SG.hu
Oroszország teljesen kimaradt az elmúlt évek MI-robbanásából
Oroszország a Tortoise Media globális MI-indexe szerint
a világon a 31. helyen áll MI-kapacitás tekintetében. Minden nagyobb gazdaság előtte van, de még az olyan kis országok, mint Portugália, Norvégia, Írország vagy Luxemburg is.
Vlagyimir Putyin nem használja az internetet egy disszidált orosz hírszerző tiszt szerint. Nincs okostelefonja sem. Egy évtizeddel ezelőtt arra kényszerítette a belső köréhez tartozó embereket, hogy írógépet használjanak. Ebben a kontextusban nem meglepő, hogy Oroszország ennyire lemaradt a mesterséges intelligencia terén. A globális szankciók is megakadályozták az országot abban, hogy hazai MI-szektort fejlesszen ki. A Sberbank - Oroszország többségi állami tulajdonban lévő pénzügyi szolgáltató óriáscége - mindössze 9000 grafikus feldolgozóegységet tudott beszerezni, mióta Oroszország 2022 februárjában megkezdte Ukrajna teljes körű katonai invázióját. A Microsoft tavaly közel 500 000-et vásárolt.
Oroszországnak új kereskedelmi partnerei vannak, de nem olyanok, amelyek nagy mennyiségben hozzáférnének a fejlett félvezetőkhöz. A problémát súlyosbítja, hogy az ország 2022 óta a technológiai munkaerő mintegy 10 százalékát elvesztette a kivándorlás miatt. Pedig a hatalom erősen ösztönözve van, hogy növelje képességeit. Ha Putyin használni akarja a mesterséges intelligenciát az online tartalmak cenzúrázására, akkor sokkal nagyobb számítási kapacitásra lesz szüksége, ami több chipet jelent. Szüksége lesz a fejlettebb chipekhez való hozzáférésre azért is, mivel a mesterséges intelligencia megváltoztatja a hadviselés természetét.
A tudományos és technológiai fejlődés egyre inkább a számítástechnikához kötődik, ami azt jelenti, hogy a chipekhez való hozzáférés néhány éven belül a hadseregek kulcsfontosságú stratégiai eszközévé válik (ha már most nem az). Ha nincs chip, nincs számítástechnika; ha nincs számítástechnika, nincs előrelépés a védelmi technológiában. A mesterséges intelligencia vezető személyiségei ráadásul sokkal radikálisabb állításokat tesznek. Egyesek szerint az autonóm fegyverrendszerek forradalmának küszöbén állunk. Ha ez igaz, akkor Oroszországnak nem lesznek eszközei egy 21. századi hadsereg kifejlesztéséhez. És ha az Ukrajna elleni háború néhány évre befagyasztásra kerül, az európai és az orosz hadseregek közötti képességbeli szakadék nagyságrendekkel nőhet.
Ezzel Oroszország megnyit egy ablakot riválisai számára egy elrettentő stratégiára. Ha Oroszország nem jut hozzá a mesterséges intelligenciához szükséges fejlett chipekhez, ezzel elveszít egy kulcsfontosságú stratégiai eszközt, és lebeszélhető a jövőbeli agresszióról. Persze ennek megvalósulásához Ukrajna szövetségeseinek meg kell győzniük a Trump-kormányzatot, hogy az Oroszország és az USA közötti bármilyen tárgyaláson megmaradjanak a chipekre vonatkozó szankciók. Ugyan az enyhítés valamilyen formája elkerülhetetlen lesz, de az az érdekük, hogy a félvezetőkre vonatkozó korlátozásoknak hatályban kell maradniuk. Másrészt Ukrajna szövetségeseinek ösztönözniük kell a további kivándorlást az orosz technológiai szektorból, például vízumrendszerek létrehozásával könnyíthetik a mesterséges intelligenciával foglalkozó diplomások Oroszországból Nyugatra való menekülését.
Vannak okok, amelyek miatt ez nem biztos, hogy beigazolódik. Amint azt Kína olcsó DeepSeek-V3 mesterséges intelligenciamodellje is bizonyította, az ágazatban a későn érkezőnek lehet némi előnye. A magas szintű képességek később kevesebb számítási kapacitással is megismételhetők. Ha Oroszország össze tud kaparni néhány chipet, és hatékonyan tudja kihasználni korlátozott erőforrásait, akkor sikerülhet megkapaszkodnia. Vannak arra utaló jelek is, hogy a rezsim megpróbálja ellensúlyozni technológiai lemaradását: a Szberbank közös MI-kutatást tervez Kínával, a 68 éves Jurij Boriszovot pedig nemrégiben leváltották az orosz űrügynökség, a Roszkozmosz éléről, és helyére a 39 éves Dmitrij Bakanovot nevezték ki - ez a lépés a fiatalabb, technológiai ismeretekkel rendelkező generáció felemelkedését jelezheti a rendszeren belül.
Az Oroszországgal szembeni, mesterséges intelligencia-chip alapú elrettentési stratégiával az a nagyobb probléma, hogy senki sem tudja, hogyan fog kinézni a környezet néhány év múlva. Milyen mértékben lesz képes Oroszország hagyományos vagy nukleáris erőkkel ellensúlyozni a mesterséges intelligencia hiányát? Eddig Oroszország hatalmas fizikai erőt alkalmazott az ukrajnai előrenyomuláshoz, és nukleáris fenyegetésekkel tartotta vissza a nyugati beavatkozást. Működni fog ez a stratégia a mesterséges intelligencia korszakában is? Lehetséges. De az is lehetséges, hogy a mesterséges intelligencia lehetővé teszi Oroszország nukleáris fenyegetéseinek annulálását.
Oroszország a 20. század taktikáját alkalmazza egy 19. századi cél érdekében, miközben a 21. század elhalad mellette. Ha a mesterséges intelligencia stratégiai eszközzé válik, akkor Oroszország esélye, hogy modern nagyhatalommá váljon, elenyészik. Ukrajnában Putyin kezében lehetnek a kártyák, de kevés a zsetonja.
Vlagyimir Putyin nem használja az internetet egy disszidált orosz hírszerző tiszt szerint. Nincs okostelefonja sem. Egy évtizeddel ezelőtt arra kényszerítette a belső köréhez tartozó embereket, hogy írógépet használjanak. Ebben a kontextusban nem meglepő, hogy Oroszország ennyire lemaradt a mesterséges intelligencia terén. A globális szankciók is megakadályozták az országot abban, hogy hazai MI-szektort fejlesszen ki. A Sberbank - Oroszország többségi állami tulajdonban lévő pénzügyi szolgáltató óriáscége - mindössze 9000 grafikus feldolgozóegységet tudott beszerezni, mióta Oroszország 2022 februárjában megkezdte Ukrajna teljes körű katonai invázióját. A Microsoft tavaly közel 500 000-et vásárolt.
Oroszországnak új kereskedelmi partnerei vannak, de nem olyanok, amelyek nagy mennyiségben hozzáférnének a fejlett félvezetőkhöz. A problémát súlyosbítja, hogy az ország 2022 óta a technológiai munkaerő mintegy 10 százalékát elvesztette a kivándorlás miatt. Pedig a hatalom erősen ösztönözve van, hogy növelje képességeit. Ha Putyin használni akarja a mesterséges intelligenciát az online tartalmak cenzúrázására, akkor sokkal nagyobb számítási kapacitásra lesz szüksége, ami több chipet jelent. Szüksége lesz a fejlettebb chipekhez való hozzáférésre azért is, mivel a mesterséges intelligencia megváltoztatja a hadviselés természetét.
A tudományos és technológiai fejlődés egyre inkább a számítástechnikához kötődik, ami azt jelenti, hogy a chipekhez való hozzáférés néhány éven belül a hadseregek kulcsfontosságú stratégiai eszközévé válik (ha már most nem az). Ha nincs chip, nincs számítástechnika; ha nincs számítástechnika, nincs előrelépés a védelmi technológiában. A mesterséges intelligencia vezető személyiségei ráadásul sokkal radikálisabb állításokat tesznek. Egyesek szerint az autonóm fegyverrendszerek forradalmának küszöbén állunk. Ha ez igaz, akkor Oroszországnak nem lesznek eszközei egy 21. századi hadsereg kifejlesztéséhez. És ha az Ukrajna elleni háború néhány évre befagyasztásra kerül, az európai és az orosz hadseregek közötti képességbeli szakadék nagyságrendekkel nőhet.
Ezzel Oroszország megnyit egy ablakot riválisai számára egy elrettentő stratégiára. Ha Oroszország nem jut hozzá a mesterséges intelligenciához szükséges fejlett chipekhez, ezzel elveszít egy kulcsfontosságú stratégiai eszközt, és lebeszélhető a jövőbeli agresszióról. Persze ennek megvalósulásához Ukrajna szövetségeseinek meg kell győzniük a Trump-kormányzatot, hogy az Oroszország és az USA közötti bármilyen tárgyaláson megmaradjanak a chipekre vonatkozó szankciók. Ugyan az enyhítés valamilyen formája elkerülhetetlen lesz, de az az érdekük, hogy a félvezetőkre vonatkozó korlátozásoknak hatályban kell maradniuk. Másrészt Ukrajna szövetségeseinek ösztönözniük kell a további kivándorlást az orosz technológiai szektorból, például vízumrendszerek létrehozásával könnyíthetik a mesterséges intelligenciával foglalkozó diplomások Oroszországból Nyugatra való menekülését.
Vannak okok, amelyek miatt ez nem biztos, hogy beigazolódik. Amint azt Kína olcsó DeepSeek-V3 mesterséges intelligenciamodellje is bizonyította, az ágazatban a későn érkezőnek lehet némi előnye. A magas szintű képességek később kevesebb számítási kapacitással is megismételhetők. Ha Oroszország össze tud kaparni néhány chipet, és hatékonyan tudja kihasználni korlátozott erőforrásait, akkor sikerülhet megkapaszkodnia. Vannak arra utaló jelek is, hogy a rezsim megpróbálja ellensúlyozni technológiai lemaradását: a Szberbank közös MI-kutatást tervez Kínával, a 68 éves Jurij Boriszovot pedig nemrégiben leváltották az orosz űrügynökség, a Roszkozmosz éléről, és helyére a 39 éves Dmitrij Bakanovot nevezték ki - ez a lépés a fiatalabb, technológiai ismeretekkel rendelkező generáció felemelkedését jelezheti a rendszeren belül.
Az Oroszországgal szembeni, mesterséges intelligencia-chip alapú elrettentési stratégiával az a nagyobb probléma, hogy senki sem tudja, hogyan fog kinézni a környezet néhány év múlva. Milyen mértékben lesz képes Oroszország hagyományos vagy nukleáris erőkkel ellensúlyozni a mesterséges intelligencia hiányát? Eddig Oroszország hatalmas fizikai erőt alkalmazott az ukrajnai előrenyomuláshoz, és nukleáris fenyegetésekkel tartotta vissza a nyugati beavatkozást. Működni fog ez a stratégia a mesterséges intelligencia korszakában is? Lehetséges. De az is lehetséges, hogy a mesterséges intelligencia lehetővé teszi Oroszország nukleáris fenyegetéseinek annulálását.
Oroszország a 20. század taktikáját alkalmazza egy 19. századi cél érdekében, miközben a 21. század elhalad mellette. Ha a mesterséges intelligencia stratégiai eszközzé válik, akkor Oroszország esélye, hogy modern nagyhatalommá váljon, elenyészik. Ukrajnában Putyin kezében lehetnek a kártyák, de kevés a zsetonja.