A robotrepülőgépek új távlatokat nyithatnak meg a sajtó előtt, hiszen teljesen új perspektívából mutathatják meg a világot. Az újságíróknak és a szakmai szervezeteiknek el kellene dönteniük, hogy milyen célokra használnák a drónokat és mikre nem.

A drónokra nem hat a sugárzás és a veszélyes helyzetekben (természeti katasztrófák, balesetek, polgárháborúk), illetve régiókban is bevethetők, ugyanakkor jelenleg van egy komoly hátrányuk: meglehetősen rövid üzemidővel rendelkeznek, ennek ellenére nagy segítséget jelenthetnek az újságíróknak és a televíziós stáboknak.

Nagyobb hatótávolsággal a sajtó által használt járművek berepülhetnek az olyan krízisövezetekbe, mint például Szíria, s ott képeket és videókat készíthetnének. Felderíthetnék a városokban az illegális szemétlerakóhelyeket és dokumentálhatnák az építkezéseket. A drónok elláthatók lennének különböző szenzorokkal is, így segítve az oknyomozó újságírást. Egy robothelikopter elrepülhetne például egy gyár kéménye fölött és mérhetné az értékeket, míg Fukusimában feljegyezhetné a radioaktív sugárzás szintjét. Viszont az üzemidő komoly problémát jelent, a kisebb modellek maximum 15 percig, míg a nagyobbak egy kicsit hosszabb ideig használhatók.

Napjainkban még azért sem aknázható ki a drónok sokoldalúsága, mert rendkívül bürokratikus a szabályozás. A robotrepülőgépek elterjedése miatt új repülésbiztonsági rendszereket kell kifejleszteni. Nem csak a jogi akadályok jelentenek problémát, hanem az is, hogy sokan - adatvédelmi és más okokból - egyszerűen tartanak a robotrepülőgépektől és az érdeklődő cégek sem rendelkeznek megfelelő infrastruktúrával. A robotrepülőgépek elterjedése miatt új repülésbiztonsági rendszereket kell kifejleszteni.