A szolgáltatási ágazatok teszik ki az amerikai gazdaság nagy részét, ami a kereskedelmi partnereknek némi befolyást biztosít a kereskedelmi tárgyalásokon.

Trump elnök azt mondja, felháborítja, hogy az Egyesült Államok több árut importál, mint amennyit a világ többi részébe küld. Amit azonban ritkán említ, az az, hogy amikor a szolgáltatásokról van szó, akkor fordított a kocka. A szolgáltatási ágazatok - amelyek közé tartozik többek között a pénzügyi, az utazási, a mérnöki és az orvosi ipar - teszik ki az amerikai gazdaság nagy részét. E szolgáltatások exportja tavaly több mint 1 billió dollárt hozott az Egyesült Államokba. Ez a dominancia azonban más országoknak ad némi befolyást a tárgyalásokon - beleértve azt a képességet is, hogy némi fájdalmat okozzanak az amerikai gazdaságnak, amikor megtorlást akarnak alkalmazni Trump árukra vonatkozó vámjai ellen.

Az Európai Unió például a kontinensre érkező szolgáltatások korlátozására szolgáló eszközöket használhatna bunkósbotként. "Az európaiak valódi befolyása végső soron a szolgáltatási oldalon van” - mondta Mujtaba Rahman, az Eurasia Group politikai kutatócég európai ügyvezető igazgatója. „Ez előbb fog eszkalálódni, mint de-eszkalálódni.” Az Egyesült Államok a világ legnagyobb szolgáltatásexportőre, és e szolgáltatások nagy részét - a pénzügyi szolgáltatásoktól a felhőalapú számítástechnikáig - digitálisan nyújtják. Az ország tavaly közel 300 milliárd dolláros kereskedelmi többletet ért el a szolgáltatások terén.

Minden alkalommal, amikor például egy európai turista egy amerikai szállodában száll meg, az elköltött pénz a szolgáltatási exportkosárba kerül. És minden alkalommal, amikor valaki Kanadában, Japánban vagy Mexikóban fizet azért, hogy az Egyesült Államokban készült zenét hallgasson, vagy filmeket és tévéműsorokat nézzen, az amerikai szolgáltatáskereskedelem többletét növeli. Az Egyesült Államok népszámlálási hivatala szerint számos olyan ország, amelyet az Egyesült Államok vámokkal sújt, szolgáltatási deficitben van az Egyesült Államokkal szemben, köztük Kanada, Kína, Japán, Mexikó és Európa nagy része.


„Az EU most már rendelkezik olyan politikai eszközökkel, amelyekkel kiterjesztheti az amerikai vámokkal szembeni megtorló intézkedések körét az amerikai szolgáltatásimportra” - írta Filippo Taddei, a Goldman Sachs globális befektetési elemzésekért felelős ügyvezető igazgatója a lehetséges európai válaszlépésekről szóló kutatási jegyzetében.

Vitathatatlanul a legszélsőségesebb lehetőség az úgynevezett Anti-Coercion Instrument (ACI). Az először 2021-ben javasolt eszköz még nagyrészt kipróbálatlan, de lehetővé teszi az Európai Unió számára, hogy „a lehetséges ellenintézkedések széles skálájával” sújtson le egy kereskedelmi partnerre. Ilyen intézkedések lehetnek a vámok, a szolgáltatások kereskedelmének korlátozása és a szellemi tulajdonjogok kereskedelemmel kapcsolatos vonatkozásainak korlátozása. Ez olyan amerikai technológiai óriásokat érinthet, mint a Google. Több európai diplomata szerint a kereskedelmi háború eszkalálódása esetén az eszköz alkalmazása könnyen elképzelhető.


Míg a szolgáltatásokra irányuló esetleges korlátozások új kereskedelmi háborús válaszlépést jelentenének, Brüsszel már korábban is büntette az amerikai technológiai ipart más okokból. Az Európai Unió már több mint egy évtizede üldözi a Szilícium-völgy legnagyobb vállalatait versenyellenes üzleti gyakorlatok, gyenge adatvédelem és laza tartalommoderációs politikák miatt. Az agresszív európai felügyelet jelentős termékváltozásokat eredményezett, mivel a mintegy 450 millió embernek otthont adó Európai Unió jelentős piac. A Google megváltoztatta a keresési eredmények megjelenítésének módját, az Apple az App Store-t, a Meta pedig az Instagramot és a Facebookot módosította az uniós szabályok miatt.

A technológiai ipar célba vétele tovább fokozná a Trump-kormányzatnál az európai technológiai szabályozással kapcsolatos viszályt. Már a vámvita előtt is magas rangú tisztviselők, köztük JD Vance alelnök bírálták az Európai Uniót az amerikai technológiai cégek szerintük túlzott mértékű szabályozása miatt. Az Európai Unió várhatóan már ezen a héten újabb bírságokat jelent be az Apple és a Meta ellen a digitális piaci törvény megsértése miatt. A 2022-ben elfogadott törvény célja, hogy megkönnyítse a kisebb vállalatok számára a technológiai óriásokkal szembeni versenyt. A Meta és az X ellen egy másik új törvény, a digitális szolgáltatásokról szóló törvény alapján folyik vizsgálat, amely előírja a vállalatok számára, hogy többet tegyenek a platformjaik ellenőrzéséért a tiltott tartalmak miatt.


Nagy-Britannia viszont bot helyett répaként használhatja a szolgáltatásimportra vonatkozó szabályait. Brit tisztviselők hetek óta próbálják megnyugtatni a közvéleményt, hogy erős pozícióban vannak a Trump-adminisztrációval folytatott tárgyalások során a vámok elkerülése érdekében, többször is rámutatva a két ország közötti viszonylag kiegyensúlyozott áruforgalomra. (Nagy-Britannia többletet mutat a szolgáltatások terén.) Mégis, a Trump-kormányzat tisztviselőinek egyik fájó pontja a brit digitális szolgáltatások adója volt, amely szerintük igazságtalanul károsítja az amerikai technológiai óriásokat.

A 2 százalékos adót 2020-ban vetették ki a keresőmotorok, a közösségi médiaszolgáltatások és az online piacterek bevételeire. A várakozások szerint több mint 1 milliárd dollárnak megfelelő összeget fog hozni a brit államkincstárnak ebben a pénzügyi évben. Brit tisztviselők szerint ennek módosítása a Trump-kormányzattal folytatott tárgyalások része. Rachel Reeves, az államkincstár kancellárja a múlt hónapban azt mondta: „Meg kell találnunk az egyensúlyt”.

A Chatham House kutatói szerint Nagy-Britannia arra törekszik, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti arany középúton helyezkedjen el, mindkettővel jó kapcsolatokat ápolva és bizonyos szabályozást megtartva. Ha a digitális szolgáltatások adójának eltörlése „egy olyan üzletet eredményez Nagy-Britannia számára, amellyel elkerüli az amerikai vámok legrosszabbját, akkor ez egy mesterműnek bizonyulhat” - írták a kutatók, Alex Krasodomski és Olivia O'Sullivan. „De ez rendkívül bizonytalan - az elnök vámokkal kapcsolatos magatartása állandóan változik”. Valószínűbb, hogy Nagy-Britanniának végül vagy az Egyesült Államokhoz vagy az Európai Unióhoz való szorosabb hűséget kell választania - tették hozzá.