Berta Sándor
A hálózatba kötött gyártásé a jövő
A jövő üzeme szellős, világos és rendezett lesz, s meghatározóvá válnak az IT-rendszerek. A gépek átveszik a monoton rutinfeladatok elvégzését, míg a kreatív gondolkodásért a képzett munkatársak felelnek.
Napjainkban egyes sebészek a műtétek közben az aktuális információkat az okosszemüvegeik segítségével kapják meg, robotok támogatják a gyárakban dolgozó embereket, s szenzorral felszerelt ruha figyelmezteti a szerelőt, ha egy túlzottan nehéz szerszámot akar felemelni. Egyre erőteljesebb a fejlesztés, a gyártás és a kereskedelem hálózatba kötése az informatikai rendszereknek és a szoftvereknek köszönhetően. Ennek megvalósulása jelenti az Ipar 4.0-nak nevezett korszakot, de kihívást jelent a foglalkoztatottak felkészítése erre a folyamatra. A vezetők lassan ráébrednek arra, hogy a klasszikus képzés már nem elegendő.
A Festo nevű cég egy olyan gyárat épített ki, amelyben a dolgozók folyamatosan tanulhatnak, mivel Theodor Niehaus cégvezető szerint az alkalmazottaknak ma már nagyon különböző dolgokhoz kell érteniük. A gyár elsősorban a működési koncepciója miatt különleges, ugyanis a Festo az embereket a jövő munkavilágára készíti fel. Az 1200 alkalmazottat kevesebb stressz éri, mint egy hagyományos létesítményben.
Niehaus rámutatott, hogy napjainkban a szerelők már nem szerszámokat visznek magukkal, hanem iPad készüléket. A mai szakembereknek a digitális korszakban már számos nagy horderejű döntést önállóan kell meghozniuk, s az IT, az elektronika, a mechanika és a virtuális valóság világában egyaránt jártasnak kell lenniük. A menedzser ugyanakkor tisztában van azzal, hogy minden képzés ellenére sem lehet majd az új digitális munkavilág összes akadályát leküzdeni.
A szelepeket gyártó sor 40 méter hosszú és moduláris felépítésű, egyszerre 76 termékváltozatot tud elkészíteni. Amennyiben üzemzavar vagy fennakadás történik, akkor a gyártósor automatikusan jelzi a hibát. A szenzorokkal felszerelt és szoftverek által vezérelt gépek megtanulják, hogyan végezzék jobban a munkájukat. Összesen 450 IP-cím van szétosztva a gépek között, így biztosítják azt, hogy minden termék visszakövethető legyen az interneten keresztül. Ezáltal többek között mérhetővé válik akár az egyes modulok fogyasztása is.
Frank Riemensperger, az Accenture regionális vezetője szerint mindez csak a kezdet, az Ipar 4.0, a dolgok internete és a mesterséges intelligencia mindent át fog hatni. Az új technológiák megjelennek az egyetemeken, a fejlesztőlaboratóriumokban, az üzemekben és az irodákban. Szakmunkások tanítják be a robotokat a különböző munkafolyamatok elvégzésére. A szenzorokkal összekötött dolgozók a szerelő- vagy a gyártósor mellett az alkalmazásokból és az okosszemüvegekből nyerik ki az információkat. Az erőforrások kiszervezése a felhőszolgáltatásokba felgyorsítja a fejlesztést. Azonban mindezek ellenére az ember marad a középpontban; a technikának segítenie kell az embert, nem pedig kiváltania.
Riemensperger biztos abban, hogy minden szakma meg fog változni. A "buta" munkákat automatizálják majd, de az olyan képességek, mint a kritikus gondolkodás, az érzelmi intelligencia, a problémamegoldó stratégiák vagy a vezetési képesség nagyon is keresettek és fontosak lesznek. A képzés is átalakul, sokan tanulnak okostelefonon futtatható alkalmazások segítségével és módosulni fog a mindennapi munka során megvalósuló tanulás folyamata is.
A davosi Világgazdasági Fórum előrejelzései alapján 2020-ig várhatóan 5 millió munkahely tűnik majd el a világ 15 legnagyobb ipari országában. Ez egy százaléknál kisebb munkanélküliség-növekményt jelent, a néhány évvel ezelőtti gazdasági válság idején jóval több munkahely szűnt meg. A robotok ugyan átveszik néhány monoton feladat elvégzését, de ezzel párhuzamosan a digitalizálás és az Ipar 4.0 teljesen új munkahelyi perspektívákat is kínálni fog.
Napjainkban egyes sebészek a műtétek közben az aktuális információkat az okosszemüvegeik segítségével kapják meg, robotok támogatják a gyárakban dolgozó embereket, s szenzorral felszerelt ruha figyelmezteti a szerelőt, ha egy túlzottan nehéz szerszámot akar felemelni. Egyre erőteljesebb a fejlesztés, a gyártás és a kereskedelem hálózatba kötése az informatikai rendszereknek és a szoftvereknek köszönhetően. Ennek megvalósulása jelenti az Ipar 4.0-nak nevezett korszakot, de kihívást jelent a foglalkoztatottak felkészítése erre a folyamatra. A vezetők lassan ráébrednek arra, hogy a klasszikus képzés már nem elegendő.
A Festo nevű cég egy olyan gyárat épített ki, amelyben a dolgozók folyamatosan tanulhatnak, mivel Theodor Niehaus cégvezető szerint az alkalmazottaknak ma már nagyon különböző dolgokhoz kell érteniük. A gyár elsősorban a működési koncepciója miatt különleges, ugyanis a Festo az embereket a jövő munkavilágára készíti fel. Az 1200 alkalmazottat kevesebb stressz éri, mint egy hagyományos létesítményben.
Niehaus rámutatott, hogy napjainkban a szerelők már nem szerszámokat visznek magukkal, hanem iPad készüléket. A mai szakembereknek a digitális korszakban már számos nagy horderejű döntést önállóan kell meghozniuk, s az IT, az elektronika, a mechanika és a virtuális valóság világában egyaránt jártasnak kell lenniük. A menedzser ugyanakkor tisztában van azzal, hogy minden képzés ellenére sem lehet majd az új digitális munkavilág összes akadályát leküzdeni.
A szelepeket gyártó sor 40 méter hosszú és moduláris felépítésű, egyszerre 76 termékváltozatot tud elkészíteni. Amennyiben üzemzavar vagy fennakadás történik, akkor a gyártósor automatikusan jelzi a hibát. A szenzorokkal felszerelt és szoftverek által vezérelt gépek megtanulják, hogyan végezzék jobban a munkájukat. Összesen 450 IP-cím van szétosztva a gépek között, így biztosítják azt, hogy minden termék visszakövethető legyen az interneten keresztül. Ezáltal többek között mérhetővé válik akár az egyes modulok fogyasztása is.
Frank Riemensperger, az Accenture regionális vezetője szerint mindez csak a kezdet, az Ipar 4.0, a dolgok internete és a mesterséges intelligencia mindent át fog hatni. Az új technológiák megjelennek az egyetemeken, a fejlesztőlaboratóriumokban, az üzemekben és az irodákban. Szakmunkások tanítják be a robotokat a különböző munkafolyamatok elvégzésére. A szenzorokkal összekötött dolgozók a szerelő- vagy a gyártósor mellett az alkalmazásokból és az okosszemüvegekből nyerik ki az információkat. Az erőforrások kiszervezése a felhőszolgáltatásokba felgyorsítja a fejlesztést. Azonban mindezek ellenére az ember marad a középpontban; a technikának segítenie kell az embert, nem pedig kiváltania.
Riemensperger biztos abban, hogy minden szakma meg fog változni. A "buta" munkákat automatizálják majd, de az olyan képességek, mint a kritikus gondolkodás, az érzelmi intelligencia, a problémamegoldó stratégiák vagy a vezetési képesség nagyon is keresettek és fontosak lesznek. A képzés is átalakul, sokan tanulnak okostelefonon futtatható alkalmazások segítségével és módosulni fog a mindennapi munka során megvalósuló tanulás folyamata is.
A davosi Világgazdasági Fórum előrejelzései alapján 2020-ig várhatóan 5 millió munkahely tűnik majd el a világ 15 legnagyobb ipari országában. Ez egy százaléknál kisebb munkanélküliség-növekményt jelent, a néhány évvel ezelőtti gazdasági válság idején jóval több munkahely szűnt meg. A robotok ugyan átveszik néhány monoton feladat elvégzését, de ezzel párhuzamosan a digitalizálás és az Ipar 4.0 teljesen új munkahelyi perspektívákat is kínálni fog.
