Berta Sándor

Jöhetnek az elektronikusan összekötött járműkonvojok

A közúti konvojoknál a személy- és tehergépkocsikat WLAN-kapcsolat segítségével kötik össze egymással. Tíz éven belül robotok által vezérelt teherautók szállíthatják az árucikkeket.

Az autókonvoj-rendszerek esetében automatika szabályozza a tehergépkocsik közötti távolságot és az első járműből végzik az irányítást. A megoldás előnye a nagyobb közlekedésbiztonság és az alacsonyabb fogyasztás. Az ilyen jellegű rendszereknél, ha az első autó fékez, akkor a többi gépkocsi rendszerei is észlelik ezt és hasonlóan cselekednek, miként a gyorsítás esetén ugyanez a helyzet.

Adam Tengblad, a Kapsch TrafficCom svédországi termékmenedzselési vezetője elmondta, hogy a teherjárművek bevonásával végrehajtott első tesztek eredményei azt mutatták, hogy a konvojban való haladáskor akár 20 százalékkal is mérsékelhető a fogyasztás. A körülbelül öt méteres követési távolság mellett a teherautók pontosan 80 kilométer/órás sebességgel haladnak. A jelenlegi megoldás egyelőre csak a követési távolságot szabályozza és mindegyik gépkocsiban ülnie kell vezetőnek.


A jövőben természetesen a személyautók is haladhatnak majd konvojban az autópályákon, viszont ebben az esetben nem lesz várható ekkora fogyasztáscsökkenés, sokkal inkább az utazási és a vezetési kényelem kerülhet előtérbe. A Göteborg közelében az AstaZero területén végrehajtott tesztekben a Kapsch egyik modulja is szerepet kapott, amelynél az adatok feldolgozása az IEEE 802.11p szabvány segítségével valósul meg. Tengblad hozzátette, hogy ez egy P2P-hálózat és nincs szükség hozzáférési pontokra.

A Kapsch 2007 óta kutatja a konvojtechnológiákat. A legnagyobb kihívást nem a megfelelő technika kifejlesztése, hanem a szabályozások jelentik. Ilyen jellegű megoldások jelenleg nincsenek engedélyezve, éppen ezért mindenképpen szükség lenne a törvényi környezet aktualizálására, ezért az ágazat lobbizik is. Tengblad úgy vélte, hogy az első járműkonvojok 2020-ban jelenhetnek meg az utakon. Ez a technika egy lépés lehet az önállóan közlekedő gépkocsik irányába és a konvojban haladás valószínűleg része lesz a teljesen önállóan közlekedő autók járműfedélzeti rendszereinek.

Más gyártók szerint tíz éven belül robotok által vezérelt teherautók szállíthatják az árucikkeket, és az önállóan közlekedő tehergépkocsik forradalmasíthatják az egész logisztikát. A Volkswagen wolfsburgi üzemében naponta átlagosan 1000 teherautót pakol ki kevesebb, mint 12 dolgozó. Ezt a munkát vehetik majd át a gépek valós idejű adatfolyamok és automatizált eljárások segítségével. Peter Vanek, a Gefco logisztikai vállalat vezetője közölte, hogy egy online eszköz segítségével már most is teljesen automatizálva van az érkezési, az indulási és a rakodási folyamat. A Gefco a Peugeot-Citroen konszernhez tartozik.


Az árufuvarozás már jelenleg is precízen van megtervezve, különböző adatbázisokra támaszkodik és ez független attól, hogy az adott konténert éppen tehergépkocsival, vasúton vagy hajón szállítják. A logisztika sokkal többet jelent, mint a csomagszállítás és a folyamat az árucikkek továbbításánál sokkal előbb kezdődik.

Csak Ausztriában 200 000 ember dolgozik a logisztika területén és a szállítmányozó cégek 14 milliárd eurós forgalmat bonyolítanak. A költségek egyharmadát fordítják a különböző fejlesztésekre, az ágazat ugyanis egyre jobban függ a technológiáktól. Ugyanakkor egy technológiáról már lemondtak, ez pedig a rádiótechnikás azonosítás (RFID), amely megbukott ezen a területen. Vanek szerint ennek oka, hogy az RFID túl drága és az alkalmazása nem kifizetődő. Ugyan vannak olyan területek, ahol RFID-chipeket használnak, de továbbra is a vonalkód marad a leghatékonyabb módszer. A szakember a drónok alkalmazásának lehetőségétől sincsen elragadtatva, mert ezt a dolgot szimpla marketinghúzásnak tartja.

Vanek abban viszont hisz, hogy a robotika a jövőben még hatékonyabbá teheti a logisztikát és abban is, hogy egy évtizeden belül önállóan közlekedő tehergépkocsik jelenhetnek meg az utakon. Ez lesz az első lépés a baleseteket megelőző logisztika irányába. Az ilyen járműveknek nem lesz szükségük pihenőidőre, mint napjainkban a vezetőknek; éjszaka is közlekedhetnek majd és sokkal kevesebb lesz a forgalomban a stresszhelyzet.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • torreadorz #23
    +1.

    Száz éven belül (hacsak nem történik valami nagy gebasz) a munkák 90% gépekkel lesz kiváltva. Még az orvoslás is, 100 év múlva már simán lehet hogy egy gép műt meg full automatában.

    Innentől kezdve az emberiség 90%-ra nem lesz szükség és viszonylag könnyen belátható hogy nem fog teremtődni semmilyen új munkahely. Ami elég nagy problémát fog okozni.

    Az ipari forradalmat meg nem szabad idekeverni, ott létrejött egy új ágazat a szolgáltatóipar ami felszivta az iparból kieső embereket miközben a szükséges tudásmennyiség lényegesen nem változott. Napjainkban azonban semmiféle ilyen alternativa nincs.
  • Tetsuo #22
    Nagyon egyszerű világképed van. :-)
    Szerinted a magasabb intelligencia a jobb pozíciók és magasabb jövedelem egyetlen követelménye, valójában ez még Nyugaton sincs így, ahol talán mégis igazságosabb a rendszer e-tekintetben...
  • bdzsana #21
    Tehát akkor gondoltak rá csak még nincs rá megoldás. Bár nagyon nem követem a dolgokat, de eddig minden robotpilóta tesztet amit néztem éles forgalomban végeztek emberi sofőrök között.
  • NEXUS6 #20
    "Most őszintén.. Szerinted ha ezt a hozzászólást elolvassák a fejlesztők, majd a fejükhöz kapnak, hogy te jó ég erre miért nem gondoltunk? :)

    Gondolom van annyi sütnivalójuk, hogy ilyen alapvető problémákra is gondolnak. "

    Most írják, hogy Musk azon sopánkodik, hogy miértnem tilcsák be a vezetést, merígy nemterjed a robotkocsi, meg még mindig nem tudnak mit kezdeni a városi forgalommal. Köcsög sofőrök!
    Szal naggyából igaza van.
    XD
  • NEXUS6 #19
    Jelenleg is minden melósra négy eltartott jut. Ha a melóst még tovább szűkítjük a reálgazdaságban dolgozókra (kommunikációs "szakemberek," markecingesek, jogászok hobbiszinten csinálják már a kavarást szerintem), akkor ez a szám még ellent mondásosabb.

    Gyak a 60-as évektől a nyugati országokban többet termelnek bármiből, mint amennyit a lakosság el tud fogyasztani. Más kérdés, hogy a kapitalizmus néven ismert roppant igazságos elosztási rencer az egyik-gyíkembernek 10 Ferrarit ad, nagyjából hobbimelóért, a másik meg a nekik kitalált alacsonypadlós 4-6-os villamoson moleszterálja az utasokat némi apróért, meg gondoskodik hogy mindennap új illatélményekkel legyenek gazdagabbak.
  • M2 #18
    "a fejlett allamok jelentos reszenek sincs ra penze"

    Ez meg szimplán nem igaz. Magyarországi viszonylatban egy havi 100 ezer forintos alapjövedelem (állampolgári alapon, tehát mindenkinek juttatva) kijönne 12 ezer milliárd forintból. A költségvetés éves kiadása 17 ezer milliárd fölötti. Természetesen az alapjövedelem kiváltana minden szociális kiadást is (nyugdíj, segélyek, gyes, gyed és ezek adminisztrációs terhei).
  • M2 #17
    "masreszt ha bevezetik, akkor a tobbseg nem fog tobbet dolgozni, azok sem akik tudnanak hasznos munkat vegezni"

    Erre nincs semmilyen bizonyíték. Senkinek nem célja a közpénzen vegetálás, mindig akar valami többet (új autót, tévét, mobilt stb.) amiért érdemes dolgozni.
    De ha az alapjövedelemmel biztosított anyagi biztonság csak annyit ér el valakinél, hogy nem megy el koldulni és lopni, már az is hasznos társadalmi szempontból. A gyerekekkel foglalkozás szintén.
  • dyra #16
    Csak idő kérdése, hogy a szoftverek és gépek kiváltsák a mérnököket, könyvelőket, pénzügyeseket, diszpécsereket és még nyugodtan fel lehet sorolni jó néhány szellemi munkakört. Tehát itt már nem arról van szó, hogy a tanulatlan parasztok nem fognak munkát találni 10 - 20 év múlva hanem elkezdődik a folyamat a jól képzett munkaerőnél is. A gazdag országokban nyilván később ér oda mert van pénzük mindenféle szolgáltatásra, de a perem vidékek az ilyen országok mint Magyarország 30 - 40 vagy nagyobb munkanélküliséggel fog szembe nézni. Feltéve ha marad ez a gazdasági rendszer. De remélem egyszer megjön az emberiség esze és rájön, hogy a gépek által megtermelt javak nem csak azt az 1% illeti aki most is kapja.
  • Sir Quno Jedi #15
    Én úgy vélem, hogy aki képtelen olyan munkát végezni, amire a társdalomnak szüksége van (eladható) és oktatással sem lehet kiépezni rá, de más, primitívebb feladatokat (amire gépesítés, vagy egyébb miatt már nincs szükség egyáltalán) el tudna azért látni (tehát nem szefós), azoknak lehetne biztosítani önfenntartó gazdaságokat, amikben hagyományos módszerekkel termelnék meg a létfentartásukhoz szükséges javakat, mint élelem, fűtőanyag stb. (ugyanis földterület van bőven, nagy része műveletlen, vagy már ma is szükségtelen a nagyüzemi termeléshez)

    Nopersze a gyermekeiket meg meg kell próbálni felmérni, képezni, okítani és ha nem megy, ők is maradnak a szüleik szintjén és helyén, ha megy, akkor pedig vállalhatnak munkát a "modern" társadalomban. Persze a rendszernek átjárhatónak kell lennie, hogy aki tényleg akar és tud is tenni (értsd. képes lehet rá egyáltalán) azért hogy kiemelkedjen az adott helyzetéből, annak segítsenek ebben, oktassák és mindenben alányúljanak, ha érdemes rá.

    Sajnos bármilyen kegyetlenül hangzik is, de gyakorlatilag ez az jelenti, hogy lesznek állampolgárok és másodrendű állampolgárok. Randa dolog, de mégis mit lehetne ezen kívül tenni, ami korrekt és működik?! Az alap polgárok adóznak és dolgoznak, ők tartják életben az államot, a többiek csak saját magukat és családjukat (vagy szűk közösségüket) kell eltartsák és adózniuk sem kell, hiszen nyilvánvalóan nem képződik jövedelmük. Az átjárhatóság megvan azoknak akik képesek rá, de csodákat azért nem kell várni.


    Amúgy az új módszer, amin vitatkoznak mostanában, ez a képesség-felmérés a gyerkőcöknek, hogy milyen pályára lesznek alkalmasak, ez igazándiból ilyesféle rendszehez vezet hosszútávon, afféle modern kasztrendszer alakulhat ki.
  • kvp #14
    Konvojban haladasra mar van megbizhato szoftver, a demo jarmuvek meg az ut szelen hagyott kiegett autoroncsot is megfelelo ivben kerultek (hatha bomba van benne). Ha a katonai felhasznalasnal stabilnak tunik a rendszer, akkor ugyanez egy biztonsagos autopalyan gond nelkul hasznalhato. A konvojban haladas (tempomat es savtarto + p2p kommunikacio) egyebkent csak egy lepcso es a cel a teljesen automata jarmuvek letrehozasa. Ez a technologia a balesetek szamat nagyban csokkentene es a hatekonysag is megnone vele.

    A mi lesz a soforokkel kerdesre azt tudom mondani, hogy az ami a szovomunkasokkal lett amikor feltalaltak az automata szovoszeket. Egy reszukbol technikus lett, a tobbiek elmentek mashova dolgozni. Egy tarsadalomban mindig lesz olyan reteg aki fogyaszt es ki is tudja fizetni a termekeket. A hasznos munkara alkalmas emberek aranya viszont a technologiai fejlettseg es az oktatasi szint fuggvenye. Ezek az emberek es csaladtagjaik jelentik a tarsadalom hasznos reszet, akik szamara erdemes termelni. (mind anyagi, mind tarsadalmi szempontbol)

    Az alapjovedelemmel viszont ket gond van. Az egyik, hogy meg a fejlett allamok jelentos reszenek sincs ra penze (a magyarnak sem), masreszt ha bevezetik, akkor a tobbseg nem fog tobbet dolgozni, azok sem akik tudnanak hasznos munkat vegezni. Ettol fuggetlenul viszont egyre nagyobb gond az, hogy a lakossag jelentos hanyada ertelmileg nem kepes kovetni a modern vilagot, tehat nem tudnak olyan eladhato tudast elsajatitani, amivel barmilyen hasznos munkat tudnanak vegezni. Ezen reszben oktatassal lehet segiteni, viszont kerdes, hogy mi legyen azokkal akik tenyleg nem alkalmasak magasabb szintu tudast es intelligenciat igenylo munkara? Ebben benne vannak az orvosi szempontbol fogyatekosak, de sajnos egyre nagyobb szamban az egyszeruen csak szuletesileg tul butak is. Erre jelentene megoldast a szellemi leszazalekolas, viszont ezt gazdasagilag meg nehezebb lenne finanszirozni, hiszen ki adna oda a penzet onket (kisember vagy nagytokes), hogy olyanokat tarson el belole, akik tul butak a munkahoz. Mindehhez jon hozza, hogy gyermeket foleg azok valallnak, akik nem alkalmasak a munkara (aki igen, az jellemzoen inkabb dolgozik) es a statisztikak szerint a gyermekeik sem lesznek alkalmasak, tehat egyre no a lakossag azon reszenek aranya, akik nem alkalmasak a munkara. Erre jelenleg nincs eleg humanus es demokratikus megoldas, azon kivul, hogy allami es nagytokes szinten is hagyjak ehenhalni oket, mivel a megsemmisitesuk jelenleg meg nem menne at a tarsadalmon. A jovobeni megoldasok kozott szerepelhet az, hogy mindenkit oktatnak es aki tul buta hogy nyereseges munkat vegezzen, azt vagy ertelmetlenul dolgoztatjak valmi kis hatekonysagu munkan (pl. kezi szerszamos foldmuveles, banyaszat, kubikos munka, takaritas) vagy ha eleg gazdag az orszag, akkor ingyen kap ellatast, esetleg ha az elozo ketto kozzul eppen egyikre sincs keret, akkor megsemmisitik. Jelenleg Magyarorszag nem tul jo anyagi helyzete, de humanus felfogasa miatt az elso megoldast alkalmazza, viszont ez nagymerteku penzpazarlassal jar ahhoz kepes ha ezen emberek egyaltalan nem leteznenek. Van ra esely, hogy a nagytokesek altal iranyitott vilag elobb utobb egy gazdasagilag optimalisabb megoldast valaszt es a hasznos munkara alkalmatlan emberek pont ugy jarnak mint az igavono lovak a gepek elterjese utan.