Berta Sándor

10 millió eurót takarított meg a Linuxra való átállással München

A müncheni városi tanács IT-bizottságának legutóbbi ülésén kiderült, hogy teljes siker a LiMux-projekt, amelynek célja az volt, hogy minden közintézmény számítógépeire Linux kerüljön.

Az átállás 2006-ban kezdődött el és a tapasztalatok azt mutatják, hogy a program komoly siker. Az IT-bizottság a LiMux bevezetésének költségeit összehasonlította két Windows-használati forgatókönyvvel. Az első alapján a Windows operációs rendszerekhez Microsoft Office irodai programcsomagokat használtak volna, míg a másik esetben a Windows mellett OpenOffice lett volna. Kiderült, hogy a LiMux több mint 10 millió eurós megtakarítást eredményezett a bajor főváros számára.

Jelenleg a közigazgatásban használt 11 000 számítógépen fut Linux és összesen 15 000 PC-t láttak el ingyenes irodai programcsomaggal. A testület az összehasonlítás során figyelembe vette a Windows új verzióra való frissítésének költségeit, az összes kiadási tételt, beleértve a külső támogatásokkal kapcsolatos kiadásokat is.


A Windows és Microsoft Office konstrukció összesen 11,6 millió euróba került volna, amely összegből 4,2 millió eurót tett volna ki az irodai programcsomaghoz tartozó licencek és frissítőcsomagok beszerzése és 2,6 millió eurót a Windows 7 megvásárlása. A hardvert érintő fejlesztésekre 5 millió eurót számoltak. Amennyiben a Windows mellett OpenOffice-t alkalmaztak volna, úgy a teljes költség elérte volna a 7,4 millió eurót. Ezzel szemben a LiMux-integráció idén szeptemberig csupán 270 000 euró kiadást eredményezett, mivel nem volt szükség sem licencköltségekre, új szoftverek beszerzésére vagy hardverfejlesztésre.

Végül fontos kiemelni, hogy az alkalmazottak képzésével kapcsolatos kiadások a Windows és a Microsoft Office esetében több mint 34 millió, a Windows és az OpenOffice esetén közel 30 millió, míg a LiMuxnál kevesebb, mint 23 millió eurót tettek ki. Úgy látszik jó döntés volt, hogy München végig kitartott a LiMux-projekt mellett, amely az elmúlt években sem volt veszélyben.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • shownomarcy #56
    Én használok mondjuk: Traders little helpert, sony vegast, Goldwave-t. És még kellett egy Cd Wave Editor, mert kiderül, hogy hú az nem is ugyanúgy vágja a wav-ot, mint a sony vegas! Nem vagyok IT guru, nem értek hozzá, nem érdekel, hogy milyen op rsz fut, a lényeg, hogy amit szeretnék használni programok, menjenek. Azért nem csak netezésből meg excelezésből áll a világ, még ha a munkahelyen csak ennyi is az, ami kell. Ok, lehet, hogy rossz, hogy win-en kezdtem, de x db program használatát nem kezdeném újra, ill nem is tudom, hogy mindenre van-e alternatíva linuxra.

    Munkára viszont mehetne a linux: a mi esetünkben (közszféra) tényleg csak annyi kéne linux esetén, hogy mindenkit átképezzenek open office-ra. (Akik csináltak supportot elhiszik, hogy egy kevésbé jó képességekkel megáldott átlag(alatti) felhasználó NEM tudja magától megtanulni mi hol van...)Libra-t, Open Office-t itteni gépre már tettem fel, szükség volt rá, de ha az embernek csak annyi ideje van, hogy rutinból dolgozzon és ne keresgélje a gombokat, nem fog átszokni magától.

    Egyébként meg kicsit magasabbról nézve a dolgot, pont ugyanaz a helyzet, mint sok más területen: ha nem értesz valamihez, megveszed azt, amihez már szinte hozzá sem kell nyúlni és magától megy, vagy ha értesz hozzá, meg tudod magadnak "barkácsolni", tudsz rajta spórolni. Ez a helyzet itt is, nem csak egy falipolc esetén :)

    Már OFF de ezt is ide (Samsung, Apple vitát olvastam): IT-ben azt látom, hogy mindenki itt vitatkozik, hogy melyik a jobb. De ezek is csak márkák, mint bármilyen más piac esetében, nem? Nem feltétlenül létezik "jobb"
  • narumon #55
    Hát igen, de addig nem fognak amig az állam az utolsó utáni bőrt is lehúzza róluk. Addig csak csődbe menni tudnak, hiába állna át az állam linuxra.
  • ppista #54
    Ez volna a lényeg, hogy jöjjenek létre hazai vállalkozások, munkahelyek.
  • narumon #53
    Milyen hazai cég zsebébe? Alig van már hazai cég.
  • ppista #52
    Persze hogy öntenék, csak nem annyit, és hazai cégek zsebébe. Van különbség.
  • narumon #51
    Ha jól tudom készültek annó ilyen tervek egyébként. Meg ne legyenek illúzióid, ugyanúgy öntenék a pénzt más zsebébe akkor (szakértők, "linux guruk", driverek, stb címén)
  • narumon #50
    Hát nekem aztán sok közöm van az MS-hez. De megnézted te azt a fenti xls-t? Az első két sor rögtön vicces. Office és rögtön office upgrade (mintha azonnal upgradelni kéne) ráadásul ezekre darabonként 280 EUR-t számol ami egy vicc, hiszen ilyen számoknál 15e! egyedi licenszek vannak. Na most annó magyarországon egy viszonylag nagyobb cégnek intéztünk durván 1000db licenszt, már ott is megkapták tizenpárezer forintért az XP+akkori office párost 5 év garantált frissítéssel. Szóval a fenti xls-ben megnézték mennyi a boltban az office OEM és beírták az árát, hogy jól nézzen ki. Arról már nem is beszélve, hogy ráhúztak egy frissítést rögtön (minek?), számoltak hardver költséget amit linuxnál nem (miért?) és még sorolhatnám.
  • ppista #49
    Hosszabb távon mindenképpen jobban ki lehet jönni, és szerintem ez volna a cél. Az a töménytelen pénz pedig nem egy idegen cég zsebébe vándorol, hanem megmarad más jóval fontosabb dolgokra. Nem mindegy.
    Sajnos nálunk is el kellett volna már kezdeni évekkel ezelőtt ezt a verziót, de gondolom még terv szintjén sem létezik. Így meg csak öntjük az amerikaiak kasszájába a lóvét, amiből amúgy sincs túl sok.
  • sanyicks #48
    elbaszott átállással lehet, de normális átállással izonyú sokat lehet megspórolni... Jobb a kamu xls-t gyártani mint a microsoft borítékjával a zsebben megmondani hogy nem olcsóbb ;)
  • narumon #47
    Az a baj, hogy ha után számolsz olyan igazán nagy spórolást nem lehet véghez vinni linux-szal sem. Mindenki álmodozik a bazi nagy spórolásról, de az csak úgy jön ki ha ekkora kamu xls-t gyártanak mint a németek. A valóság egy marginális megtakarítás rengeteg befektetett időért cserében.