Berta Sándor
Új szintre léphetnek a drónok és a robotautók
A szakemberek az állatvilágból merítenének inspirációt és ötleteket.
Andres Arrieta, a Purdue Egyetem professzora és az ETH Zürich munkatársai "hatodik érzékkel" akarják ellátni a drónokat és a robotgépkocsikat, hogy azok jobban ismerjék fel az útjukba kerülő akadályokat és kitérhessenek előlük. A napjainkban alkalmazott szenzorok egyik, ha nem a legnagyobb problémája, hogy az információkat nem valós időben dolgozzák fel. Arrieta úgy vélte, hogy a természet által alkalmazott megoldások ugyanakkor képesek a valós idejű adatfeldolgozásra, ezért a pókoktól, a denevérektől, a madaraktól és más állatoktól merítettek inspirációt.
A kutató hozzátette, hogy az intelligens rendszerek rendkívül sok információt gyűjtenek. Az adatmennyiség olyan gyorsan nő, hogy azzal a korszerű számítógépek már nem tudnak belátható időn belül megbirkózni. A természet ezzel szemben nem gyűjt össze minden információt, hanem kiszűri, hogy mire van szükség. Számos biológiai érzékelő a környezetből származó adatokat határértékek, s a hőmérséklet- és a nyomásváltozások segítségével szűri meg.
A Purdue Egyetem munkatársa közölte, hogy a pókoknak például külső szenzorok vannak a lábaikon és az elképzelés alapján azokra hasonlító érzékelőket helyeznének el az autonóm járműveken. Ezek a szenzorok csak bizonyos előre meghatározott dolgokat mérnének. A szenzorok meg is szűrnék és feldolgoznák az információkat. Arrieta leszögezte, hogy a természetben nincsen különbség hardver és szoftver között, s minden össze van kötve egymással.
A tudósok által megalkotott új érzékelők megváltoztatják az alakjukat, ha külső erők érik azokat. A drónok és a robotautók rendszerei reagálnak ezekre a hatásokra és a reakciókat a gépi tanulás segítségével alakítják.
Andres Arrieta, a Purdue Egyetem professzora és az ETH Zürich munkatársai "hatodik érzékkel" akarják ellátni a drónokat és a robotgépkocsikat, hogy azok jobban ismerjék fel az útjukba kerülő akadályokat és kitérhessenek előlük. A napjainkban alkalmazott szenzorok egyik, ha nem a legnagyobb problémája, hogy az információkat nem valós időben dolgozzák fel. Arrieta úgy vélte, hogy a természet által alkalmazott megoldások ugyanakkor képesek a valós idejű adatfeldolgozásra, ezért a pókoktól, a denevérektől, a madaraktól és más állatoktól merítettek inspirációt.
A kutató hozzátette, hogy az intelligens rendszerek rendkívül sok információt gyűjtenek. Az adatmennyiség olyan gyorsan nő, hogy azzal a korszerű számítógépek már nem tudnak belátható időn belül megbirkózni. A természet ezzel szemben nem gyűjt össze minden információt, hanem kiszűri, hogy mire van szükség. Számos biológiai érzékelő a környezetből származó adatokat határértékek, s a hőmérséklet- és a nyomásváltozások segítségével szűri meg.
A Purdue Egyetem munkatársa közölte, hogy a pókoknak például külső szenzorok vannak a lábaikon és az elképzelés alapján azokra hasonlító érzékelőket helyeznének el az autonóm járműveken. Ezek a szenzorok csak bizonyos előre meghatározott dolgokat mérnének. A szenzorok meg is szűrnék és feldolgoznák az információkat. Arrieta leszögezte, hogy a természetben nincsen különbség hardver és szoftver között, s minden össze van kötve egymással.
A tudósok által megalkotott új érzékelők megváltoztatják az alakjukat, ha külső erők érik azokat. A drónok és a robotautók rendszerei reagálnak ezekre a hatásokra és a reakciókat a gépi tanulás segítségével alakítják.