Berta Sándor
Kommunikációs technológia készül a kooperatív vezetéshez
A jövőben az autóknak automatikusan kellene kommunikálniuk és információkat cserélniük, ehhez azonban megfelelő rendszerekre lenne szükség.
A Bécsi Műszaki Egyetem egy olyan kommunikációs technológiát fejleszt, amely hozzájárulhat a kooperatív közlekedéshez és ezzel párhuzamosan a balesetek számának csökkentéséhez. Christoph Mecklenbräuker professzor, a Bécsi Műszaki Egyetem Távközlési Intézetének munkatársa elmondta, hogy számítógépes szimulációk segítségével megvizsgálható, hogy milyen előnyöket kínálhatnak az okos együttműködések, amelyekkel például az egyes autók eloszthatók a különböző utak között. A Hagenbergi Műszaki Főiskolával közösen már végeztek modellszámításokat, amelyek kimutatták, hogy a linzi városi forgalomban az üzemanyag-fogyasztás akár 30-70 százalékkal is csökkenthető.
A gépkocsik kooperációja nem csupán az útvonalak megtervezése miatt lehet hasznos, hanem a közlekedésbiztonság miatt is. A jövőben a járművek érzékelők segítségével megfigyelhetik a környezetüket és a biztonság szempontjából fontos szenzoradatokat automatikusan megoszthatják egymással. A kialakított rádiókapcsolatok egyrészt biztosíthatják a közlekedési résztvevők közötti kommunikációt, másrészt lehetővé teszik az autók és az utcai infrastruktúra összekötését.
Mindezek megvalósításához azonban szükség van a megfelelő műszaki kérdések tisztázására mind a szenzorok, mind az adatátvitel területén. Komoly kihívást jelent a megbízható és a hatékony kommunikáció megteremtése. Ez utóbbi azért is nehéz, mert mind a vevő-, mind az adóegységek mozgásban lesznek, s köztük ott lesz még egy dinamikus környezet is. Mecklenbräuker mindenesetre biztos abban, hogy a kooperatív vezetés hosszú távon meg fog valósulni.
A Bécsi Műszaki Egyetem egy olyan kommunikációs technológiát fejleszt, amely hozzájárulhat a kooperatív közlekedéshez és ezzel párhuzamosan a balesetek számának csökkentéséhez. Christoph Mecklenbräuker professzor, a Bécsi Műszaki Egyetem Távközlési Intézetének munkatársa elmondta, hogy számítógépes szimulációk segítségével megvizsgálható, hogy milyen előnyöket kínálhatnak az okos együttműködések, amelyekkel például az egyes autók eloszthatók a különböző utak között. A Hagenbergi Műszaki Főiskolával közösen már végeztek modellszámításokat, amelyek kimutatták, hogy a linzi városi forgalomban az üzemanyag-fogyasztás akár 30-70 százalékkal is csökkenthető.
A gépkocsik kooperációja nem csupán az útvonalak megtervezése miatt lehet hasznos, hanem a közlekedésbiztonság miatt is. A jövőben a járművek érzékelők segítségével megfigyelhetik a környezetüket és a biztonság szempontjából fontos szenzoradatokat automatikusan megoszthatják egymással. A kialakított rádiókapcsolatok egyrészt biztosíthatják a közlekedési résztvevők közötti kommunikációt, másrészt lehetővé teszik az autók és az utcai infrastruktúra összekötését.
Mindezek megvalósításához azonban szükség van a megfelelő műszaki kérdések tisztázására mind a szenzorok, mind az adatátvitel területén. Komoly kihívást jelent a megbízható és a hatékony kommunikáció megteremtése. Ez utóbbi azért is nehéz, mert mind a vevő-, mind az adóegységek mozgásban lesznek, s köztük ott lesz még egy dinamikus környezet is. Mecklenbräuker mindenesetre biztos abban, hogy a kooperatív vezetés hosszú távon meg fog valósulni.