A hirdetésekről, az elektronikus média sajátosságairól, a közvélemény-kutatások hatásairól és az elektronikus adathasználatról beszélgettek a résztvevők a siófoki Internet Hungary konferencia első napján.

Mind a naponta megjelenő bulvárlap, a Blikk, mind a Heti Válasz hetilap szűri a lapban megjelenő hirdetéseket, vagyis "nem kell mindent eladni" - hangzott el a két lap főszerkesztőjének beszélgetésén. Borókai Gábor (Heti Válasz) és Murányi Marcell (Blikk) egyaránt mondott példát arra, hogy miként mondtak le milliós nagyságrendű bevételről azért, mert a hirdetést nem látták volna szívesen lapjukban. A bulvárlap főszerkesztője elmondta, hogy a Jobbik hirdetését nem fogadták be. Bár kevés az olyan politikai hirdetés, amelyet nem engednének be a lapba, a szélsőségeseknek azonban nincs helyük náluk - tette hozzá. Murányi Marcell beszámolt arról is, hogy olvasótáboruk fogékony a politikai hírekre, ám nem minden nap tartanak igény rá. A politikusok is a választók elérésének eszközeként tekintenek a nagyjából egymilliós olvasótáború lapra - jegyezte meg, hozzátéve, hogy amikor Orbán Viktor miniszterelnök a Blikk internetes oldalán válaszolt a kérdésekre, a szocialisták is szerettek volna megjelenni a lapban. Ezt a fajta kiegyensúlyozottságot azonban a választás előtti időszakra tartják fenn. "Orbán Viktor mindent ver" - jegyezte meg azzal kapcsolatban, hogy más politikus nem váltott ki hasonlóan magas érdeklődést az olvasókból.


Sopov István az online videókban rejlő lehetőségekről
Egy másik beszélgetésen Simon Zsolt, a TV2 vezérigazgatója elmondta, nincs még nincs üzleti modell arra, hogyan kérhetnek pénzt a televíziós tartalmakért. Szerinte a hagyományos tévézésnek van jövője. Ezt azzal magyarázta, hogy a tévézési idő még mindig nő. A médiafogyasztást a helyileg gyártott tartalom határozza meg, a lojalitást ez növeli - indokolta a vezérigazgató, miért készítenek több saját gyártású műsort és csökkentették a külföldi sorozatok számát. Elmondta azt is, hogy fejlesztéseiket a kábelcsatornáikra koncentrálják, nem az internetes tartalmakra. Vaszily Miklós, az Origo vezérigazgatója is rendszerszintű hibának nevezte az online világban, hogy kizárólag a hirdetők fizetik a működésüket, a tartalom ingyenes.

Hammer Ferenc, az ELTE oktatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyarországi GDP fele "átmegy az állam kezén", így az ipar, a kultúra szorosan kapcsolódik az állami újraelosztás folyamataihoz. Ez különösen igaz a médiára - tette hozzá. A társadalom a médiakultúra szempontjából olyan csoportokra szakad, amelyek semmilyen kapcsolatban nem állnak egymással. Amíg egy réteg rendszeresen twittel, addig sokan csak használt tévét tudnak venni maguknak - hozott példát. Szauer Péter (HVG) szerint a heti és a napi produktumok integrációja igen nehéz, mert a műfajok igen különbözőek. Online kiadásukban naponta 300 híranyag jelenik meg, hetilapjukban számonként ötven. Így rövid távon nem gondolkodnak a kettő integrálásában. A mozgóképnek nagy szerepe lesz a jövőben, de önálló televízióadást rövid távon nem tervez a lap - mondta.


Kis Gergely a Big Datáról
Az internetes lapokban közölt cikkek hosszabbak, mint a nyomtatott formában megjelenők, a papíron közölt írások azonban jobban lekötik a figyelmet, azt nagyobb valószínűséggel olvassák végig az emberek - erről előadásában Weyer Balázs beszélt, aki az online hírportálok anyagaiból válogató Poszt című hetilap szerkesztőjeként ismertette tapasztalatait. Mint mondta, a hat számot megélt nyomtatott lap, amelynek utolsó száma a múlt héten jelent meg, azokból az online cikkekből válogatott, amelyekre sokan rákattintanak ugyan, de kevesen olvasnak végig. Az írásokat alapul véve, azokat összegyúrva, a hátteret megvilágítva akarták megtölteni a lapot, amelyhez a válogatás, az elemzés nyújtotta volna a hozzáadott értéket. Tapasztalatai szerint a blogok szövegei gyakran hasonlóan jó minőségűek, mint a professzionális cikkeké. Az interneten ugyanakkor még mindig igen sok a jelöletlen vagy kétes forrású fotó, és az internetes lapokban közölt, szerkesztők által olvasott szövegek számos sajtóhibát tartalmaznak.


Bernschütz Mária a Z-generáció viselkedéséről
Mind a fogyasztók, mint a cégek, politikai erők számára szükségesek a közvélemény-kutatások az eligazodáshoz, a felmérések eredményei azonban csekély mértékben befolyásolják az embereket. A fogyasztói bizalmi indexek, a politikai kutatások és a terméktesztek eredményeinek súlya egyre nő - mondta előadásában Kozák Ákos, a GfK piackutató igazgatója, hozzátéve, hogy ahol van választási lehetőség, ott szükséges a vélemények elemzése. A vállalatok ugyanis nem ismerhetik minden egyes vásárlójuk véleményét, a fogyasztók pedig gyakran keresnek igazodási pontot, és támaszkodnak a többségi, konszenzusos véleményre. Vagyis azt várják, hogy mások döntsenek helyettük, gyakran éppen a túl nagy választék miatt. Az eredményeket azonban nem kell túlbecsülni - hangsúlyozta a kutató -, a választók ugyanis ritkán alakítják ki a döntéseiket ezek alapján, inkább adnak a számukra fontos emberek véleményére.

Kis Gergely, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója az adatgyűjtés és -kezelés előnyeire és problémáira hívta fel a figyelmet előadásában. A veszélyekről szólva a New York-i tőzsde eddigi leghosszabb leállásának okát hozta példaként: 2011. szeptember 11. után azért nem nyitott ki hat napon át a börze, mert a szervere a WTC egyik ikertornyában, az adatmentés pedig a másikban volt. Egy 2008-ban és 2009-ben a vezetésével végzett, államilag finanszírozott közbeszerzésikorrupció-kutatás tanulságát ismertetve azt mondta, hogy szinte megszüntethető lenne a visszaélés, ha minden egyes közbeszerzést egyetlen adatbázisban tartanának nyilván. A hiányosságokat orvosolja szerinte egyebek mellett az e-útdíj bevezetése, amely által láthatóvá válnak mindazok a kamionok és teherautók, amelyek eddig úgy közlekedtek az utakon, hogy tartalmukról nem volt információ. A tevékenységek nyomon követését szolgálja a hamarosan bevezetendő elektronikus építési napló is - tette hozzá.


Murányi Marcell a fogyasztói és előállítói égények összeegyeztethetőségéről
Az adatkezeléssel és -bányászattal kiszűrhetők például a vállalati lopások, és hatékonyabbá tehetők az értékesítések is - hangsúlyozta. Általuk kimutatható az információk terjedése az interneten. Egy kutatásukból például kiderült, hogy a Facebook a terjedési modellek felállítására nem praktikus, mivel ott a személyes kapcsolatok miatt az emberek visszafogottan osztják meg a híreket. Ennek feltárására sokkal jobb terepet nyújt a Twitter - tette hozzá. Azt is mondta, hogy mára adottak az ügyfelek egyedi azonosítására szolgáló technikák is: egy számítógép-használó már ötven karakter leütése után beazonosítható kizárólag a billentyűhasználatból.