Stephen Hawking attól tart, hogy a jövőben a mesterséges intelligencia negatív hatással lehet az emberiségre.

A fizikus mozgatóideg-sorvadásos betegségben (amiotrófiás laterálszklerózisban, ALS) szenved, 1985-ben veszítette el a beszédképességét. A szakember a The Financial Times brit gazdasági lappal osztotta meg a gondolatait, amiben úgy vélte, hogy a mesterséges intelligencia komoly fenyegetést jelent az emberiségre nézve. Szerinte a mesterséges intelligencia vezetheti be az emberiség pusztulásának korszakát.

* Ugyan a mesterséges intelligencia primitív formái, amelyeket eddig alkottak meg, nagyon is hasznosak, ugyanakkor tart a fejlődés következményeitől és attól, hogy a gépi intelligencia előbb vagy utóbb egyenlő értékű lesz az emberrel vagy túl is fog nőni rajta. Az embert a lassú biológiai evolúció korlátozza, így nem versenyezhet a mesterséges intelligenciával és lassan a háttérbe szorulhat.

A szakember megemlítette a technológia egy másik lehetséges pusztító hatását is. Az emberiség a túlélés kapcsán számos fenyegetéssel kénytelen szembenézni: atomháborúval, a katasztrofális globális felmelegedéssel és a géntechnikailag módosított vírusokkal. A fenyegetés pedig a jövőben csak egyre nagyobb lesz. Az, hogy a gépek valamikor átveszik-e majd az ellenőrzést, csak a jövőben fog kiderülni, de az már most is világos, hogy a gépek egyre inkább kiszorítják a munkaerőpiacról az embereket. Ezért az internetes vállalatoknak sokkal többet kell tenniük azért, hogy ez a veszélyt sikerüljön minél jobban csökkenteni.

Hawking nincs egyedül a véleményével. Elon Musk, a Tesla autógyártó cég vezetője és egyben a SpaceX magán-űrügynökség alapítója nemrég közölte: ha meg kellene határoznia, hogy mi jelentheti a legnagyobb fenyegetést az emberiségre nézve, akkor valószínűleg a mesterséges intelligenciát választaná. Úgy gondolja, hogy nagyon óvatosan kellene foglalkozni a gépek intelligenssé tételével, azzal ugyanis démonokat idézünk meg.


Hawking professzor szinte mindenkinél közelebb van a technikához, ugyanis immár két évtizede egy különleges beszédszintetizátor segítségével osztja meg gondolatait. Két informatikai cég, az Intel és a londoni központú SwiftKey készített neki a régi helyett egy jóval fejlettebb technológiát, amelyet kedden Londonban mutattak be Stephen Hawking jelenlétében a világsajtónak. A tájékoztatón elhangzott, hogy az eddig használt technológiával - amelyet a tudós két évtizeddel ezelőtti egészségi állapotához dolgoztak ki - a betegség előrehaladta miatt az utóbbi időszakban percenként átlagosan kevesebb mint egy szóra lassult az a kommunikációs sebesség, amellyel a professzor beszédszintetizátora összeállított egy mondatot. Az új szoftvercsomag ezt a tízszeresére gyorsítja, egy olyan prediktív technológiával, amely egy-egy szó betűinek 20 százalékából "kitalálja" a használó mondandóját.

Hasonló megoldások az okostelefonokban már működnek, ám a technológiát jelentősen tovább kellett fejleszteni, elsősorban el kellett látni a professzor betegsége által megkövetelt szándékfelismerő képességgel. Egy dolog nem változott: az új technológia is ugyanazt a kissé robotszerű, de mára gyakorlatilag a tudós globális védjegyévé vált, amerikai akcentusú, de azonnal felismerhető beszédhangot használja, mint eddig; ez Hawking külön kérése volt. Stephen Hawkingot sokan a legnagyobb kortárs elméleti fizikai gondolkodónak tartják. A tudós három évtizedig ugyanazt a XVII. században létrehozott, tekintélyes matematikaprofesszori tisztséget - Lucasian Professor - töltötte be a Cambridge-i Egyetemen, mint Isaac Newton, Az idő rövid története című könyve pedig minden idők egyik legátütőbb sikerű tudományos bestsellerének bizonyult.