SG.hu
Az amerikai cégek Vietnámba és Indiába vitték Kínából üzemeiket, de mindez teljesen felesleges volt

Trump bejelentette, hogy az Egyesült Államok 46 százalékos vámot vet ki Vietnamra és 26 százalékos vámot Indiára. A Fehér Ház közölte, hogy a vámok azonnal hatályba lépnek, de egyes kereskedelmi szakértők úgy vélik, hogy ezek előzetesek, és a tengerentúli vámok csökkentéséről szóló tárgyalások kiindulópontjaként szolgálnak.
Az amerikai cégek éveken át dolgoztak azon, hogy elvigyék termékeik gyártását Kínából, hogy elkerüljék a vámokat. Amikor Trump elnök 2018-ban először vetett ki vámokat Kínára, az Apple elkezdte az iPadek és az AirPodok gyártásának nagyobb részét Vietnamba, az iPhone-okét pedig Indiába áthelyezni. De Trump visszatérésével a Fehér Házba ez a stratégia visszafelé sülhetett el a világ legértékesebb tőzsdén jegyzett vállalatánál. A javasolt vámok azzal fenyegetnek, hogy fokozzák az Apple üzletére nehezedő nyomást. A vállalatnak már most is 20 százalékos vámokkal kell szembenéznie a Kínából importált termékekre, ahol az Apple a világszerte értékesített iPhone-ok mintegy 90 százalékát gyártja. Trump új vámterve alapján ez a mérték 34 százalékra emelkedne.
Ugyan az Apple a legjelentősebb technológiai vállalat, amely a vámok hatását érzi, a többi technológiai vállalatra is lesz hatása - közvetlenül vagy közvetve. A Google és a Microsoft például nem függ annyira a nemzetközi beszállítóktól, de jelentős szórakoztatóelektronikai üzletáguk van. A vámok pedig megnövelhetik a hatalmas új adatközpontjaik építésének költségeit, amelyeket a vállalatok az új mesterséges intelligencia-technológia kifejlesztéséhez terveznek.
Az új vámok részei Trump azon törekvésének, hogy vámokkal alakítsa át a világkereskedelmet minden olyan országgal szemben, amely az amerikai exportra díjakat vet ki. Az amerikai kereskedelmi tisztviselők becslése szerint India 13,5 százalékos vámot vet ki az amerikai árukra, a mezőgazdasági termékekre pedig 39 százalékos vámot. Vietnam 8,1 százalékos vámtételt alkalmaz az amerikai árukra, a mezőgazdasági termékekre pedig 17,1 százalékos vámot. A Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón Trump azonban azt mondta, hogy a vámok, a valutamanipuláció és a kereskedelmi akadályok kombinációja sokkal jelentősebb hatást gyakorol.
A „kölcsönös vámok” költségei - ahogy Trump nevezi őket - bajba sodorhatják az Apple-t. A vállalat által értékesített iPhone-ok, iPadek és Apple Watch-ok adják a közel 400 milliárd dolláros éves bevétel háromnegyedét. Mivel Trump kijelentette, hogy nem fogja megengedni, hogy a termékek mentesüljenek a vámok alól, az Apple-nek vagy meg kell fizetnie ezeket a díjakat, ami csökkenti a nyereségét, vagy közvetve áremeléssel kell áthárítania a többletköltségeket a vásárlókra. Az iPhone-okra és más, Kínából importált eszközökre kivetett vámok a Morgan Stanley szerint 8,5 milliárd dollárral növelik az Apple éves költségeit. Ez részvényenként 0,52 dollárral, azaz mintegy 7,85 milliárd dollárral csökkentené a vállalat jövő évi nyereségét. Ez nagyjából 7 százalékos csapást jelentene a jövő évi nyereségre.
Az Apple részvényei 5,7 százalékkal estek a tőzsdén kívüli kereskedésben Trump bejelentését követően. "Az Apple fogja ezeket az új vámtarifa számokat, és be fogja helyezni az általuk számolt üzleti modellekbe, és órákon belül tudni fogják, mekkora problémájuk van” - mondta Anna-Katrina Shedletsky, az Instrumental, egy Bay Area-i cég alapítója, amely mesterséges intelligenciát használ a gyártási teljesítmény javítására. Korábban az Apple-nél dolgozott.
Miután Trump hivatalba lépett, Tim Cook, az Apple vezérigazgatója elment a Fehér Házba, és megígérte, hogy az Apple több százmilliárd dollárt fog befektetni az Egyesült Államokban. Az 500 milliárd dollár nagy része már a kiadási tervek részét képezi Az előző Trump-kormányzat idején Cooknak a Trumppal való kapcsolatépítésre irányuló munkája segített az Apple-nek abban, hogy elkerülje a legtöbb termékére kivetett vámokat. Az előző Trump-kormányzat amerikai kereskedelmi tisztviselői nem vetettek ki vámokat az iPhone-okra, és az Apple Watch-ról is levették a vámokat.
2019-ben Trump úr bejárta az Apple egyik texasi üzemét, ahol asztali számítógépeket gyártanak. Cook ott állt Trump mellett, miközben az elnök elismerően nyilatkozott az üzemről, amely 2013 óta gyárt számítógépeket. Az azóta eltelt években az Apple egyetlen nagyobb termék gyártását sem helyezte át az Egyesült Államokba. Ehelyett a Kínán túli diverzifikációra tett erőfeszítéseket. 2017-ben, Trump hivatalba lépésekor az Apple elkezdett Indiában iPhone összeszerelő sorokat felállítani. Öt évbe telt, mire kiképezte a munkásokat és kiépítette az infrastruktúrát, hogy a legújabb iPhone-okat az országban gyárthassa. Jelenleg a termelés növelésén dolgozik ott, és reméli, hogy az ország gyárai az évente eladott 200 millió iPhone mintegy 25 százalékát gyártják.
A vállalat az AirPods, az iPadek és a MacBookok gyártását is elkezdte áthelyezni Vietnamba. Az ország az Apple és mások számára azután vált célországgá, hogy a pandémia alatt 2020-ban bezárta kínai gyárait. 2023-ban a vietnami gyárak a cég legjobb 200 beszállítójának listáján 10 százalékban voltak jelen. Vietnam vonzó helyszín volt Kínához való közelsége miatt. India azért volt csábító, mert az Apple az iPhone-ok értékesítését fel akarta lendíteni az országban, amely a világ második legnagyobb okostelefon-piaca.
Az Apple mindig is küzdött az amerikai gyártással. A Mac számítógépeket gyártó texasi üzemben problémák adódtak, mivel néhány munkás a műszak után, de még a helyetteseik megérkezése előtt kisétált a munkaterületről, így a vállalat kénytelen volt leállítani az összeszerelősort. A vállalatnak az is gondot okozott, hogy olyan beszállítókat találjon, akik le tudták volna gyártani a szükséges alkatrészeket, például egy egyedi csavart Cook szerint az Egyesült Államokban nincs elég szakképzett gyártómunkás ahhoz, hogy felvegye a versenyt Kínával. Egy 2017 végén tartott konferencián azt mondta, hogy Kína azon kevés helyek egyike, ahol az Apple megbízhatóan talál olyan embereket, akik képesek a termékei előállításához szükséges korszerű gépeket működtetni. "Az Egyesült Államokban tarthatnánk egy találkozót a szerszámkészítő mérnökökkel, és nem vagyok benne biztos, hogy meg tudnánk tölteni a termet” - mondta Cook. „Kínában több futballpályát is meg tudnánk tölteni.”
Az amerikai cégek éveken át dolgoztak azon, hogy elvigyék termékeik gyártását Kínából, hogy elkerüljék a vámokat. Amikor Trump elnök 2018-ban először vetett ki vámokat Kínára, az Apple elkezdte az iPadek és az AirPodok gyártásának nagyobb részét Vietnamba, az iPhone-okét pedig Indiába áthelyezni. De Trump visszatérésével a Fehér Házba ez a stratégia visszafelé sülhetett el a világ legértékesebb tőzsdén jegyzett vállalatánál. A javasolt vámok azzal fenyegetnek, hogy fokozzák az Apple üzletére nehezedő nyomást. A vállalatnak már most is 20 százalékos vámokkal kell szembenéznie a Kínából importált termékekre, ahol az Apple a világszerte értékesített iPhone-ok mintegy 90 százalékát gyártja. Trump új vámterve alapján ez a mérték 34 százalékra emelkedne.

Ugyan az Apple a legjelentősebb technológiai vállalat, amely a vámok hatását érzi, a többi technológiai vállalatra is lesz hatása - közvetlenül vagy közvetve. A Google és a Microsoft például nem függ annyira a nemzetközi beszállítóktól, de jelentős szórakoztatóelektronikai üzletáguk van. A vámok pedig megnövelhetik a hatalmas új adatközpontjaik építésének költségeit, amelyeket a vállalatok az új mesterséges intelligencia-technológia kifejlesztéséhez terveznek.
Az új vámok részei Trump azon törekvésének, hogy vámokkal alakítsa át a világkereskedelmet minden olyan országgal szemben, amely az amerikai exportra díjakat vet ki. Az amerikai kereskedelmi tisztviselők becslése szerint India 13,5 százalékos vámot vet ki az amerikai árukra, a mezőgazdasági termékekre pedig 39 százalékos vámot. Vietnam 8,1 százalékos vámtételt alkalmaz az amerikai árukra, a mezőgazdasági termékekre pedig 17,1 százalékos vámot. A Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón Trump azonban azt mondta, hogy a vámok, a valutamanipuláció és a kereskedelmi akadályok kombinációja sokkal jelentősebb hatást gyakorol.
A „kölcsönös vámok” költségei - ahogy Trump nevezi őket - bajba sodorhatják az Apple-t. A vállalat által értékesített iPhone-ok, iPadek és Apple Watch-ok adják a közel 400 milliárd dolláros éves bevétel háromnegyedét. Mivel Trump kijelentette, hogy nem fogja megengedni, hogy a termékek mentesüljenek a vámok alól, az Apple-nek vagy meg kell fizetnie ezeket a díjakat, ami csökkenti a nyereségét, vagy közvetve áremeléssel kell áthárítania a többletköltségeket a vásárlókra. Az iPhone-okra és más, Kínából importált eszközökre kivetett vámok a Morgan Stanley szerint 8,5 milliárd dollárral növelik az Apple éves költségeit. Ez részvényenként 0,52 dollárral, azaz mintegy 7,85 milliárd dollárral csökkentené a vállalat jövő évi nyereségét. Ez nagyjából 7 százalékos csapást jelentene a jövő évi nyereségre.
Az Apple részvényei 5,7 százalékkal estek a tőzsdén kívüli kereskedésben Trump bejelentését követően. "Az Apple fogja ezeket az új vámtarifa számokat, és be fogja helyezni az általuk számolt üzleti modellekbe, és órákon belül tudni fogják, mekkora problémájuk van” - mondta Anna-Katrina Shedletsky, az Instrumental, egy Bay Area-i cég alapítója, amely mesterséges intelligenciát használ a gyártási teljesítmény javítására. Korábban az Apple-nél dolgozott.

Miután Trump hivatalba lépett, Tim Cook, az Apple vezérigazgatója elment a Fehér Házba, és megígérte, hogy az Apple több százmilliárd dollárt fog befektetni az Egyesült Államokban. Az 500 milliárd dollár nagy része már a kiadási tervek részét képezi Az előző Trump-kormányzat idején Cooknak a Trumppal való kapcsolatépítésre irányuló munkája segített az Apple-nek abban, hogy elkerülje a legtöbb termékére kivetett vámokat. Az előző Trump-kormányzat amerikai kereskedelmi tisztviselői nem vetettek ki vámokat az iPhone-okra, és az Apple Watch-ról is levették a vámokat.
2019-ben Trump úr bejárta az Apple egyik texasi üzemét, ahol asztali számítógépeket gyártanak. Cook ott állt Trump mellett, miközben az elnök elismerően nyilatkozott az üzemről, amely 2013 óta gyárt számítógépeket. Az azóta eltelt években az Apple egyetlen nagyobb termék gyártását sem helyezte át az Egyesült Államokba. Ehelyett a Kínán túli diverzifikációra tett erőfeszítéseket. 2017-ben, Trump hivatalba lépésekor az Apple elkezdett Indiában iPhone összeszerelő sorokat felállítani. Öt évbe telt, mire kiképezte a munkásokat és kiépítette az infrastruktúrát, hogy a legújabb iPhone-okat az országban gyárthassa. Jelenleg a termelés növelésén dolgozik ott, és reméli, hogy az ország gyárai az évente eladott 200 millió iPhone mintegy 25 százalékát gyártják.

A vállalat az AirPods, az iPadek és a MacBookok gyártását is elkezdte áthelyezni Vietnamba. Az ország az Apple és mások számára azután vált célországgá, hogy a pandémia alatt 2020-ban bezárta kínai gyárait. 2023-ban a vietnami gyárak a cég legjobb 200 beszállítójának listáján 10 százalékban voltak jelen. Vietnam vonzó helyszín volt Kínához való közelsége miatt. India azért volt csábító, mert az Apple az iPhone-ok értékesítését fel akarta lendíteni az országban, amely a világ második legnagyobb okostelefon-piaca.
Az Apple mindig is küzdött az amerikai gyártással. A Mac számítógépeket gyártó texasi üzemben problémák adódtak, mivel néhány munkás a műszak után, de még a helyetteseik megérkezése előtt kisétált a munkaterületről, így a vállalat kénytelen volt leállítani az összeszerelősort. A vállalatnak az is gondot okozott, hogy olyan beszállítókat találjon, akik le tudták volna gyártani a szükséges alkatrészeket, például egy egyedi csavart Cook szerint az Egyesült Államokban nincs elég szakképzett gyártómunkás ahhoz, hogy felvegye a versenyt Kínával. Egy 2017 végén tartott konferencián azt mondta, hogy Kína azon kevés helyek egyike, ahol az Apple megbízhatóan talál olyan embereket, akik képesek a termékei előállításához szükséges korszerű gépeket működtetni. "Az Egyesült Államokban tarthatnánk egy találkozót a szerszámkészítő mérnökökkel, és nem vagyok benne biztos, hogy meg tudnánk tölteni a termet” - mondta Cook. „Kínában több futballpályát is meg tudnánk tölteni.”