Az Apple társalapítója osztja Elon Musk és Stephen Hawking aggodalmait. A kérdés nem az, hogy a robotok átveszik-e az emberek helyét a munkában, hanem az, hogy mikor.

Steve Wozniak a Freescale Technology Forum nevű rendezvényen fejtette ki a mesterséges intelligenciával és annak veszélyeivel kapcsolatos nézeteit. A menedzser a témával kapcsolatban azt mondta, hogy szerinte a robotok intelligensebbek lesznek nálunk, de ezáltal arra is rá fognak jönni, hogy szükségük van ránk. Az emberek pedig csupán családi háziállatok akarnak lenni, amelyekkel mindenki foglalkozik. Ez a korszak azonban nem most jön majd el, hanem több száz esztendő múlva. Addigra a robotok és a mesterséges intelligencia számára is világossá fog válni, hogy meg kell őrizniük a természetet és az emberek a természet részét képezik.

Az Apple társalapítója biztos abban, hogy a mesterséges intelligenciák egyszer túlszárnyalják majd az embert, de ezzel párhuzamosan el is fogják ismerni. A családi háziállatokkal kapcsolatos hasonlata nem mostani gondolat, hanem már néhány éves, akkor merült fel benne először, amikor a kutyáját etetni kezdte. Az ebnek egyébként jó sora van, hiszen steaket és csirkehúst kap. Wozniak szerint a fő elv az, hogy úgy bánjunk másokkal, ahogyan szeretnénk, hogy velünk is bánjanak.


Martin Ford szoftvermérnök, a Rise of the Robots című könyv szerzője úgy vélte, hogy a jövőben elterjednek az ipari robotok túli, azoknál sokkal többet tudó megoldások, és ez a jövőben hatványozottabban igaz lesz. Szerinte robotok végezhetik az ügyvédi tevékenységeket éppúgy, mint a pénzügyi szolgáltatásokat. A szakember biztos abban, hogy szinte kivétel nélkül minden munkát a robotok fognak elvégezni. Napjainkban elsősorban az ipari létesítményekben és a gépgyártásban alkalmaznak robotokat, de folyamatos a fejlődés, ezáltal számos más területen, például a betegek és az idősek ápolásában és az ügyfélszolgálatokon is megjelenhetnek.

Ford rámutatott, hogy a 21. század még gyakorlatilag egyetlen új munkahelyet sem teremtett, viszont számos állás szűnt meg. Minél kevesebb embernek van munkája, annál jobban csökken a fogyasztás, mindez pedig végzetes hatással járhat a gazdaságra nézve. Mindez azt jelentené, hogy az emberek munkáját átvevő robotok végeredményben a gazdagoknak gyártanának termékeket.


Ford szerint az sem javítana a helyzeten, ha az államok többet költenének képzésre, ugyanis az egész rendszert át kellene alakítani. Megoldást jelenthetne, hogy mindenkinek akkora alapjövedelmet lehetne adni, hogy megélhessen belőle. Aki ennél többet szeretne, az még mindig kereshetne állást. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a munkahelyek növekedési rátája már régóta nem képes lépést tartani a technológia fejlődésével, ezért kellene a kormányoknak valamit alapvetően változtatni. A radikális elképzelésekre azonban jelenleg nem fogékonyak a világ országai.

Elon Musk, a Tesla autógyártó cég vezetője és egyben a SpaceX magán-űrügynökség alapítója tavaly azt nyilatkozta, hogy ha meg kellene határoznia, hogy mi jelentheti a legnagyobb fenyegetést az emberiségre nézve, akkor valószínűleg a mesterséges intelligenciát választaná. Stephen Hawking szintén attól tartott, hogy a jövőben a mesterséges intelligencia negatív hatással lehet az emberiségre. Musk és Hawking mellett Wozniak is aláírta januárban azt a nyílt levelet, amelyben neves tudósok és vállalatvezetők tettek hitet a mellett, hogy biztosítani kell: a mesterséges intelligencia területén folyó kutatások az emberiség javát szolgálják.