Berta Sándor
Megismerhető valaki a szörfölési szokásai alapján?
Az internet nem tehető felelőssé minden világunkban lévő rosszért, legfeljebb felerősíthet eleve meglévő dolgokat.
Michal Kosinki pszichológus és társadalomkutató egy olyan módszert dolgozott ki, amelynek a segítségével valakinek a személyiségét meg lehet állapítani abból, ahogy internetezik vagy ahogy a Facebookon ír. A módszer segítségével a Cambridge Analytica nevű cég amerikai állampolgárok millióit tudta kielemezni.
"Felmérésekből számos információhoz jutottunk az emberek személyiségével kapcsolatban. Ezeket az adatokat kapcsolatba hozhatjuk az adott személyek digitális lábnyomatával, például a Facebookon lévő lájkokkal. A modell ugyanakkor csak új személyeknél használható és az alkalmazásával megfelelő előrejelzések érhetők el. Bizonyos indikátorok nagyon erősek. Mondjuk az, ha valaki Obama, Clinton és a demokraták Facebook-oldalán egyaránt fent van, akkor az egyértelműen arra mutat, hogy az illető inkább a demokratákat választaná. Más tényezők viszont nagyon gyengék. Amennyiben valakinek tetszik Lady Gaga, akkor ez önmagában nem árul el róla sokat, de más információkkal ötvözve viszont nagyon is pontos előrejelzésekhez vezethet" - jelentette ki a szakember.
Michal Kosinski hozzátette, hogy nem érdekli, hogy a módszere segítségével a marketingügynökségek pénzt keresnek, de azt mindig fontosnak tartotta és tartja, hogy legyenek bizonyos határok, amelyek nem léphetők át. Többek között azzal már nem ért egyet, hogy vállalatok információkat vásárolnak, elemeznek és használnak, de azt nem közlik a felhasználókkal, hogy pontosan mit is tesznek. Az embereknek ugyanis tisztában kell lenniük azzal, hogy milyen alapon kapnak célzott üzeneteket.
Viszont ha pártok és a vállalkozások nyíltan és átlátható módon kérdeznek le információkat, s megjelölve helyezik el az üzeneteiket, az teljesen rendben valónak tartja. A politikában nagy kereslet van az ilyen módszerekre. Amennyiben valaki jobban ismeri az emberek pszichológiai profiljait és ismeri a motivációikat, akkor sokkal jobb jelöltek javasolhatók vagy jobban adhatók el az adatok. Minden olyan kísérlet, amelyet a fogyasztói javak marketingjének területén végeztek el, azt mutatta, hogy az emberek gyakrabban kattintottak az ilyen hirdetésekre.
"Az internettel az a probléma, hogy nincsenek határok - ez persze egyúttal nagyszerű is. Ennek ellenére mindez azt jelenti, hogy a nemzeti jogi keretek nem hatályosak minden olyan oldalon, amelyet meglátogatunk. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy a technológia csak követi az érdekeinket és azt, amit szeretünk. Amennyiben például valaki csak bizonyos híreket olvas, akkor később csak hasonló hírekkel fog találkozni. De ha az összes hír érdekli, akkor a számítógép minden területről fog neki ajánlani anyagokat. Mindez nem a számítógép hibája, hanem alapvetően így működik az emberi psziché. Szeretünk olyan információkat kapni, amelyek megerősítik az elképzeléseinket és nem szeretünk olyanokat, amelyek összezavarnak bennünket. Az utóbbiak ugyanis kényelmetlenek és kellemetlenek. Mindazonáltal korábban soha nem tudtunk annyi mindent a világról, mint ma. Soha nem volt ennyi információ elérhető, ez pedig alapvetően nagyszerű" - hangsúlyozta a társadalomkutató.
Kosinski kifejtette: azt gondolja, hogy eleve vannak olyanok, akik a világhálón számos perspektívával és információval kerülnek kapcsolatba, s ennek köszönhetően alakul ki náluk egy nagyon differenciált világkép. A másik csoportba azok tartoznak, akik online radikalizálódnak, de már eleve magukban hordozzák az ehhez kapcsolódó személyiséget és hajlamot. Mindez szintén nem az internet hibája. A szakember szerint túlbecsülik az emberek a Big Data témát és túl nagy hatalmat tulajdonítanak az olyan vállalatoknak, mint a Cambridge Analytica.
Michal Kosinki pszichológus és társadalomkutató egy olyan módszert dolgozott ki, amelynek a segítségével valakinek a személyiségét meg lehet állapítani abból, ahogy internetezik vagy ahogy a Facebookon ír. A módszer segítségével a Cambridge Analytica nevű cég amerikai állampolgárok millióit tudta kielemezni.
"Felmérésekből számos információhoz jutottunk az emberek személyiségével kapcsolatban. Ezeket az adatokat kapcsolatba hozhatjuk az adott személyek digitális lábnyomatával, például a Facebookon lévő lájkokkal. A modell ugyanakkor csak új személyeknél használható és az alkalmazásával megfelelő előrejelzések érhetők el. Bizonyos indikátorok nagyon erősek. Mondjuk az, ha valaki Obama, Clinton és a demokraták Facebook-oldalán egyaránt fent van, akkor az egyértelműen arra mutat, hogy az illető inkább a demokratákat választaná. Más tényezők viszont nagyon gyengék. Amennyiben valakinek tetszik Lady Gaga, akkor ez önmagában nem árul el róla sokat, de más információkkal ötvözve viszont nagyon is pontos előrejelzésekhez vezethet" - jelentette ki a szakember.
Michal Kosinski hozzátette, hogy nem érdekli, hogy a módszere segítségével a marketingügynökségek pénzt keresnek, de azt mindig fontosnak tartotta és tartja, hogy legyenek bizonyos határok, amelyek nem léphetők át. Többek között azzal már nem ért egyet, hogy vállalatok információkat vásárolnak, elemeznek és használnak, de azt nem közlik a felhasználókkal, hogy pontosan mit is tesznek. Az embereknek ugyanis tisztában kell lenniük azzal, hogy milyen alapon kapnak célzott üzeneteket.
Viszont ha pártok és a vállalkozások nyíltan és átlátható módon kérdeznek le információkat, s megjelölve helyezik el az üzeneteiket, az teljesen rendben valónak tartja. A politikában nagy kereslet van az ilyen módszerekre. Amennyiben valaki jobban ismeri az emberek pszichológiai profiljait és ismeri a motivációikat, akkor sokkal jobb jelöltek javasolhatók vagy jobban adhatók el az adatok. Minden olyan kísérlet, amelyet a fogyasztói javak marketingjének területén végeztek el, azt mutatta, hogy az emberek gyakrabban kattintottak az ilyen hirdetésekre.
"Az internettel az a probléma, hogy nincsenek határok - ez persze egyúttal nagyszerű is. Ennek ellenére mindez azt jelenti, hogy a nemzeti jogi keretek nem hatályosak minden olyan oldalon, amelyet meglátogatunk. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy a technológia csak követi az érdekeinket és azt, amit szeretünk. Amennyiben például valaki csak bizonyos híreket olvas, akkor később csak hasonló hírekkel fog találkozni. De ha az összes hír érdekli, akkor a számítógép minden területről fog neki ajánlani anyagokat. Mindez nem a számítógép hibája, hanem alapvetően így működik az emberi psziché. Szeretünk olyan információkat kapni, amelyek megerősítik az elképzeléseinket és nem szeretünk olyanokat, amelyek összezavarnak bennünket. Az utóbbiak ugyanis kényelmetlenek és kellemetlenek. Mindazonáltal korábban soha nem tudtunk annyi mindent a világról, mint ma. Soha nem volt ennyi információ elérhető, ez pedig alapvetően nagyszerű" - hangsúlyozta a társadalomkutató.
Kosinski kifejtette: azt gondolja, hogy eleve vannak olyanok, akik a világhálón számos perspektívával és információval kerülnek kapcsolatba, s ennek köszönhetően alakul ki náluk egy nagyon differenciált világkép. A másik csoportba azok tartoznak, akik online radikalizálódnak, de már eleve magukban hordozzák az ehhez kapcsolódó személyiséget és hajlamot. Mindez szintén nem az internet hibája. A szakember szerint túlbecsülik az emberek a Big Data témát és túl nagy hatalmat tulajdonítanak az olyan vállalatoknak, mint a Cambridge Analytica.