Berta Sándor
A beszédvezérlés is elvonja a vezetők figyelmét
Nem csupán az érintőképernyők használata lehet zavaró az autósok számára, hanem a beszédvezérlési funkciók alkalmazása is.
Az Amerikai Automobil Szövetség (AAA) Közlekedés-biztonsági Alapítványa és a Utahi Egyetem közös tanulmányában kimutatta, hogy a navigációs eszközök és a rádiók beszédvezérléssel való irányítása teljes mértékben leköti a vezetők figyelmét. Mindez elsősorban a rendszerek összetettségére és a magas hibaarányokra vezethető vissza. A beszédvezérlés figyelemelterelő hatása ugyanolyan, mintha az illető telefonálna vagy az utasaival beszélgetne.
A kutatók számos autófedélzeti rendszert vizsgáltak meg, a legjobb, 1.7-es osztályzatot a Toyota Entune kapta. 2.2-es osztályzatot szerzett a Hyundai Blue Link Telematics System, 2.7-est a Chrysler’s UConnect System, 3.0-st a Ford SYNC with MyFord Touch, 3.1-est a Mercedes COMMAND, míg 3.7-est a Chevrolet MyLink. A legtöbb rendszernek az a problémája, hogy a számítógép vagy nem ismeri fel helyesen a kimondott parancsokat vagy mindig ügyelni kell a helyes parancsmegadási sorrendre, mert a rendszer csak így ismeri fel és hajtja végre a parancsokat. Mindez leköti a vezető koncentrációját és erősen elvonja a figyelmét a közlekedéstől.
Az AAA és a Utahi Egyetem arra hívták fel az autósok figyelmét, hogy csak ritkán használják ezeket a technológiákat. David Strayer, az Utahi Egyetem professzora azt nyilatkozta, hogy az autógyártóknak az ajánlásaik segítségével egyszerűbbé és pontosabbá kell tenniük a beszédvezérlési rendszereiket. Aggódnak amiatt, hogy a helyzet csak rosszabbodni fog, különösen akkor, ha ezek a megoldások továbbra is nehezen használhatók lesznek. Azonban mivel ezek a rendszerek az autókban maradnak, így a technológiát annyira biztonságossá kell tenni, amennyire csak lehetséges. Az egész dolog csupán annyira vonhatja el a figyelmet, mint a rádióhallgatás.
Szeptember elején Mooly Eden, az Intel egyik vezetője a természetes módszerekkel (beszéd, mimika, gesztusok) való vezérlés mellett érvelt. Közölte, hogy a beszédfelismerés területén vannak kihívások. Még a legjobb automatikus beszédfelismerő megoldások sem olyan jók, mint az agyunk.
Az Amerikai Automobil Szövetség (AAA) Közlekedés-biztonsági Alapítványa és a Utahi Egyetem közös tanulmányában kimutatta, hogy a navigációs eszközök és a rádiók beszédvezérléssel való irányítása teljes mértékben leköti a vezetők figyelmét. Mindez elsősorban a rendszerek összetettségére és a magas hibaarányokra vezethető vissza. A beszédvezérlés figyelemelterelő hatása ugyanolyan, mintha az illető telefonálna vagy az utasaival beszélgetne.
A kutatók számos autófedélzeti rendszert vizsgáltak meg, a legjobb, 1.7-es osztályzatot a Toyota Entune kapta. 2.2-es osztályzatot szerzett a Hyundai Blue Link Telematics System, 2.7-est a Chrysler’s UConnect System, 3.0-st a Ford SYNC with MyFord Touch, 3.1-est a Mercedes COMMAND, míg 3.7-est a Chevrolet MyLink. A legtöbb rendszernek az a problémája, hogy a számítógép vagy nem ismeri fel helyesen a kimondott parancsokat vagy mindig ügyelni kell a helyes parancsmegadási sorrendre, mert a rendszer csak így ismeri fel és hajtja végre a parancsokat. Mindez leköti a vezető koncentrációját és erősen elvonja a figyelmét a közlekedéstől.
Az AAA és a Utahi Egyetem arra hívták fel az autósok figyelmét, hogy csak ritkán használják ezeket a technológiákat. David Strayer, az Utahi Egyetem professzora azt nyilatkozta, hogy az autógyártóknak az ajánlásaik segítségével egyszerűbbé és pontosabbá kell tenniük a beszédvezérlési rendszereiket. Aggódnak amiatt, hogy a helyzet csak rosszabbodni fog, különösen akkor, ha ezek a megoldások továbbra is nehezen használhatók lesznek. Azonban mivel ezek a rendszerek az autókban maradnak, így a technológiát annyira biztonságossá kell tenni, amennyire csak lehetséges. Az egész dolog csupán annyira vonhatja el a figyelmet, mint a rádióhallgatás.
Szeptember elején Mooly Eden, az Intel egyik vezetője a természetes módszerekkel (beszéd, mimika, gesztusok) való vezérlés mellett érvelt. Közölte, hogy a beszédfelismerés területén vannak kihívások. Még a legjobb automatikus beszédfelismerő megoldások sem olyan jók, mint az agyunk.