Az EU közzétette a kontinens lakóinak biztonságát célzó terveit, és a bürokratikus oldalak között taláható néhány aggasztó részt, amelyek arra utalnak, hogy a politikai unió 2026-ig hátsó ajtót akar rakni a titkosításokra.

Bár az EU már korábban is erőltette a titkosítás visszafejlesztését, a most az Európai Parlamentben bemutatott ProtectEU-terv szerint az Európai Bizottság ki akar dolgozni egy ütemtervet, amely lehetővé teszi „a bűnüldözés számára az adatokhoz való jogszerű és hatékony hozzáférést”. "Most dolgozunk egy ütemterven, és megvizsgáljuk, hogy mi az, ami technikailag is lehetséges” - mondta Henna Virkkunen, az EB technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős ügyvezető alelnöke. „A probléma az, hogy a bűnüldöző szervek egyre inkább lemaradnak a bűnözőkkel szemben, mert a nyomozóink nem férnek hozzá az adatokhoz” - tette hozzá.

"Természetesen egyszerre akarjuk védeni a magánéletet és a kiberbiztonságot; ezért először el kell készítenünk egy technikai ütemtervet, hogy figyeljünk erre, de ez olyasmi, amit nem tűrhetünk el, hogy nem tudunk gondoskodni a biztonságról, mert nincsenek eszközeink, hogy ebben a digitális világban dolgozzunk.” Henna Virkkunen közlése szerint a bűnüldöző szervek az esetek „85 százalékában” nem tudnak hozzáférni a szükséges adatokhoz. A javaslat szerint a meglévő kiberbiztonsági törvényt úgy módosítanák, hogy lehetővé tegyék ezeket a változtatásokat.


A benyújtott dokumentum szerint az EB 2026-ban létrehoz egy biztonsági kutatási és innovációs kampuszt (Security Research & Innovation Campus) a technikai részletek kidolgozására. Mivel a titkosítást lehetetlen úgy visszafejteni, hogy azt mások ne tudják kihasználni, ez egy nagyon furcsa lépésnek tűnik, ha a biztonság a cél. Kína, Oroszország és az USA minden bizonnyal rengeteg időt és pénzt fog költeni a hátsó ajtó megtalálására. Még az amerikai bűnüldöző szervek is feladták a hátsó ajtó ügyét, bár az Egyesült Királyság még mindig ragaszkodik az ötlethez.

Eközben a kritikus infrastruktúrák (és feltehetően a kormányzati kommunikáció) esetében az Európai Bizottság az egész kontinensen kvantumkriptográfiát akar alkalmazni. Ezt legkésőbb 2030-ig szeretnék megvalósítani. További cél az Europol képességeinek megerősítése a határokon átnyúló bűnözés kezelésében, valamint Oroszország és más, az EU ügyeibe való beavatkozás elleni küzdelemben. Emellett a felhő- és adatközpontok biztonságát is megerősítik a külső fenyegetésekkel szemben, és a Bizottság át kívánja tekinteni a teljes ellátási láncot, hogy a kontinens ne függjön egyetlen külső beszállítótól a kulcsfontosságú technológiák terén.

„A biztonság a nyitott, élénk társadalmak és a virágzó gazdaság egyik legfontosabb előfeltétele” - mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. "Ezért indítunk egy fontos kezdeményezést az olyan biztonsági fenyegetések, mint a terrorizmus, a szervezett bűnözés, az egyre növekvő kiberbűnözés és a kritikus infrastruktúránk elleni támadások jobb kezelése érdekében. Megerősítjük az Europolt, és a bűnüldöző szervek számára naprakész eszközöket biztosítunk a bűnözés elleni küzdelemhez. De a kutatók, a vállalkozások, sőt a polgárok is hozzájárulhatnak a mindenki számára nagyobb biztonsághoz.”