Az IT-óriások vezetése teljesen elszakadt a valóságtól, valós problémákra adott megoldások helyett sci-fikbe való kérdésekkel foglalkoznak.

Maciej Ceglowski tech-aktivista a re:publica nevű konferencián szólalt fel és görbe tükröt próbált állítani a Szilícium-völgy meghatározó vállalatai, illetve azok első emberei számára. A szakember 2009-ben megalapította a Pinboard nevű könyvjelző-szolgáltatást, amelynek a segítségével a felhasználók tárolhattak és megoszthattak a világhálón oldalakat. Donald Trump megválasztása után életre hívta a Techsolidarity.org nevű portált, amelynek célja, hogy a techcégek munkatársait összekösse a szomszédaikkal például személyes és havi találkozók segítségével.

A férfi a beszédét azzal kezdte, hogy a Szilícium-völgy cégeinek vezetőivel úgy kellene bánni, mint a gyerekekkel. "Csak akkor játszhatnátok az új játékokkal, ha előtte feltakarítjátok a káoszt, amit okoztatok" - emelte ki Ceglowski és hozzátette, hogy a térségben meghatározó társaságok hajlamosak arra, hogy a valóban létező problémákat mesterségesen generált dolgokkal váltsák ki.

"Arról folyik a vita, hogyan lehetne a Marsot Földhöz hasonló légkörrel ellátni, ahelyett, hogy arról folyna, hogy a bolygónk miként kaphatna újra a Földére hasonlító klímát" - bírálta Ceglowski Elon Musk és Jeff Bezos terveit. Megemlítette, hogy a Mars utazásra öt év alatt 8 milliárd dollárt költöttek, Elon Musk olyan hagymázas dolgokkal foglalkozik, minthogy szimulált világban élünk (és felfogadott két embert, hogy hackelje meg azt), a PayPallal és a Facebookkal nagyot kaszáló Peter Thiel Új-Zélandon építtettett bunkert a világvége esetére magának és barátainak. Ott van még az OpenAI nevű vallásos szekta, mely egymilliárd dollárt kapott annak kutatására hogyan kerülhető el a jövő robotlázadása.

A férfi ugyan alapvetően örült az elképzeléseknek, de kétségbe vonta, hogy a projektek megérnék a befektetett összegeket. A Pinboard létrehozója szerint a Szilícium-völgy két kedvenc programja az űrben való élet és a halhatatlanság kutatása. Utóbbi egy olyan mítosz, amelyben a helyi vállalatok nagyon hisznek, a Google például évente 4 milliárd dollárt költ el a Moonshot-projektre. Tovább sorolta a példákat, miszerint a Google igazgatója, egyébként jövőkutató Ray Kurzweil szerint jó úton haladunk a szingularitás felé vagy az Oracle-alapító Larry Ellison 350 millió dollárt tolt öregedésgátló projektekbe. Ceglowski azt mondta, hogy ő sem rajong a halálért, de ugyanakkor nincs meggyőződve arról, hogy egy civilizáció, amely még a férfiak hajhullásának problémáját sem tudja megoldani, fel tudná venni a küzdelmet a halállal.


A szakember hozzátette: e projektek pénze általában 4-5 óriáscégtől származik, amelyek a nyugati világban az internetet uralják, és többségében az emberek adataival kereskednek. A Google, a Facebook, az Amazon és a Microsoft üzleti modellje azon alapul, hogy információkat gyűjtenek az ügyfeleikről és ebből generálnak bevételt. E techkonszernek szoftverei több milliárd ember életét befolyásolják, és ugyanúgy, mint a feudalizmusban a hadurak, védik és kormányozzák a hozzájuk tartozó területet. Viszonyuk egymással nagyon komplex és szerteágazó: duopolizmus van a mobilpiacon (Google - Apple), az online reklámpiacon (Google - Facebook), az asztali operációs rendszereknél (Microsoft - Apple), a közösségi portáloknál (Facebook és Microsoft tulajdonban lévő LinkedIn), míg a felhőszolgáltatásoknál hárman osztoznak (Amazon, Microsoft és Google).

Ez az öt cég globálisan gondolkodik, és néhány ország kormányán kívül lényegében nem kell hatósági beavatkozástól tartaniuk. Az Egyesült Államok is kesztyűs kézzel bánik velük, lényegében csak az EU-ban kell komoly jogi korlátokhoz idomulniuk. A programozóiknak a legjobb esetben jó szándékaik vannak, de kevés élettapasztalatuk, míg a legrosszabb esetben átláthatatlan elvek alapján döntenek mások életéről. Ceglowski szerint mindez a gyarmatosítás mentalitása, mert ugyanúgy nagyon távol élő emberek hoznak döntéseket az életünkről anélkül, hogy tudnák, hogyan élünk.

Véleménye szerint ezeknek a vállalatoknak a felhasználóktól származó masszív profitból a cégvezetők gyerekkori álmainak megvalósítása vagy haláltól való félelme helyett a klímaváltozással vagy a nukleáris vég elkerülésével kellene foglalkoznia. A marsi klíma helyett a földi időjárással, menő játékszereik helyett a megfigyelési állammal és a demokratikus berendezkedésre gyakorolt hatásukkal. Ceglowski szerint ha mindezt összerakjuk félelmetes képet kapunk: néhány monopolhelyzetben lévő amerikai céget, melyeket fantáziákban hívő vezetők irányítanak egy olyan szabályozatlan környezetben, aminek egy inkompetens elnök, Trump áll az élén. Végszavában új adatvédelmi törvényeket sürgetett, mivel csak az EU-nak van meg a függetlensége, akarata és képessége, hogy korlátozza ezeket a tech-cégeket.