Hunter
Városi körülmények között is bizonyítottak a robotautók
Az amerikai katonai fejlesztési ügynökség, a DARPA idén is feladta a leckét a robotautóknak.
A vezető nélküli gépjárműveknek ezúttal egy szimulált városi környezetben kellett végig navigálniuk. A 85 kilométeres távot a Carnegie Mellon Egyetem hallgatói által kifejlesztett Boss teljesítette a leggyorsabban, a városi autókázás közel hat órát vett igénybe.
A módosított Chevrolet Tahoe egyike volt annak a hat járműnek, ami átszelte a célvonalat a 11 indulóból. Ez nem is rossz arány, tekintve, hogy a DARPA versenysorozatának első évében egyetlen autó sem tudta teljesíteni a jóval egyszerűbb nyomvonalat. Mivel katonai kiírásról van szó, a cél nem is lehet más, mint harctéren is bevethető robotjárművek kikísérletezése, azonban az autógyártók számára sem közömbös a főként egyetemi csapatok által átalakított önrendelkezésű gépkocsik versengése.
A győztes autó
Az idén egy használaton kívüli légitámaszponton rendezték meg a versenyt. A kaliforniai sivatagban készítették el a szimulált várost, ahol a nevezőknek a hagyományos utcai vezetés mellett osztott pályás utakkal, csomópontokkal, épületekkel és autóparkolókkal is meg kellett küzdenie, nem is szólva egymásról és 30, ember által vezetett autóról. Utóbbiak a városi forgalmat voltak hivatottak szimulálni. A győztes Boss a Tartan Racing, a Carnegie és a General Motors munkatársaiból alakult csapat műve. "Nagy nap ez a robottechnikának" - nyilatkozott a verseny után a csapat műszaki vezetője, Chris Urmson a BBC-nek. "11 rendkívül felkészült járművünk volt és elképesztő az a tény, hogy közülük hat teljesítette a 85 kilométert".
Az eseménynek komoly nézőserege is akadt, akik ámulva nézték az üres vezetőfülkéket és a bennük jobbra-balra pörgő kormánykerekeket, miközben az autók lelassítottak az elágazásoknál, kitették az indexet, majd annak megfelelően bekanyarodtak és újra felgyorsultak. A rosszmájúak kíváncsian lesték mikor következik be valami drámai: egyes pletykák szerint a "városban" köröző autóvezetők az esemény előtt fogadásokat kötöttek, melyiküket találja telibe elsőként egy robot társuk.
A győztes csapat
A nevezett járművek mindegyikét egy ember vezette autó követte, melyből egyetlen gombnyomással leállíthatták az előttük haladó robotot, ha az valami veszélyes manőverbe kezdett volna. A követőknek köszönhetően nem is alakultak ki nagyobb balesetek, kisebbek azonban még így is akadtak. A mezőny legnagyobbja, a 3 méter magas és 2,5 méter széles TerraMax már megjelenésével is jókora morajt váltott ki a nézőkből, nem is szólva arról, amikor a városi környezet kellős közepén sikeresen összezavarodott a navigációja és belehajtott egy üres boltba. "Először úgy tűnt, hogy leparkol, azonban hirtelen újra megiramodott, felugrott a járdára és belefúrta magát az épületbe. Nem volt igazán gyors, de nagyot szólt" - idézte fel az esetet az egyik közelben álldogáló néző.
A második helyezett Stanford Racing Team a befutónál, a 2006-os VW Passat kombi, alias Junior 1 millió dollárt szerzett a csapatnak
Két robot egymással is összekoccant, azonban mindkét jármű folytatni tudta a versenyt. A legtöbb gép egyszerű utcai járműnek tűnt, csupán a különböző helyekre felerősített szenzorok hada különböztette meg őket hétköznapi társaiktól. A 2 millió dolláros díjat elhódító csapat egyik legfontosabb technikája az úgynevezett Lidar, egy forgó lézeres letapogató volt. A szerkezet 64 különálló lézerrel dolgozott, másodpercenként tízszer fordult körbe, ami nagyjából egymillió mérést adott a környezetéről. Pillanatok alatt feltérképezte a jármű közelében elhelyezkedő akadályokat, autókat, falakat, vagy a járda vonalát.
A fedélzeti számítógép a lézer kibocsátása és a visszaverődés közötti idő alapján kalkulálta ki a tárgyak távolságát, majd a kapott információt összevetette a radarérzékelők és a kamerák adataival a nagyobb távú észlelés érdekében. "Az adatokat speciális algoritmusokkal dolgoztuk fel, melyek kielemezték a fix és a mozgó objektumok elhelyezkedését, valamint a jármű hozzájuk viszonyított pozícióját az érzékelők által generált térképen" - tette hozzá Urmson.
A harmadik a Virginia Tech Victor Tango csapatának Odin névre keresztelt Ford Escape hibridjén alapuló járműve lett
Az autógyártók szintén képviseltették magukat az eseményen, egyrészt hivatalból, hiszen több járműnél a gyártó is segítséget nyújtott a robotizálásban, másrészt érdeklődésből. "Képzeljék el milyen lenne, ha munkába menet zavartalanul telefonálhatnánk, megreggelizhetnénk, vagy végigböngészhetnénk e-mailjeinket, miközben a vezetést az autóra bízhatnánk" - fejtegette Larry Burns a General Motors kutatási, fejlesztési és stratégiai tervezési vezetője. "Óriási áttörés lenne, emellett olyan technikához vezetne, ami megszüntetné az autóbaleseteket." Burns szerint 2015-re érhetik el az autók a fent felvázolt intelligenciaszintet.
A vezető nélküli gépjárműveknek ezúttal egy szimulált városi környezetben kellett végig navigálniuk. A 85 kilométeres távot a Carnegie Mellon Egyetem hallgatói által kifejlesztett Boss teljesítette a leggyorsabban, a városi autókázás közel hat órát vett igénybe.
A módosított Chevrolet Tahoe egyike volt annak a hat járműnek, ami átszelte a célvonalat a 11 indulóból. Ez nem is rossz arány, tekintve, hogy a DARPA versenysorozatának első évében egyetlen autó sem tudta teljesíteni a jóval egyszerűbb nyomvonalat. Mivel katonai kiírásról van szó, a cél nem is lehet más, mint harctéren is bevethető robotjárművek kikísérletezése, azonban az autógyártók számára sem közömbös a főként egyetemi csapatok által átalakított önrendelkezésű gépkocsik versengése.
A győztes autó
Az idén egy használaton kívüli légitámaszponton rendezték meg a versenyt. A kaliforniai sivatagban készítették el a szimulált várost, ahol a nevezőknek a hagyományos utcai vezetés mellett osztott pályás utakkal, csomópontokkal, épületekkel és autóparkolókkal is meg kellett küzdenie, nem is szólva egymásról és 30, ember által vezetett autóról. Utóbbiak a városi forgalmat voltak hivatottak szimulálni. A győztes Boss a Tartan Racing, a Carnegie és a General Motors munkatársaiból alakult csapat műve. "Nagy nap ez a robottechnikának" - nyilatkozott a verseny után a csapat műszaki vezetője, Chris Urmson a BBC-nek. "11 rendkívül felkészült járművünk volt és elképesztő az a tény, hogy közülük hat teljesítette a 85 kilométert".
Az eseménynek komoly nézőserege is akadt, akik ámulva nézték az üres vezetőfülkéket és a bennük jobbra-balra pörgő kormánykerekeket, miközben az autók lelassítottak az elágazásoknál, kitették az indexet, majd annak megfelelően bekanyarodtak és újra felgyorsultak. A rosszmájúak kíváncsian lesték mikor következik be valami drámai: egyes pletykák szerint a "városban" köröző autóvezetők az esemény előtt fogadásokat kötöttek, melyiküket találja telibe elsőként egy robot társuk.
A győztes csapat
A nevezett járművek mindegyikét egy ember vezette autó követte, melyből egyetlen gombnyomással leállíthatták az előttük haladó robotot, ha az valami veszélyes manőverbe kezdett volna. A követőknek köszönhetően nem is alakultak ki nagyobb balesetek, kisebbek azonban még így is akadtak. A mezőny legnagyobbja, a 3 méter magas és 2,5 méter széles TerraMax már megjelenésével is jókora morajt váltott ki a nézőkből, nem is szólva arról, amikor a városi környezet kellős közepén sikeresen összezavarodott a navigációja és belehajtott egy üres boltba. "Először úgy tűnt, hogy leparkol, azonban hirtelen újra megiramodott, felugrott a járdára és belefúrta magát az épületbe. Nem volt igazán gyors, de nagyot szólt" - idézte fel az esetet az egyik közelben álldogáló néző.
A második helyezett Stanford Racing Team a befutónál, a 2006-os VW Passat kombi, alias Junior 1 millió dollárt szerzett a csapatnak
Két robot egymással is összekoccant, azonban mindkét jármű folytatni tudta a versenyt. A legtöbb gép egyszerű utcai járműnek tűnt, csupán a különböző helyekre felerősített szenzorok hada különböztette meg őket hétköznapi társaiktól. A 2 millió dolláros díjat elhódító csapat egyik legfontosabb technikája az úgynevezett Lidar, egy forgó lézeres letapogató volt. A szerkezet 64 különálló lézerrel dolgozott, másodpercenként tízszer fordult körbe, ami nagyjából egymillió mérést adott a környezetéről. Pillanatok alatt feltérképezte a jármű közelében elhelyezkedő akadályokat, autókat, falakat, vagy a járda vonalát.
A fedélzeti számítógép a lézer kibocsátása és a visszaverődés közötti idő alapján kalkulálta ki a tárgyak távolságát, majd a kapott információt összevetette a radarérzékelők és a kamerák adataival a nagyobb távú észlelés érdekében. "Az adatokat speciális algoritmusokkal dolgoztuk fel, melyek kielemezték a fix és a mozgó objektumok elhelyezkedését, valamint a jármű hozzájuk viszonyított pozícióját az érzékelők által generált térképen" - tette hozzá Urmson.
A harmadik a Virginia Tech Victor Tango csapatának Odin névre keresztelt Ford Escape hibridjén alapuló járműve lett
Az autógyártók szintén képviseltették magukat az eseményen, egyrészt hivatalból, hiszen több járműnél a gyártó is segítséget nyújtott a robotizálásban, másrészt érdeklődésből. "Képzeljék el milyen lenne, ha munkába menet zavartalanul telefonálhatnánk, megreggelizhetnénk, vagy végigböngészhetnénk e-mailjeinket, miközben a vezetést az autóra bízhatnánk" - fejtegette Larry Burns a General Motors kutatási, fejlesztési és stratégiai tervezési vezetője. "Óriási áttörés lenne, emellett olyan technikához vezetne, ami megszüntetné az autóbaleseteket." Burns szerint 2015-re érhetik el az autók a fent felvázolt intelligenciaszintet.
