Berta Sándor
A polgári jogok még inkább háttérbe szorulhatnak
Az emberek többsége észre sem veszi, hogy mennyire könnyen megszerzik az adatait, sőt, sokan önként osztják meg azokat. Az ébredés keserű és már késői lesz.
Christopher Soghoian informatikus 1981-ben született San Franciscóban és az American Civil Liberties Union (ACLU) vezető technikai munkatársaként évek óta a digitális polgári jogokért harcol. Meggyőződése, hogy a közeljövőben a helyzet ezen a területen tovább fog romlani. "Eddig a hatalmat gyakorlók az IT-biztonság és a demokrácia kapcsolatára úgy tekintettek, mint egy gazdasági témára. Számukra akkor volt a fontos ez a terület, ha ellopták egy vállalat szellemi tulajdonát vagy egy polgár hitelkártya-adatait. Azonban mindez mostanra politikai természetűvé vált. Az amerikai választások során hackerek által megszerzett adatok megmutatták, hogy mennyire sebezhető a teljes politikai rendszer. Ez azonban nem csupán amerikai probléma."
"Politikusokkal és európai, illetve nemzeti intézetek képviselőivel is beszéltem, akik a kényes beszélgetéseket nem biztonságos telefonvonalakon folytatják. Az Európai Parlament ilyen szempontból annyira sebezhető, hogy az már tragikus. Külföldön lévő diplomatákkal is szóba elegyedtem, akik egyszerű mobiltelefont vagy vezetékes készüléket használnak, ha kommunikálni akarnak a központjukkal. A kormányok még a legegyszerűbb és legolcsóbb titkosítási megoldásokat sem alkalmazzák. Az agresszív orosz hackerakciók miatt viszont sok politikus felébredt. Nagy-Britanniában és Ausztráliában már néhány döntéshozó elismerte, hogy inkább a WhatsAppot használják, mert nem bíznak az SMS-ben" - jelentette ki a szakember.
Christopher Soghoian hozzátette, hogy a területen George Bush, Barack Obama és Donald Trump gyakorlatilag egyforma megítélés alá esik. Előbbi kettőnek ugyanis eltért a véleménye a melegek jogai, a környezetvédelmi kérdések vagy éppen az anyák védelme kapcsán, de az ellenőrzések területén nem voltak véleménykülönbségek. A jobb- és a baloldaliak egyaránt szeretik a megfigyeléseket. Barack Obama sem tett semmit azért, hogy visszafogja az Amerikai Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Hivatalát (NSA) vagy a Szövetségi Nyomozó Irodát (FBI).
Ezek a hivatalok folytatták, sőt, kiterjesztették a polgári jogokat sértő technikáik használatát. Mindez még több ellenőrzést és még több erre a célra alkalmazott technológiát jelentett. Utóbbiakat azután a fegyveres erők és a titkosszolgálatok átadták a helyi rendőri szerveknek. Ilyen technológiák a drónok, a kártevők és az úgynevezett IMSI-Catcher is, mely segítségével mobiltelefonok hallgathatók le. Christopher Soghoian szerint ez a trend Donald Trump alatt is folytatódni fog. A jövőt már nem a poloskák, hanem a hackelés jelenti. Még a legnyitottabb demokratikus társadalmak sem beszélnek arról, hogy az állami hackelések mennyi kárt okoznak a polgáraiknak és hogy ezt a folyamatot a bíróságok bevonásával kellene ellenőrizni. Ez annak köszönhető, hogy a kormányok mindent eltitkolnak előlünk.
"Egy olyan társadalommá válhatunk, amelyben az emberek megérzik majd az adatkereskedők hatalmát. A vállalatok minden mozgásról, vásárlásról, érdeklődési területről és a közösségi hálózatokból is információkat gyűjtenek. Amennyiben ezeket az adatokat ötvözik az arcfelismerés technikájával, akkor a hirdetők és a kereskedők rájöhetnek, hogy mit akarunk, még azelőtt, hogy belépnénk egy üzletbe. Úgy gondolom, hogy ennek a világnak a beköszönte úgy fogja érni a társadalmat, mint amikor valakit egy téglával arcon dobnak. A hackerek nagyon is jól ki tudják hangsúlyozni a technikai elmaradottságunk miatti gyengeségeinket."
"Nem lett volna szabad, hogy az NSA ennyire könnyen lehallgathassa Angela Merkel telefonját. Ebben a harcban a hackerközösség csak nehezen tud sikert elérni. A német telefonhálózatnak voltak sebezhetőségei, amelyekről a hackerek már régóta tudtak, és ezeket az információkat korábban kongresszusokon kis közönség előtt be is mutatták és a sajtó is írt azokról. Ennek ellenére 5-10 évvel később is támadhatók voltak a hálózatok. A közösség nagyon is jól megmutathatja, ha valami elromlott, de sokkal nehezebb politikailag nyomást gyakorolni azért, hogy azt a valami ki is javítsák."
A jogvédő úgy véli, nem feltétlenül van szükség a hackerek részéről jobb lobbitevékenységre, de ha csak a szakértők beszélnek egymással, attól nem változik meg semmi. A laikusokat és a politikusokat is fel kell világosítani. A legfontosabb mégis az lenne, hogy senki se használjon olyan okostelefont, amelyhez nem jár biztonsági frissítés. "Meg kellene győznünk a rokonainkat és a kollégáinkat, hogy két lépcsős azonosítási eljárásokat alkalmazzanak minden e-mail, közösségi profil és online banki tevékenység esetében" - fejtette ki az informatikus, aki Ron Wyden demokrata szenátor munkatársa lett, aki az NSA legélesebb kritikusának számít.
Christopher Soghoian informatikus 1981-ben született San Franciscóban és az American Civil Liberties Union (ACLU) vezető technikai munkatársaként évek óta a digitális polgári jogokért harcol. Meggyőződése, hogy a közeljövőben a helyzet ezen a területen tovább fog romlani. "Eddig a hatalmat gyakorlók az IT-biztonság és a demokrácia kapcsolatára úgy tekintettek, mint egy gazdasági témára. Számukra akkor volt a fontos ez a terület, ha ellopták egy vállalat szellemi tulajdonát vagy egy polgár hitelkártya-adatait. Azonban mindez mostanra politikai természetűvé vált. Az amerikai választások során hackerek által megszerzett adatok megmutatták, hogy mennyire sebezhető a teljes politikai rendszer. Ez azonban nem csupán amerikai probléma."
"Politikusokkal és európai, illetve nemzeti intézetek képviselőivel is beszéltem, akik a kényes beszélgetéseket nem biztonságos telefonvonalakon folytatják. Az Európai Parlament ilyen szempontból annyira sebezhető, hogy az már tragikus. Külföldön lévő diplomatákkal is szóba elegyedtem, akik egyszerű mobiltelefont vagy vezetékes készüléket használnak, ha kommunikálni akarnak a központjukkal. A kormányok még a legegyszerűbb és legolcsóbb titkosítási megoldásokat sem alkalmazzák. Az agresszív orosz hackerakciók miatt viszont sok politikus felébredt. Nagy-Britanniában és Ausztráliában már néhány döntéshozó elismerte, hogy inkább a WhatsAppot használják, mert nem bíznak az SMS-ben" - jelentette ki a szakember.
Christopher Soghoian hozzátette, hogy a területen George Bush, Barack Obama és Donald Trump gyakorlatilag egyforma megítélés alá esik. Előbbi kettőnek ugyanis eltért a véleménye a melegek jogai, a környezetvédelmi kérdések vagy éppen az anyák védelme kapcsán, de az ellenőrzések területén nem voltak véleménykülönbségek. A jobb- és a baloldaliak egyaránt szeretik a megfigyeléseket. Barack Obama sem tett semmit azért, hogy visszafogja az Amerikai Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Hivatalát (NSA) vagy a Szövetségi Nyomozó Irodát (FBI).
Ezek a hivatalok folytatták, sőt, kiterjesztették a polgári jogokat sértő technikáik használatát. Mindez még több ellenőrzést és még több erre a célra alkalmazott technológiát jelentett. Utóbbiakat azután a fegyveres erők és a titkosszolgálatok átadták a helyi rendőri szerveknek. Ilyen technológiák a drónok, a kártevők és az úgynevezett IMSI-Catcher is, mely segítségével mobiltelefonok hallgathatók le. Christopher Soghoian szerint ez a trend Donald Trump alatt is folytatódni fog. A jövőt már nem a poloskák, hanem a hackelés jelenti. Még a legnyitottabb demokratikus társadalmak sem beszélnek arról, hogy az állami hackelések mennyi kárt okoznak a polgáraiknak és hogy ezt a folyamatot a bíróságok bevonásával kellene ellenőrizni. Ez annak köszönhető, hogy a kormányok mindent eltitkolnak előlünk.
"Egy olyan társadalommá válhatunk, amelyben az emberek megérzik majd az adatkereskedők hatalmát. A vállalatok minden mozgásról, vásárlásról, érdeklődési területről és a közösségi hálózatokból is információkat gyűjtenek. Amennyiben ezeket az adatokat ötvözik az arcfelismerés technikájával, akkor a hirdetők és a kereskedők rájöhetnek, hogy mit akarunk, még azelőtt, hogy belépnénk egy üzletbe. Úgy gondolom, hogy ennek a világnak a beköszönte úgy fogja érni a társadalmat, mint amikor valakit egy téglával arcon dobnak. A hackerek nagyon is jól ki tudják hangsúlyozni a technikai elmaradottságunk miatti gyengeségeinket."
"Nem lett volna szabad, hogy az NSA ennyire könnyen lehallgathassa Angela Merkel telefonját. Ebben a harcban a hackerközösség csak nehezen tud sikert elérni. A német telefonhálózatnak voltak sebezhetőségei, amelyekről a hackerek már régóta tudtak, és ezeket az információkat korábban kongresszusokon kis közönség előtt be is mutatták és a sajtó is írt azokról. Ennek ellenére 5-10 évvel később is támadhatók voltak a hálózatok. A közösség nagyon is jól megmutathatja, ha valami elromlott, de sokkal nehezebb politikailag nyomást gyakorolni azért, hogy azt a valami ki is javítsák."
A jogvédő úgy véli, nem feltétlenül van szükség a hackerek részéről jobb lobbitevékenységre, de ha csak a szakértők beszélnek egymással, attól nem változik meg semmi. A laikusokat és a politikusokat is fel kell világosítani. A legfontosabb mégis az lenne, hogy senki se használjon olyan okostelefont, amelyhez nem jár biztonsági frissítés. "Meg kellene győznünk a rokonainkat és a kollégáinkat, hogy két lépcsős azonosítási eljárásokat alkalmazzanak minden e-mail, közösségi profil és online banki tevékenység esetében" - fejtette ki az informatikus, aki Ron Wyden demokrata szenátor munkatársa lett, aki az NSA legélesebb kritikusának számít.