Berta Sándor

Képtelen eleget fizetni az előadóknak a Spotify

Taylor Swift összes számát visszavonták egy pénzügyi vita miatt a Spotifyről. A platform lejátszásonként alig néhány ezred dollárt fizet.

Meglehetősen fagyossá vált a viszony Taylor Swift énekesnő és a streaming-szolgáltató között. A Spotify - az énekesnő kiadójának kérésére - eltávolította rendszeréből Taylor Swift zenei albumait és zeneszámait. Az okokra a The Wall Street Journal próbált meg rávilágítani. Kiderült, hogy Taylor Swift lemezkiadó cége, a Big Machine azt kérte a streaming-platformtól, hogy az 1989 című albumot kizárólag az Amerikai Egyesült Államokon kívül tegye elérhetővé, amibe viszont a Spotify nem akart beleegyezni, lévén a vállalat filozófiája az, hogy minden alkotás minden olyan országban elérhető, ahol a szolgáltatás hivatalosan jelen van.

A kiadó azt is kérte, hogy csak a platform fizetős felhasználói számára legyenek a számok elérhetők, az ingyenes, reklámot néző tömegeknek ne. Ebbe sem mentek bele, mivel széleskörű ingyenes szolgáltatásra van szükségük az előfizetői létszám növeléséhez. Augusztusban megjelent az albumról az első Single, és egy héttel később a Spotifyn is hallgatható volt minden régióban, beleértve az Egyesült Államokat is. Múlt héten pedig az egész album megjelent a weben, de csak eladásra, streamingre nem. Néhány nappal később az előadónő teljes katalógusát visszahívták, de csak a Spotifyről, más, hasonló oldalakról, például az Apple fizetős, nem pedig reklámmal finanszírozott Beats Music szolgáltatásából nem. Az Rdio-n szintén rajta van még Taylor Swift, de csak a fizetős felhasználók hallgathatják meg, az ingyenesek nem.


A vita előzményei alighanem korábbra nyúlnak vissza, ugyanis a művész már júliusban arról írt a The Wall Street Journalban megjelent cikkében, hogy változásokra van szükség a zeneiparban. Az anyagban nem említette meg a Spotify nevét, de azt fejtegette, hogy egyes zenészek és énekesek gyakorlatilag elajándékozzák a zeneszámaikat és a zenei albumok ezért sokkal kisebb értéket képviselnek. (A Spotify összes bevételének 70 százalékát az előadók kapják, de ez így is csak darabonként 6-8 ezred dollárt jelent.)

Az előadó utolsó három albumából csak az Amerikai Egyesült Államokból egyenként 5-8 millió példányt adtak el és több Grammy-díjat zsebelhetett be miattuk. Az 1989 című albumból alig néhány nap alatt 900 ezer darab kelt el. A Spotify rendszerében az elmúlt 30 napban 16 millió felhasználó hallgatta meg az énekesnő dalait és a művek összesen 19 millió lejátszási listán találhatók meg.

Nem csak a legnagyobbak, hanem a független művészek számára sem kifizetődő a Spotify, erre Zoë Keating csellóművész esete világított rá. A zenész alkotásait 2011 októbere és 2012 márciusa között 72 800 alkalommal hallgatták meg a felhasználók, ezért cserébe pedig mindössze 281,87 dollárt kapott. Mindez azt jelentette, hogy a Spotify minden egyes dal meghallgatása után csupán 0,00389 dollárt fizetett a művésznek. A Spotify tavaly decemberben érkezett meg Magyarországra. A szolgáltatást 40 millióan használják, közülük 10 millióan előfizetők. A cég streaming-ajánlatai jelenleg a világ 56 országában hozzáférhetők.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Tikal #45
    "Fogalmazzunk úgy, hogy ez a spotify rohadtul nem alternatívája a di.fm-nek. Leginkább kurrens divatmocskot hallgatóknak való."

    Akiket itt fikázol, azok ugyanugy megtalálhatók di.fm hallgatói között is, te is tudod.. az ilyen Tiesto, Skrillex, Calvin Harris meg a Guetta féléket imádókról beszélek. Az, hogy a szolgáltatás minősége milyen technikai oldalról, az egy dolog, arról tényekkel lehet vitázni, de hogy milyen zene megy a két szolgáltatónál, azon teljesen felesleges vitázni vagy véleményt formálni, mert mindenkinek más az izlése. Kizártnak tartom, hogy valaki aki szereti az elektronikus zenét ne találna elődadókat Spotify-on.
    A másik dolog, hogy a két szolgáltatás alapjaiban is más: az egyik egy rádió, a másik egy katalógus aminek van rádió funkciója is. De javíts ki ha nem így van én nem találtam előadóra keresést di.fm-en, vagyis azt hallgatom ami jön. Ezt a fajta rádiózást elektronikus zenében nem kedvelem, akkor inkább hallgatok Frisky-t, ott legalább egybe vannak gyúrva a dalok :)
  • Tikal #44
    Na végre észhez tértél... Mar csak oda kéne eljutnod, hogy elfogadd vannak igényes zenék a Sporify-on, és a di.fm nem lehet alternatívája, csak akkor ha az elektronikus zene a mindened..én elhiszem neked hogy mennyire jó és milyen sok zene van ott, de mint ahogy te is írtad ott is van mainstream zene meg különleges is. Akkor most az előbbi miatt szar az egész? Nem. Ha tudod mit keresel akkor úgy is megtalálod amit akarsz.


    szoval maradjunk annyiban hogy a di.fm jó alternatíva annak aki az elektronikus zenét szereti, de nem lehet alternatívája a Spotify-nak, ugye innen indultunk..alma és körte. Te is el ismerted hogy alma és körte megis erről beszélünk mar mióta.

    Ja és gratulálok mr Csernus, megfejtetted a személyiségem anélkül hogy ismernel vagy tudnád mit hallgatok, lol az ilyen fajta okoskodás mindig vicces fórumokon de kellenek az ilyen bohócok is.
  • yamato41 #43
    Továbbra sem érted azt, amit írtam. Kiemelsz a szövegkörnyezetből dolgokat, szándékosan kötekedsz. Láthatóan a fogyasztói társadalom "gyermeke" vagy, nem tudsz különbséget tenni a tömegcikk, az azt árusító "kínai bolt" és az igényességgel készült dolgok között. Mindez meglehetősen kiforratlan személyiségre és ízlésre utal. Persze a "kínaiban" is lehet jó cucc, de annak attól még nem az a profilja, összességében mocskot árul. Az igényes termékek, jelen esetben zenék nem illethetők a meglehetősen degradáló rétegzenék jelzővel, mert nem az a lényegük, hanem az, hogy igényesek. A mocskot azért hallgatják többen, mert az igényküszöbük alacsonyabban van.
    A választóvonal nem a mainstream és az elektromos zene között van. Az elektromosban is vannak tömegigényt kielégítő zenék (pl. az utóbbi években Tiesto és a hasonló "trancenagyok", vagy éppen Skrillex, de ennek nevezhetjük az eurodance többségét is). A di.fm éppen azért jó, mert találhatsz magadnak szinte minden stílusból vonalból, árnyalatból a teljesen popszerű dolgoktól az egészen speciálisokig széles spektrumban, hatalmas mennyiségben, egyszerűen, minőségi tálalással (ezalatt azt értem, hogy alacsonyabb bitrátájával jobban szól, mint a spotify). Ez az, ami megkülönbözteti a zeneszolgáltatás "kínai boltjaitól", a spotify-féle mainstrem mocsoktól a zenei "márkaboltot", az igényes zeneszolgáltatót.
  • Tikal #42
    A végére hogy megvilágosodtál LOL pedig úgy kezdted, hogy mi ez a mocsok SPotify :DD Hatalmas figura vagy :)

    Hol állítottam, hogy csak olyan zene létezhet ami tömegigényeket elégít ki? Ezt hogy sikerült összeraknod? :)

    "Na mindegy, egyél te is trágyát, az a 40 milliárd légy biztosan nem tévedhet."
    Most akkor azt mondod amit sokan szeretnek az rossz? Ez lenne a filozofiád lényege? Nem rég azt állítottad, hogy a zene amit szeretsz, az elektronikus zene nem rétegzene, tehát sokan szeretik, igaz? Vagyis te is csak egy szaros lény vagy mégiscsak? :)
  • yamato41 #41
    Te tényleg képtelen vagy értelmezni azt, amit írtam. Vagy csak simán kötekedsz. Vagy mindkettő. Ennyi idősen itt tartasz. ;-)
    Ha igazad lenne, akkor nem létezne klasszikus zene, mert nem tömegigényeket elégít ki, hanem egy szűk kör által ismert, egyébként tökismeretlen előadók zenéit nyomják. Megjegyzem nem egy operarajongó ismerősömnek olyan hangcucca van,
    Na mindegy, egyél te is trágyát, az a 40 milliárd légy biztosan nem tévedhet. "Move withe flow", ahogyan DubFX mondja. És ne feledd: "A háború: béke, a szabadság: szolgaság, a tudatlanság: erő".
  • Tikal #40
    HAHA, emlékeztetlek mivel kezdtél: Ki hallgatja ezt a mocskot, amikor ott van a di.fm?

    Jól mondod, kit érdekel az ultra sonic, kutyát se :) Hogy miért? Mert már nem a 90-es évek vannak, volt egy kis sikerük oszt jó van, már nem is zenélnek... mikor zenéltek akkor is rétegzenét nyomtak. Amúgy meg sajnálom, de egy fos nekem ez a zene amit linkeltél. Mondjuk nem is csodálkozom hogy nincs Spotify-on mert nem egy név, mint mondjuk Art of Trance, de gondolom ők már mainstream, tehát szar :)

    Továbbra is ott tartunk hogy azért fikázol valamit, mert nem a te zenei izlésednek megfelelő zenét játszik. Rendkivül értelmes hozzáállás. igazán.

    Kár, hogy még ennyi idősen is ott tartasz, hogy azt hiszed mert underground zenéket hallgatsz, amiket senki nem ismer csak egy szűk kör, akkor már te vagy az aki megmondhatja mindenről hogy mi jó és mi nem..
    "A spotifíy és a mainstream streamingek nem lehetnek riválisai a minőségi zenét adó tematikus csatornákat szolgáltató webrádióknak, mert az elsődleges célcsoportjuk a mainstreamfogyasztó" Olyan dolgot cáfolsz, amit senki nem állított, csak a te fejedben létezik :) A Spotify nem is akar rivalizálni a tematikus rádiókkal, és forditva sem, miért akarna? A di.fm-en is van fos zene, meg a Spotify-on is, és mindkettőn van minőségi zene is, csak az egyiket te nem szereted ezért mocskozod le...

    De legyen igazad, a Spotify azért szar, mert sok ember igényét elégíti ki, a di.fm meg azért jó mert kevesekét, és ők az igazán minőségi zene hallgatók a többiek azt se tudják mi a jó zene....
  • yamato41 #39
    Még mindig képtelen vagy értelmezni azt, amit írtam, de nem baj, már nem is fogod.
    A spotify és a hozzá hasonló streamingek mainstreamek, nagyközönségnek szólnak, nem a minőség a lényeg, hanem a mennyiség, a bevétel. Nem érdekli a mélyfúrás, hanem a tömegigény.
    Kai Tracid és Art of Trance? Ez: https://www.youtube.com/watch?v=z-Wqy3tGaCs
    Ha valóban minőséget akarnának, akkor a streamük nem szólna ennyire szarul. A di.fm alacsonyabb bitrátával élvezhetőbben szól, nem beszélve az eq-ról, effektezhetőségről, erősíthetőségről.. Talán azért, mert odafigyelnek a hangminőségre is?
    Valóban alma-körte esete, éppen ezzel kezdtem, csak belekötöttél. A spotifíy és a mainstream streamingek nem lehetnek riválisai a minőségi zenét adó tematikus csatornákat szolgáltató webrádióknak, mert az elsődleges célcsoportjuk a mainstreamfogyasztó. Ha nem ez lenne, akkor ilyen hír totál érdektelen lenne. Ha mondjuk az Ultra-Sonic vonatná vissza a zenéjét, az a kutyát sem érdekelné, nem lenne hír.
    Ha a Spotifyt érdekelné más, mint a mainstream, akkor saját hatalmas adatbázisából ezer tematikus webrádiót indítana (most pl. a club műfajon belül öt alműfaj van, ami totál vicc), gondolna a tematikus bővítésekre, befektetne abba, hogy speciális közönséget is magához vonzzon. De nem tesz ilyet, mert a célcsoportja elsődlegesen a tizenéves mainstreamfogyasztó, másodlagosan az idősebb mainstreamfogyasztó, az egész erre épül. És igen, a Led Zeppelin és a Pink Floyd is mainstream, még akkor is, ha a maguk műfajában minőségiek (ilyen magyar vonalon talán csak egy van: Ákos).
  • Tikal #38
    Tényleg nem értem, miért hasonlitasz össze egy 160-ast egy 256-ossal :) A 160 az 160, nem kevesebb. A felvétel lehet szar, mert a kiadó így adta oda vagy mittomén miért de szar a felvétel, de a 160 az 160, a 256 az 256 mindig, a különbség a különböző dekoderek között lehet, mer egy gyengébb AAC szólhat úgy mint egy erősebb MP3.

    Aki itt látványosan kötekedik az te vagy, csak magad sem látod. Egyfolytában egy szolgáltatást ami a zenék egy részére specializálódott hasonlítasz össze valamivel ami nem szakosodott... nincs értelme. Ezt nem lehet negatívumként felróni.
    Értem én mit írsz, de a nagy szenny között amit a tiznéveseknek köszönhetünk meg találom Led Zeppelint is és David Gilmourt. Meg találom őket a di.fm-n? NEM. Akkor??? Most mondjam hogy ezért szar a di.fm mert nincs rajta Pink Floyd? Nonszensz. Hasonlítsd a di.fm-et a mixcloud-hoz vagy mittomén mihez, annak van értelme.
    A középtizenéves korosztály IS megtalálja amit akar, meg az 50 éves apuka is aki Dire Strait-et akar, miért rossz ez?? Miért szar ezért a szolgáltatás?

    Nem tudom kik voltak a nagy nevek szerinted acid trance-ben, de vannak abból az időből nevek Spotify-on... Kai Tracid, Art of Trance, Laurent Garnier stb... ha volt albumuk, akkor valószínűleg ott lesznek. Nyilván a kis kiadók nem...

    Almát körtével hasonlítasz össze, ez a baj...

    Utoljára szerkesztette: Tikal, 2014.11.08. 13:35:45
  • yamato41 #37
    "Tehát azt mondod a Spotify 160kbit/s az nem 160 hanem valami gyengébb? Aham.. értem."
    Nem, nem érted. Látványosan. Azt mondtam, hogy szarul szól. Leteszteltem. Lehet bármekkora a bitráta, ha nem szól jól. Ugyanazt a zenét egy 256kbps-es mp3-mal hasonlítottam össze és óriási volt a különbség. Ennyi. Ne magyarázz bele olyat, amit nem írtam.

    "hacsak nem vagy 41 éves"
    Olyan messze azért nem vagyok tőle az egy-két éves lemaradásommal. De ha ennyire tájékozott vagy, akkor tudhatnád a különbséget a mainstream, az overground és az underground között. Mert vagy csak látványosan kötekedsz, vagy nem akarod megérteni.

    "lehet 20 millió dalra azt mondani hogy mainstream szenny a tizenéveseknek"
    Amint írtam: "leginkább a középtizenéves korosztálynak szól, aki az aktuális szennyet hallgatja". Belőlük él a "zeneipar", minden ilyen nagy szolgáltató az ő ízlésük kielégítésére (és szüleik pénztárcájának kiaknázására) jött létre. Mellettük az igényes zene mindig háttérbe fog szorulni, mert abban messze nincsen akkora pénz.

    No de póbálkozzunk meg a következővel. Szeretnék hallgatni mondjuk a '90-es évek közepének acid hardrancét. Ismertem mondjuk a legjobb 10-12 előadót, de a több száz fantázianevű, akár egyszámos projektet nem. A di.fm-en van három-négy olyan csatorna, amelyen potenciálisan ilyen zenét hallhatok, olyat is, amit eddig nem ismertem. De ha ott nem találok, max. 2 perc alatt találok másik rádiót. Ugyanez a spotifyon, vagy hasonlón "kissé" nehezebb lenne.
  • TokraFan #36
    Ki a f**m ez a tyúk? Életemben nem hallottam róla, de nem vesztettem semmit.
    Ettől függetlenül, tényleg már szinte semmit nem kapnak az előadók. Jóformán fellépésekből lehet csak megélni.