SG.hu

Holnap érkezik az Ubuntu 12.10

Október 18-án, csütörtökön érkezik a népszerű szabad operációs rendszer, az Ubuntu 12.10-es kiadása. Az új verzió számos újdonságot tartogat a felhasználók számára.

A leglátványosabb fejlesztések ezúttal is a Unity elnevezésű felhasználói felületet érintették. A Unity másfél évvel ezelőtt, a 2011. áprilisában megjelent Ubuntu 11.04-es kiadásban vált alapértelmezetté. Az azóta megjelent két kiadásban (Ubuntu 11.10 és 12.04) a felhasználók visszajelzései nyomán rengeteg fejlesztés történt a felhasználói felület megjelenésében és működésében. Ezt a munkát folytatták a 12.10-es kiadásban is. A legfontosabb fejlesztés a Unity Previews bevezetése, melynek segítségével bizonyos fájlokat közvetlenül a Unity felület keresőjében is megtekinthetünk vagy részletesebb információkat kaphatunk egy alkalmazásról, mielőtt elindítanánk azt. Ez különösen hasznos akkor, ha például egy képet, zenét vagy videót keresünk, vagy ha szeretnénk elolvasni egy alkalmazás rövid ismertetőjét, mielőtt elindítanánk azt.

Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide!
Klikk a képekre a nagyobb változathoz

Szintén ebben a kiadásban debütál az új fotólencse, amelynek segítségével a számítógépünkön és a különböző online tárhelyeken (Google Picasa, Flickr és Facebook) tárolt fotók között is kereshetünk. A lencsék közvetlenül beépülnek a Unity keresőfelületébe, amely a bal oldalon látható panel legelső helyén lévő Ubuntu ikonra kattintva érhető el. A keresőfelületébe bekerültek az Amazon webáruház ajánlatai is, így kereséskor a fájlok és alkalmazások mellett már különböző termékajánlatok is feltűnnek.

Szintén fontos újdonsága az Ubuntu 12.10-es kiadásnak az integráció az olyan online szolgáltatásokkal, mint például a Facebook, a Google (köztük a Gmail, a Google Docs, a Google+, a YouTube és a Picasa), Twitter vagy a Windows Live. Az integráció lehetővé teszi, hogy csak egyszer kelljen megadnunk a hozzáférést egy szolgáltatáshoz, és rögtön integrálódjon a keresőbe, a csevegőkliensbe, a fotókezelőbe és más alkalmazásokba.

Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide!
Klikk a képekre a nagyobb változathoz

Fejlesztették az Ubuntu beépített felhő szolgáltatását, az Ubuntu One-t is, így most már a beállítások elvégzésére szolgáló felületen összegyűjtve is láthatjuk a publikusan megosztott fájlokat, és közvetlenül kereshetünk közöttük. Frissültek a rendszerben alaptelepítésben megtalálható alkalmazások is, így az új kiadás többek között friss Firefox böngészővel, Thundebird levelezőklienssel, LibreOffice irodai alkalmazáscsomaggal és Rhythmbox zenelejátszóval érkezik. Az Ubuntu 12.10 október 18-án, várhatóan a délutáni órákban jelenik meg, bárki ingyenesen letöltheti.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • M2 #38
    Csakhogy nincs ilyen ellentét.

    Aki tudja használni a parancssort, az nem fog vesződni a grafikus felületen - ha teheti fel se teszi.

    A többiek meg egyetlen sort se fognak gépelni, azonnal mennek Win7-re vagy OSX-re, mert ott nem is kell és mégis használható.
  • M2 #37
    Akkor egy kicsit gondolkodj el rajta: ha minden gyorsabb és egyszerűbb parancssorban és szkriptekkel (ez tény), akkor miért van a grafikus felület?

    Az orvos, az autószerelő, a kozmetikus stb... ha át kell neveznie 126 fájlt, akkor szépen egyenként kattint az ikonokon és úgy átnevezi pár óra alatt.

    A grafikus felület nem azoknak van, akik tudják a terminált használni, hanem azoknak akik nem.
  • Garfield #36
    Csak kár, hogy nem ez a lényeg, hanem a GUI vs parancssor ellentétről.
  • Garfield #35
    Pont ezért hoztam fel a lenti példákat: egyáltalán nem muszáj gépelned, mert a példákban szereplő tevékenységeket MIND meg tudod csinálni kattintgatva. De meggondolandó a parancssor választása, mert azzal jelentős mennyiségű időt tudsz megspórolni. A választás a tied: kényelem VS időtakarékosság.
  • M2 #34
    Mint programozó, tényleg nagyon távol áll tőlem a gépelés! :-)
  • M2 #33
    Nem is arról van szó, hogy nehéz a pár sort begépelni, hanem arról, hogy ne kelljen egyetlen sort se gépelni. Mert ha kell, akkor pont annyira fog elterjedni, mint eddig.

    Aki meg amúgy is linuxozik, az úgyis ismeri a szkriptelés előnyeit és nem fog a grafikus felületen böködni.
  • Garfield #32
    Az értelmetlen válaszaid alapján miért az az érzésem, hogy te még nem is próbáltad?
  • M2 #31
    "Ha az átlagfelhasználónak stabil informatikai - legalább desktop környezetben - ismeretei vannak, és nem retten meg egy kis kezdeti utánaolvasástól"

    A BKV buszokat meg azért szeretem, mert a végállomáson mindig van rajtuk szabad ülőhely, csak egy D kategóriás jogosítvány kell hozzá és egy apró bejelentkezés a személyzeti osztályon. :-)
  • Garfield #30
    Mielőtt még a szkriptrettegők megszólalnának: a fentieket mind meg lehet csinálni grafikus felületen való kattintgatással is természetesen, de mivel ismétlődő/ismételhető folyamatokról van szó, egyszerűbb lementeni. PL. a távoli bejelentkezéshez először én is trükköztem RDP-vel meg FreeNX-szel, de a vége az volt, hogy a legegyszerűbb utánaolvasni a konzolos elintézési módoknak. Először szokatlan volt, de tényleg az a szuper, hogy egyszer kell csak utánajárni.

    +1 példa: Windows alatt hány kattintás egy távoli könyvtár szinkronizálása? Mert nálam a HTPC-n levő filmes könyvtárt ez szinkronizálja a fájlszerveren levővel (notebookról bejelentkezik a HTPC-re és ott futtatja):

    ssh -t 192.168.1.166 "rsync -srtv --progress --delete /media/fileserver/filmek/filmek/ /media/tarolas/filmek/"

    Csinálhatnám mindezt GUI-s szoftverrel is, de az sokkal lassabb lenne, arról nem is beszélve, hogy a távoli futtatás jelentősen megdobná az idejét. (Persze, felmountolhatnám mindkét könyvtárat, de az még lassabb lenne: beolvasni a fájlszerverről a notebook memóriájába, majd kiírni ugyanazon a netkapcsolaton keresztül a HTPC-re. Ennél egyszerűbb közvetlenül a két gép között másolni.)
  • Garfield #29
    Mégegyszer: ez miért nem alkalmas az átlagfelhasználónak?

    Ez nem bonyolultabb, egyszerűen más filozófia. Erre a legjobb példa a rendszerfrissítés. Linux alatt is kattintgathatok a grafikus felületen, de aki egyszer kipróbálja, rájön, hogy a parancssor sokszor a lehető legegyszerűbb, csak épp félelmetesnek tűnik.

    Az Ubuntu alapú Mint alatt nálam ennyi az egész rendszer frissítése:

    sudo apt-get -y autoremove && sudo apt-get update && sudo apt-get -y dist-upgrade

    Az átlagjúzer hány kattintásból frissíti a gépen levő összes szoftverjét? Windows/Microsoft Update + Filehippo Update Checker + akármi?

    Szülők gépén Windows alatt egy-két telepített program állandóan frissíteni akarta magát, pl. Flash. Aztán arra is felraktam Mintet: a Windows után az egyszerű, hétköznapi használat semmi problémát nem okozott nekik. Azóta annak a gépnek a távoli frissítése úgy néz ki, hogy szólok nekik, este hagyják bekapcsolva, majd a saját gépemen szkriptből lefuttatom ezt a parancsot:

    ssh -t IP_cím "sudo apt-get -y autoremove && sudo apt-get update && sudo apt-get -y dist-upgrade && sudo init 0"
    (A szükséges beállításokat egyszer már elvégeztem a másik gépen, azóta nem kérnek enni.)

    Ez az egy sor frissíti a gépen levő összes szoftvert, majd lekapcsolja magát. Ez tipikusan az a szkript, amit egyszer lement az ember és jól elvan vele utána.

    De a másik jó példa a rendszer telepítése utáni lépések:

    cat pwd | sudo -S sudo add-apt-repository -y ppa:webupd8team/java &&
    cat pwd | sudo -S sudo add-apt-repository -y ppa:libreoffice/ppa &&
    cat pwd | sudo -S sudo add-apt-repository -y ppa:nilarimogard/webupd8 &&
    cat pwd | sudo -S sudo add-apt-repository -y ppa:webupd8team/jupiter &&
    cat pwd | sudo -S sudo add-apt-repository -y ppa:ajf/trg &&
    cat pwd | sudo -S sudo add-apt-repository -y ppa:tiheum/equinox &&
    cat pwd | sudo -S sudo add-apt-repository -y ppa:tualatrix/ppa &&
    cat pwd | sudo -S sudo add-apt-repository ppa:nae-team/ppa &&
    cat pwd | sudo -S sudo apt-get update && cat pwd | sudo -S sudo apt-fast -y install jupiter vlc faenza-icon-theme transmission-remote-gtk audacious libreoffice ubuntu-tweak gnome-commander icedtea-plugin audacity gparted bisigi-themes nautilus-actions-extra
    cat pwd | sudo -S sudo apt-fast -y install oracle-java7-installer
    cat pwd | sudo -S apt-get update && sudo apt-fast -y dist-upgrade &&
    rm -f ~/.mozilla/plugins/libnpjp2.so ~/.mozilla/plugins/libjavaplugin_oji.so
    cat pwd | sudo -S rm -f /usr/lib/firefox/plugins/libnpjp2.so /usr/lib/firefox/plugins/libjavaplugin_oji.so
    mkdir -p ~/.mozilla/plugins
    ln -s /usr/lib/jvm/java-7-oracle/jre/lib/i386/libnpjp2.so ~/.mozilla/plugins/
    cat pwd | sudo -S init 6


    Soknak tűnik? Aki Ubuntuzik, 5 percen belül megtanulja az apt-get, illetve a PPA-k használatát, a nagyobbik része erről szól. Trükkösnek csak a Java plugin symlinkelése tűnik, de ezek a trükkök megint csak azok, amelyeket egy, az informatika iránt affinitással rendelkező emberke lement magának, és bármikor használhat.

    Ez a pár sor feltelepíti az összes egyéb, számomra szükséges szoftvert, majd lefrissíti a rendszert. Amikor még Windows-on toltam, a Windows telepítése után még egy olyan másfél-két óra következett, mire minden programot feltelepítettem, meg frissítettem a Windowst. A frissítések letöltésével együtt lefut olyan félóra alatt, de ami a legfontosabb: nem kell előtte ülnöm és kattintgatnom, hanem otthagyhatom.

    Ha az átlagfelhasználónak stabil informatikai - legalább desktop környezetben - ismeretei vannak, és nem retten meg egy kis kezdeti utánaolvasástól, akkor nyugodtan felteheti a Linuxot, mert utánaolvasni egyszer kell csak, utána vígan tudja használni. Csak az elhatározás kell: én is olyan 8 éve 1-1,5 évente tettem fel a Linuxot, de olyan 2011 elején láttam úgy, hogy asztali használatra megfelelő lenne.

    U.i.: Ráadásul van összehasonlítási alapom is: a fényképezőgép szoftvere Windows alatt fut, ezért a LInux mellé feltoltam a Windows 8 Community Preview-t. Namármost értelemszerűen ugyanabban a hardverkörnyezetben ugyanazok a programok - pl. böngészők - sokkal lomhábban indulnak (nem, nemcsak elsőre). Az egyetlen macerás az NVIdia Optimus használata.