Azonban meg kell vizsgálni, hogy az információáradat nem terheli-e túl a harcolókat.
Érdekesség, hogy már 2014 májusában felmerült, hogy Oculus Rift kerülhet a norvég páncélozott járművekbe és a rendszernek köszönhetően a vezetők jobban észlelhetik a környezetüket. A tesztek során minden páncélozott jármű oldalára 4 darab 3D-kamera került, ezek közvetítették a kinti környezet jellemzőit, a harcjármű vezetője így teljes körű képet kaphatott. Az Oculus Rift által közvetített kép kiegészítő információkat is tartalmazott. Beilleszthetők voltak például iránytűk, az aktuális adatok (sebesség stb.) és akár a környék térképe is. A vezető emellett láthatta a tereptárgyakat, a saját és az ellenséges csapatok helyzetét, valamint a különböző akadályokat (aknamezők stb.).