A német kormány növelni szeretné az országban elérhető töltők számát, ezért mintegy 1,8 milliárd eurót folyósít a kereskedelmi célú elektromosautó-töltőállomások üzemeltetőinek. Reményeik szerint így sikerül csökkenteni a legnagyobb félelmet, amely visszatartja az embereket az elektromos autók vásárlásától.

Az elektromos autók elterjedése Németország klímastratégiájának lényeges részét képezi, a kormány célja, hogy 2030-ra 15 millió elektromos jármű közlekedjen a német utakon. Egy kormányzati elemzés szerint azonban még mindig sok fogyasztót visszatartanak az elektromos modellektől a közutakon való töltés iránti aggodalmak, ami elengedhetetlen a hosszabb utak során. "Ahhoz, hogy Németországban mindenhol a szükséges sebességgel kiépüljön egy átfogó és igényalapú gyorstöltő hálózat, a töltőinfrastruktúra-üzemeltetők piacvezérelt tevékenysége önmagában nem elegendő" - mondta Kurt-Christoph von Knobelsdorff, a töltőinfrastruktúra körüli kormányzati tevékenységeket koordináló állami tulajdonú NOW GmbH vezérigazgatója.

Ezért a kormány 1,8 milliárd eurót folyósít a kereskedelmi töltőállomások üzemeltetőinek, kötelezve őket 8000 új gyorstöltőpont építésére 900 helyszínen, kevésbé sűrűn lakott területeken, ahol egyébként gazdaságossági okok miatt nem épülnének töltőpontok. Összesen 10 vállalat kap vissza nem térítendő támogatást, köztük az olajipari óriás Total Energies és az olyan áramszolgáltatók, mint az E. On és a BayWa, valamint bevált töltésüzemeltetők, mint az Allego és a Fastned. A pénzből be kell foltozniuk az új "Deutschlandnetz", azaz a németországi gyorstöltő-hálózat egyes részein lévő lyukakat, hogy az emberek bízhassanak abban, hogy bárhol találnak töltőhelyet, ahol szükségük van rá. "Az egyéni mobilitás érték egy szabad társadalomban" - kommentálta a bejelentést Volker Wissing közlekedési miniszter, aki "mérföldkőnek nevezte a kormány támogatását, melynek célja, hogy hogy a felhasználók számára megbízhatóan rendelkezésre álljon a gyorstöltési lehetőségek választéka Németországban."

A hálózat hiányzó elemei már tavaly megépülhettek volna, de a hagyományos töltőszolgáltatók panaszt tettek a Bizottságnál, mert úgy vélték, hogy a támogatás torzíthatja a versenyt. Azt 2022 decemberében engedélyezte az Európai Bizottság, azzal a módosítással, hogy a kormánynak az eredetileg tervezett árplafonról le kellett mondania. "Ahhoz, hogy a klímasemleges mobilitásra való áttérés sikeres legyen, az embereknek meg kell bízniuk abban, hogy bármikor és bárhol, tisztességes és megfizethető áron tölthetik elektromos autóikat" - mondta a német autóipari szövetség, a VDA szóvivője. "Németországnak fel kell zárkóznia, mert ez év elején a németországi települések mintegy felében nem volt egyetlen nyilvános töltőpont sem".


A német autóipar nyomás alatt áll, mivel az energiaárak és a politika megkérdőjelezi az európai gyártási helyszíneket, a kínai autógyártók egyre nagyobb teret hódítanak az elektromos járművek terén, és a környezetvédelmi előírások egyre inkább kezdenek éreztetni hatásukat. A személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó uniós CO2-szabványok értelmében az autógyártóknak 2030-ig jelentősen csökkenteniük kell az újonnan értékesített autók átlagos kibocsátását, ami azt jelenti, hogy növelniük kell az elektromos autók számát, különben súlyos büntetésre számíthatnak.

Olaf Scholz kancellár szeptember elején a müncheni IAA autóipari szakkiállításon azt ígérte az autógyártóknak, hogy számíthatnak rá az elektromos autók elterjedésének segítésében, a kormány elegendő töltőpontot és olcsó áramot biztosít a töltéshez, és ígéretet tett a szél- és napenergia-kapacitások gyors bővítésére. Scholz hozzátette, hogy kormánya hamarosan "szinte minden" benzinkút üzemeltetője számára kötelezővé teszi, hogy az elektromos autók számára is biztosítson legalább 150 kilowattos gyorstöltési lehetőséget, "ezzel hamarosan a hatótávolságtól való félelem a múlté lesz". Scholz elmondta, hogy célja, hogy az elektromos autók töltése "ugyanolyan egyszerűvé vagy még egyszerűbbé" váljon, mint a hagyományos tankolás.

A német autósok klubja, az ADAC szóvivője szerint "nehéz megbecsülni, hogy sikerül-e elérni azt a célt, hogy eloszlassák a fogyasztók még meglévő félelmeit", de a 8000 új helyszínt "fontos lépésnek nevezte a széles körű lefedettség felé, ami fontos a fogyasztók számára". A ChargeUp, a magán töltésszolgáltatókat képviselő szakmai szövetség szerint "a hatótávolsággal kapcsolatos aggodalom nagy része abból ered, hogy az emberek egyszerűen nem tudnak a meglévő töltési lehetőségekről".

Annak ellenére, hogy a német kormány 1,8 milliárd eurót pumpált az adófizetők pénzéből az új rendszerbe, nem tudott szigorú feltételeket szabni a támogatott töltőállomások magánüzemeltetői számára, például nem szabhatta meg az áram kilowattóránkénti maximális árát. Mivel a támogatott töltőpontokat olyan régiókban építik, ahol alacsony a verseny, az üzemeltetők az előnyükre használhatják ezt ki, és magasabb árakat diktálhatnak, mint amennyit a versenykörnyezetben felszámítanának. A közlekedési minisztérium mindazonáltal bizakodik, mert "a kiválasztott üzemeltetők vállalták, hogy csak megfelelő és a piacon szokásos töltési díjakat számítanak fel", és hogy ezt a kormány figyelemmel kíséri, és hajlandó lesz tájékoztatni a versenyhatóságot, ha túlzott díjszabásra utaló jeleket talál.

A kormány eredetileg 44 cent/kWh-s árplafont szeretett volna bevezetni, de az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások során el kellett vetnie ezt az elképzelést, mivel a Bizottság szerint ez torzítja a versenyt. "A fogyasztók védelme és az átláthatóság érdekében mindenképpen kívánatos lett volna egy árplafon" - mondta az ADAC szóvivője, megjegyezve azonban, hogy ez "összességében érvényes, és nem csak a támogatott Deutschlandnetzre. Az ADAC általánosságban nagyobb átláthatóságot követel a töltőállomásokon, például a fizetési folyamat során megjelenő kijelzők, a töltési árak stb. révén, hasonlóan az üzemanyagokra vonatkozó piaci átláthatósági hivatalhoz" - tette hozzá a szóvivő.