SG.hu
Csökkennek a zeneipar bevételei
A zenei bevételek globális növekedése tavaly több mint a felére esett vissza, miután a kazetták és CD-k iránti kereslet a világjárvány-korszakos fellendülése után visszaesett. Ez hozzájárul az iparágban tapasztalható általánosabb lassuláshoz, mivel az iparág a mesterséges intelligencia fenyegetésével küzd.
A hanglemezipart világszerte képviselő IFPI szerint a zenei összbevétel tavaly 4,8 százalékkal, közel 30 milliárd dollárra nőtt. Ez a 2023-as több mint 10 százalékos növekedéshez képest nagy visszaesés, és közel egy évtizede a leglassabb növekedést jelenti. A lassulást a fizikai zenei bevételek visszaesése okozta, amelyek 3,1 százalékkal, 4,8 milliárd dollárra csökkentek, szemben az előző évi váratlan 13,4 százalékos ugrással - a Covid-19 válság idején a fogyasztók meglepő módon bakelitlemezekre és kazettákra költöttek. A vinyl tavaly még mindig szerényen növekedett, mivel ez a formátum mostanra legalább annyira a gyűjtők, mint a zenehallgatók piaca lett. A CD-k és kazetták eladásai azonban csökkentek. Eközben az Egyesült Államok - a zeneipar legnagyobb piaca - gyengült, és tavaly mindössze 2,2 százalékos növekedést könyvelhetett el.
Az új számadatok a zeneipar vezetőinek a mesterséges intelligencia szerzői jogokra gyakorolt hatásával kapcsolatos félelmeivel párosulnak, mivel az Egyesült Királyság kormánya jelenleg azt fontolgatja, hogy engedélyezi a mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatoknak a zenék másolását, hacsak a vállalatok kifejezetten el nem zárkóznak ettől. A javaslat visszatetszést váltott ki a művészek körében, akik attól tartanak, hogy a tervek alááshatják az ágazatot. Victoria Oakley, az IFPI vezérigazgatója szerint „teljesen világos, hogy a generatív MI-rendszerek fejlesztői, akik szerzői jogvédelem alatt álló zenéket töltenek le és használnak fel a jogtulajdonosok engedélye nélkül a modelljeik betanításához, nagyon is valós és jelenlévő fenyegetést jelentenek az emberi művészetre”.
Dennis Kooker, a Sony Music Entertainment globális digitális üzletágának elnöke elmondta: „A mesterséges intelligenciával foglalkozó technológiai vállalatok világszerte lobbiznak a kormányoknál, hogy kivételeket és kiskapukat hozzanak létre a szerzői jogi törvényekben. Ezeket az álláspontokat a közelmúltban az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban benyújtott beadványokban is láthatjuk”. A Sony ebben a hónapban hozta nyilvánosságra, hogy a hamisítványok elleni harc részeként több mint 75 000 MI-által generált anyagot távolított el, amelyekben a legnagyobb sztárjai, köztük Harry Styles szerepelnek. Az IFPI jelentésében azt írta: „A zenét egyre nagyobb veszély fenyegeti a streaming-manipuláció, ahol a rosszindulatú szereplők ellopják azt a pénzt, amely a törvényes művészeknek járna”.
Az olyan szolgáltatások, mint a Spotify, a YouTube Music és az Apple Music előfizetései azonban tavaly is a zenei bevételek motorját jelentették. Az előfizetéses streaming-bevételek 9,5 százalékkal nőttek - ami a reklámokkal támogatott szolgáltatásokkal együtt azt jelenti, hogy a streaming-piac összességében meghaladta a 20 milliárd dollárt -, míg az előfizetéses fiókok felhasználói 10,6 százalékkal 752 millióra nőttek világszerte. A vezetők szerint azonban néhány nagyobb piac mostanra viszonylag magas kihasználtsági szintet ér el, ami azt jelenti, hogy lassul az új előfizetők számának növekedése lassul. A zenei platformok most az egy fogyasztóra jutó átlagos bevétel növelésére is összpontosítanak, például az árak emelésével és a „prémium” szolgáltatások új szintjeinek létrehozásával. 2024-ben minden régióban nőtt a bevétel, de a legnagyobb növekedést a feltörekvő piacokon, a Közel-Keleten, Afrikában és Latin-Amerikában tapasztalták.
A hanglemezipart világszerte képviselő IFPI szerint a zenei összbevétel tavaly 4,8 százalékkal, közel 30 milliárd dollárra nőtt. Ez a 2023-as több mint 10 százalékos növekedéshez képest nagy visszaesés, és közel egy évtizede a leglassabb növekedést jelenti. A lassulást a fizikai zenei bevételek visszaesése okozta, amelyek 3,1 százalékkal, 4,8 milliárd dollárra csökkentek, szemben az előző évi váratlan 13,4 százalékos ugrással - a Covid-19 válság idején a fogyasztók meglepő módon bakelitlemezekre és kazettákra költöttek. A vinyl tavaly még mindig szerényen növekedett, mivel ez a formátum mostanra legalább annyira a gyűjtők, mint a zenehallgatók piaca lett. A CD-k és kazetták eladásai azonban csökkentek. Eközben az Egyesült Államok - a zeneipar legnagyobb piaca - gyengült, és tavaly mindössze 2,2 százalékos növekedést könyvelhetett el.
Az új számadatok a zeneipar vezetőinek a mesterséges intelligencia szerzői jogokra gyakorolt hatásával kapcsolatos félelmeivel párosulnak, mivel az Egyesült Királyság kormánya jelenleg azt fontolgatja, hogy engedélyezi a mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatoknak a zenék másolását, hacsak a vállalatok kifejezetten el nem zárkóznak ettől. A javaslat visszatetszést váltott ki a művészek körében, akik attól tartanak, hogy a tervek alááshatják az ágazatot. Victoria Oakley, az IFPI vezérigazgatója szerint „teljesen világos, hogy a generatív MI-rendszerek fejlesztői, akik szerzői jogvédelem alatt álló zenéket töltenek le és használnak fel a jogtulajdonosok engedélye nélkül a modelljeik betanításához, nagyon is valós és jelenlévő fenyegetést jelentenek az emberi művészetre”.
Dennis Kooker, a Sony Music Entertainment globális digitális üzletágának elnöke elmondta: „A mesterséges intelligenciával foglalkozó technológiai vállalatok világszerte lobbiznak a kormányoknál, hogy kivételeket és kiskapukat hozzanak létre a szerzői jogi törvényekben. Ezeket az álláspontokat a közelmúltban az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban benyújtott beadványokban is láthatjuk”. A Sony ebben a hónapban hozta nyilvánosságra, hogy a hamisítványok elleni harc részeként több mint 75 000 MI-által generált anyagot távolított el, amelyekben a legnagyobb sztárjai, köztük Harry Styles szerepelnek. Az IFPI jelentésében azt írta: „A zenét egyre nagyobb veszély fenyegeti a streaming-manipuláció, ahol a rosszindulatú szereplők ellopják azt a pénzt, amely a törvényes művészeknek járna”.
Az olyan szolgáltatások, mint a Spotify, a YouTube Music és az Apple Music előfizetései azonban tavaly is a zenei bevételek motorját jelentették. Az előfizetéses streaming-bevételek 9,5 százalékkal nőttek - ami a reklámokkal támogatott szolgáltatásokkal együtt azt jelenti, hogy a streaming-piac összességében meghaladta a 20 milliárd dollárt -, míg az előfizetéses fiókok felhasználói 10,6 százalékkal 752 millióra nőttek világszerte. A vezetők szerint azonban néhány nagyobb piac mostanra viszonylag magas kihasználtsági szintet ér el, ami azt jelenti, hogy lassul az új előfizetők számának növekedése lassul. A zenei platformok most az egy fogyasztóra jutó átlagos bevétel növelésére is összpontosítanak, például az árak emelésével és a „prémium” szolgáltatások új szintjeinek létrehozásával. 2024-ben minden régióban nőtt a bevétel, de a legnagyobb növekedést a feltörekvő piacokon, a Közel-Keleten, Afrikában és Latin-Amerikában tapasztalták.