Berta Sándor
Az autógyártók csak sokadiknak tartják az autonóm vezetés fontosságát
Ez leginkább abból látszik, hogy mibe fektetnek pénzt, és jelenleg csupán a gyártók és a beszállítók 11 százaléka invesztál az automatizált közlekedésbe.
Bár az autonóm vezetés technológiája a járműipar növekedési motorjának számít, ez a befektetésekben nem igazán mutatkozik meg. A befektetési lista csúcsán ugyanis a szabványok fejlesztése, a digitális biztonság, valamint a járművek és a gyártás digitalizálása találhatók. A Sopra Steria Consulting és az F.A.Z.-Institut által készített tanulmány készítői rámutattak arra, hogy várhatóan a közeljövő sem lesz rózsásabb, hiszen csak a gyártók és beszállítók 13 százaléka tervezi azt, hogy a következő három esztendőben beruház az autonóm vezetésbe.
A megkérdezett gépkocsigyártók és beszállítók 68 százaléka nyilatkozta azt, hogy az ágazat jövőjét az önállóan közlekedő autók jelentik. Európában jelenleg szinte csak a német piaci szereplők invesztálnak komoly összegeket a terület kutatásába, hogy lépést tartsanak az egyesült államokbeli és a kínai vetélytársaikkal. Az autonóm közlekedés területén például a legtöbb szabadalom a Volkswagen és a Bosch tulajdonában van. Utóbbi cég inkább lemondott az elektromos járművekbe beépíthető akkumulátorok fejlesztéséről azért, hogy a részben és teljesen automatizált gépkocsik fejlesztésére fókuszálhasson.
A vállalatok képviselői által elmondott dolgokból az derült ki, hogy a teljes ágazat csupán viszonylag kevés vállalkozásba ruház be. A startup-közösség átlátható és az önállóan közlekedő autókhoz szükséges vezérlőszoftverek fejlesztésével és az autonóm közlekedés biztosításával foglalkozik. A szükséges programokat általában az Amerikai Egyesült Államokban és Izraelben készítik. A függőség elkerülése miatt fektetnek be a területen a német gyártók is. Az invesztíciók meghatározzák a részben, illetve a teljesen automatizált közlekedés továbbfejlesztését.
A digitális biztonságba a vállalatok 46 százaléka ruház be, míg 23 százaléka 2021-ig tervezi az IT-biztonsági költségvetését. Lutz Kauertz, a Sopra Steria Consulting gyártásért felelős vezetője kiemelte, hogy miután az önálló közlekedéshez a legmagasabb fokú biztonságra van szükség azért, hogy az autókat később elfogadják az emberek, ezért kötelező az ágazat szereplői számára, hogy ezen a területen úttörők legyenek. Ugyanez igaz a vezetőket segítő asszisztensrendszerek továbbfejlesztésére is. A megkérdezett döntéshozók 86 százaléka mondta azt, hogy a területben nagy üzleti lehetőségek vannak.
A prioritáslista csúcsán a szabványok fejlesztése van. A mindenki számára elérhető adatformátumok és interfészek alapvetően szükségesek az erősebb digitális hálózatba kötöttséghez. A menedzser szerint csak a megfelelő szabványokkal garantálható az autonóm közlekedés. A szabványosításba jelenleg 3-5 társaság fektet be, a következő 3 évben pedig a piaci szereplők 18 százaléka tervez ilyen lépést. A cégek 43 százaléka tervezi, hogy olyan alkalmazásokba invesztál, mint a Connected Car és a Pay as you drive.
Szintén fontos a belső szervezet módosítása is. Az ágazatban lévő vállalatok egyharmada tervezi, hogy a következő három évben módosítja az üzleti felépítését. Minderre azért is szükség van, mert egyre több gyártó és beszállító vált át a digitális platformokra és az azokhoz tartozó ökorendszerekre. A vállalkozások 19 százaléka rendelkezik jelenleg az együttműködésekhez, a partneri kapcsolatokhoz és a nyílt ökorendszerekhez szükséges költségvetéssel, s 25 százalékuk tervez beruházásokat ezen a területen. Kauertz a folyamatot úgy foglalta össze, hogy ezekből a törekvésekből is látható, hogy az ágazatban az analóg termékgyártókból egyre inkább digitális mobilitás-szolgáltatók lesznek. Ez a digitalizálás pedig rendkívül fontos, mert így az önálló közlekedésben lévő befektetések is szélesebb körűen valósulhatnak meg.
A Deloitte tavaly márciusban kimutatta, hogy az autógyártók számára még kockázatos befektetéseket jelentenek az önállóan közlekedő modellek, mert kemény konkurenciaharccal és csekély nyereséggel kell számolniuk. Az egyesült államokbeli és a japán felhasználók egyharmada, sőt, a németek fele nem akar mélyebben a zsebébe nyúlni csak azért, hogy robotautót vásároljon. Eközben viszont az autógyártókra növekvő befektetési nyomás nehezedik.
Bár az autonóm vezetés technológiája a járműipar növekedési motorjának számít, ez a befektetésekben nem igazán mutatkozik meg. A befektetési lista csúcsán ugyanis a szabványok fejlesztése, a digitális biztonság, valamint a járművek és a gyártás digitalizálása találhatók. A Sopra Steria Consulting és az F.A.Z.-Institut által készített tanulmány készítői rámutattak arra, hogy várhatóan a közeljövő sem lesz rózsásabb, hiszen csak a gyártók és beszállítók 13 százaléka tervezi azt, hogy a következő három esztendőben beruház az autonóm vezetésbe.
A megkérdezett gépkocsigyártók és beszállítók 68 százaléka nyilatkozta azt, hogy az ágazat jövőjét az önállóan közlekedő autók jelentik. Európában jelenleg szinte csak a német piaci szereplők invesztálnak komoly összegeket a terület kutatásába, hogy lépést tartsanak az egyesült államokbeli és a kínai vetélytársaikkal. Az autonóm közlekedés területén például a legtöbb szabadalom a Volkswagen és a Bosch tulajdonában van. Utóbbi cég inkább lemondott az elektromos járművekbe beépíthető akkumulátorok fejlesztéséről azért, hogy a részben és teljesen automatizált gépkocsik fejlesztésére fókuszálhasson.
A vállalatok képviselői által elmondott dolgokból az derült ki, hogy a teljes ágazat csupán viszonylag kevés vállalkozásba ruház be. A startup-közösség átlátható és az önállóan közlekedő autókhoz szükséges vezérlőszoftverek fejlesztésével és az autonóm közlekedés biztosításával foglalkozik. A szükséges programokat általában az Amerikai Egyesült Államokban és Izraelben készítik. A függőség elkerülése miatt fektetnek be a területen a német gyártók is. Az invesztíciók meghatározzák a részben, illetve a teljesen automatizált közlekedés továbbfejlesztését.
A digitális biztonságba a vállalatok 46 százaléka ruház be, míg 23 százaléka 2021-ig tervezi az IT-biztonsági költségvetését. Lutz Kauertz, a Sopra Steria Consulting gyártásért felelős vezetője kiemelte, hogy miután az önálló közlekedéshez a legmagasabb fokú biztonságra van szükség azért, hogy az autókat később elfogadják az emberek, ezért kötelező az ágazat szereplői számára, hogy ezen a területen úttörők legyenek. Ugyanez igaz a vezetőket segítő asszisztensrendszerek továbbfejlesztésére is. A megkérdezett döntéshozók 86 százaléka mondta azt, hogy a területben nagy üzleti lehetőségek vannak.
A prioritáslista csúcsán a szabványok fejlesztése van. A mindenki számára elérhető adatformátumok és interfészek alapvetően szükségesek az erősebb digitális hálózatba kötöttséghez. A menedzser szerint csak a megfelelő szabványokkal garantálható az autonóm közlekedés. A szabványosításba jelenleg 3-5 társaság fektet be, a következő 3 évben pedig a piaci szereplők 18 százaléka tervez ilyen lépést. A cégek 43 százaléka tervezi, hogy olyan alkalmazásokba invesztál, mint a Connected Car és a Pay as you drive.
Szintén fontos a belső szervezet módosítása is. Az ágazatban lévő vállalatok egyharmada tervezi, hogy a következő három évben módosítja az üzleti felépítését. Minderre azért is szükség van, mert egyre több gyártó és beszállító vált át a digitális platformokra és az azokhoz tartozó ökorendszerekre. A vállalkozások 19 százaléka rendelkezik jelenleg az együttműködésekhez, a partneri kapcsolatokhoz és a nyílt ökorendszerekhez szükséges költségvetéssel, s 25 százalékuk tervez beruházásokat ezen a területen. Kauertz a folyamatot úgy foglalta össze, hogy ezekből a törekvésekből is látható, hogy az ágazatban az analóg termékgyártókból egyre inkább digitális mobilitás-szolgáltatók lesznek. Ez a digitalizálás pedig rendkívül fontos, mert így az önálló közlekedésben lévő befektetések is szélesebb körűen valósulhatnak meg.
A Deloitte tavaly márciusban kimutatta, hogy az autógyártók számára még kockázatos befektetéseket jelentenek az önállóan közlekedő modellek, mert kemény konkurenciaharccal és csekély nyereséggel kell számolniuk. Az egyesült államokbeli és a japán felhasználók egyharmada, sőt, a németek fele nem akar mélyebben a zsebébe nyúlni csak azért, hogy robotautót vásároljon. Eközben viszont az autógyártókra növekvő befektetési nyomás nehezedik.