Berta Sándor
Óvatosnak kell lennünk a mesterséges intelligenciával?
A számítógépek még nem tudják megérteni az intuíciót és a szerelmet, de ez hamarosan megváltozhat. Vajon valóban kell tartanunk a mesterséges intelligencia erejétől és elterjedésétől?
Elon Musk, a Tesla autógyártó cég vezetője és egyben a SpaceX magán-űrügynökség alapítója meglehetősen érdekes véleményt fogalmazott meg a mesterséges intelligencia kapcsán. Annak ellenére, hogy a dolog évtizedek óta foglalkoztatja a forgatókönyv- és a regényírók képzeletét, s bár nem lehet eldönteni, hogy áldás lehet-e vagy átok, szerinte nem árt óvatosnak lennünk. A menedzsert az MIT AeroAstro Centennial Symposium nevű rendezvényén kérdezték meg arról, hogy ő személy szerint miként gondolkodik a mesterséges intelligencia fejlődéséről és milyen potenciált lát benne.
Musk ahelyett, hogy az önállóan közlekedő és még a bevásárlásokat is elintéző gépkocsikról kezdett volna beszélni inkább a mesterséges intelligencia által jelentett veszélyekre próbálta meg felhívni a figyelmet. A vezető közölte: ha meg kellene határoznia, hogy mi jelentheti a legnagyobb fenyegetést az emberiségre nézve, akkor valószínűleg a mesterséges intelligenciát választaná. Úgy gondolja, hogy nagyon óvatosan kellene foglalkozni a gépek intelligenssé tételével, azzal ugyanis démonokat idézünk meg. Az ismert történetek szerint a varázslók csak azt hiszik, hogy egy pentagramma és szentelt víz segítségével ellenőrzésük alatt tarthatják a démonokat, de szerinte ez nem működik, ezért a témával foglalkozó nemzeti vagy nemzetközi hatóságokra van szükség.
A nézőtéri kérdés 1:07-nél hangzik el
Shmuel „Mooly“ Eden, aki az Intelnél az eszközök természetes módszerekkel (beszéd, mimika, gesztusok) való vezérléséért felel viszont azt az álláspontot képviseli, hogy ugyan az ember el fogja veszíteni a mesterséges intelligencia elleni küzdelmet, ugyanakkor élvezhetjük majd a folyamat előnyeit is. Egy az agy és a gép közötti interfésszel a felhőkörnyezethez tudnánk csatlakozni, s ez feleslegessé tenné az online keresők használatát.
Eden szerint 2030-ban a korszerű IT egyenrangú fél lehet az emberekkel. Már 15 év múlva olyan számítógépeink lehetnek, amelyek felvehetik a versenyt az emberi agy képességeivel. Amennyiben azt nézzük, hogy az emberi agy az elmúlt évszázadban miként fejlődött és ezt összehasonlítjuk azzal, hogy milyen gyorsan fejlődtek a számítógépek, akkor meg kell állapítanunk, hogy végül az emberi agy veszíteni fog a számítógéppel szemben. "Természetesen számos téma van, amik még nincsenek lefedve, ezek az érzelmek, az intuíció, a szerelem, a különböző értékek. De ha valaki pontosan meghatározná ezeket a dolgokat, akkor be lehetne programozni rájuk a számítógépeket. Ez kísérteties? Talán. De egyúttal lenyűgöző is" - ecsetelte Shmuel „Mooly“ Eden.
A szakember a nemzetközi IT-szakma egyik legbriliánsabb képviselője, 1982 óta dolgozik az Intelnél és meghatározó szerepe volt a Pentium M, valamint a Centrino processzorok kifejlesztésében. 2012 óta ő vezeti a konszern izraeli leányvállalatát. Eden arra számít, hogy egy napon a számítógépeket integrálni fogjuk a testünkbe. Elég csak arra gondolni, hogy vannak olyan gyerekek, akik nem hallanak, de egy implantátummal képesek lennének erre. Vagy azok az emberek, akiknek nincsenek kezeik, a számítógép által vezérelt protézisekkel tudnának újra tapintani és tárgyakat megfogni. A testünkbe integrált számítógépek kevésbé lennének zavaróak, mint az okostelefonok.
Óvatosnak kell lennünk a mesterséges intelligenciával?
Az Intel vezetője szeptemberben úgy vélte, hogy nem az a kérdés, hogy lesznek-e minket megértő számítógépek, hanem az, hogy mikor.
Elon Musk, a Tesla autógyártó cég vezetője és egyben a SpaceX magán-űrügynökség alapítója meglehetősen érdekes véleményt fogalmazott meg a mesterséges intelligencia kapcsán. Annak ellenére, hogy a dolog évtizedek óta foglalkoztatja a forgatókönyv- és a regényírók képzeletét, s bár nem lehet eldönteni, hogy áldás lehet-e vagy átok, szerinte nem árt óvatosnak lennünk. A menedzsert az MIT AeroAstro Centennial Symposium nevű rendezvényén kérdezték meg arról, hogy ő személy szerint miként gondolkodik a mesterséges intelligencia fejlődéséről és milyen potenciált lát benne.
Musk ahelyett, hogy az önállóan közlekedő és még a bevásárlásokat is elintéző gépkocsikról kezdett volna beszélni inkább a mesterséges intelligencia által jelentett veszélyekre próbálta meg felhívni a figyelmet. A vezető közölte: ha meg kellene határoznia, hogy mi jelentheti a legnagyobb fenyegetést az emberiségre nézve, akkor valószínűleg a mesterséges intelligenciát választaná. Úgy gondolja, hogy nagyon óvatosan kellene foglalkozni a gépek intelligenssé tételével, azzal ugyanis démonokat idézünk meg. Az ismert történetek szerint a varázslók csak azt hiszik, hogy egy pentagramma és szentelt víz segítségével ellenőrzésük alatt tarthatják a démonokat, de szerinte ez nem működik, ezért a témával foglalkozó nemzeti vagy nemzetközi hatóságokra van szükség.
A nézőtéri kérdés 1:07-nél hangzik el
Shmuel „Mooly“ Eden, aki az Intelnél az eszközök természetes módszerekkel (beszéd, mimika, gesztusok) való vezérléséért felel viszont azt az álláspontot képviseli, hogy ugyan az ember el fogja veszíteni a mesterséges intelligencia elleni küzdelmet, ugyanakkor élvezhetjük majd a folyamat előnyeit is. Egy az agy és a gép közötti interfésszel a felhőkörnyezethez tudnánk csatlakozni, s ez feleslegessé tenné az online keresők használatát.
Eden szerint 2030-ban a korszerű IT egyenrangú fél lehet az emberekkel. Már 15 év múlva olyan számítógépeink lehetnek, amelyek felvehetik a versenyt az emberi agy képességeivel. Amennyiben azt nézzük, hogy az emberi agy az elmúlt évszázadban miként fejlődött és ezt összehasonlítjuk azzal, hogy milyen gyorsan fejlődtek a számítógépek, akkor meg kell állapítanunk, hogy végül az emberi agy veszíteni fog a számítógéppel szemben. "Természetesen számos téma van, amik még nincsenek lefedve, ezek az érzelmek, az intuíció, a szerelem, a különböző értékek. De ha valaki pontosan meghatározná ezeket a dolgokat, akkor be lehetne programozni rájuk a számítógépeket. Ez kísérteties? Talán. De egyúttal lenyűgöző is" - ecsetelte Shmuel „Mooly“ Eden.
A szakember a nemzetközi IT-szakma egyik legbriliánsabb képviselője, 1982 óta dolgozik az Intelnél és meghatározó szerepe volt a Pentium M, valamint a Centrino processzorok kifejlesztésében. 2012 óta ő vezeti a konszern izraeli leányvállalatát. Eden arra számít, hogy egy napon a számítógépeket integrálni fogjuk a testünkbe. Elég csak arra gondolni, hogy vannak olyan gyerekek, akik nem hallanak, de egy implantátummal képesek lennének erre. Vagy azok az emberek, akiknek nincsenek kezeik, a számítógép által vezérelt protézisekkel tudnának újra tapintani és tárgyakat megfogni. A testünkbe integrált számítógépek kevésbé lennének zavaróak, mint az okostelefonok.