MTI
Szervezeti válságban a Német Kalózpárt
Az önkéntes munkán alapuló társadalmi mozgalomból a professzionális párttá való átmenet válságát éli a Német Kalózpárt, a német politikában újoncnak számító erő szervezeti és anyagi gondokkal küszködik.
"Nem bírom tovább. Teljesen kimerültem, fáradt vagyok" - indokolta lemondását Christopher Lang országos szóvivő, aki aktivistaként, ingyen dolgozott a kalózoknak. Amikor június elején bejelentette távozását, egyben szorgalmazta, hogy töltsék fel a pártot működtető szervezetet fizetett szakemberekkel. Langot követte egyik helyettese is, a pártközpont sajtókapcsolatokért felelős osztályának létszáma így egy csapásra megfeleződött, holott a Német Kalózpárt jelentős politikai tényező, a tartományi gyűlések negyedében rendelkezik képviselettel, választói támogatottsága pedig 8 százalék körül mozog, megelőzve a kormányon lévő liberálisokat és a Bundestagban 76 fős frakcióval jelen lévő Baloldalt is.
Az év elején ugyancsak kimerültségre hivatkozva vonult vissza a párt arcaként számon tartott Marina Weisband pártigazgató. Azóta a kalózok három tartományi gyűlésbe is bejutottak, a taglétszám megduplázódott - 32 ezerre nőtt - és tovább nőtt a párt népszerűsége, de a sikerrel együtt az ellentmondások is kiéleződtek. A szervezeti problémákra jellemző, hogy még a párt elnöke, Bern Schlömer sem kap fizetést a munkájáért. Schlömer a védelmi minisztériumban betöltött hivatalnoki állásából él, munkaidőben pedig nem politizálhat, a német földön az öt legnépszerűbb párt közé tartozó kalózokat így egy szabadidős, "vasárnapi politikus" vezeti.
A társadalmi mozgalom modelljén alapuló működésmód és a hivatásszerű politika ellentéte a párt - szintén ingyen dolgozó - kincstárnoka szerint összeomlással fenyeget. Rene Borsig a Berliner Zeitungnak a napokban elmondta: egy 30 ezres szervezetet nem lehet önkéntes munkával irányítani, és a párt felelősséggel tartozik választóinak. Mindebből pedig az következik, hogy professzionális szervezetet kell kiépíteni, annak ellenére, hogy ez szakítást jelent az eddig követett filozófiával. "Vagy cselekszünk a kényszerítő körülmények nyomása alatt, vagy elbukunk" - mondta Borsig.
A 2006-ban svéd mintára alakult párt mindenekelőtt a digitális forradalom hatásaira reagál, legfőbb törekvése az emberi jogok minél szélesebb körű érvényesítésének biztosítása. Elsősorban az információs szabadságra helyezik a hangsúlyt, így követelik például az állam működésének átláthatóságát és a magánszféra védelmét az állammal szemben, vagyis az állami szférára vonatkozó adatok nyilvánosságát és az állampolgárra vonatkozó adatok gyűjtésének és nyilvántartásának korlátozását.
2013-as országos parlamenti választásra a kalózok a mezőgazdaságtól a külügyekig valamennyi területre kiterjedő programmal készülnek, de a programalkotást a szervezeti gondok mellett anyagi problémák is nehezítik. A párt egyik nagy vonzereje, hogy az évtizedek alatt megszilárdult pártpolitikai szerkezeten kívüli szereplőként lehetőséget kínál az állampolgároknak a politikai cselekvésre, a beleszólásra, a folyamatok alakításába. A tízezres nagyságrendben keletkező dokumentumokat - indítványokat, javaslatokat, petíciókat, feljegyzéseket, jegyzőkönyveket és egyéb irományokat - kezelő és a párttagok között megosztó informatikai rendszer azonban kapacitása felső határához ért, bővítéséhez 100 ezer euróra van szükség - jelentette be Schlömer.
Az elnök a párt mindössze 47 profi politikusának, vagyis a tartományi gyűlések kalózpárti képviselőinek berlini értekezletén tárta fel, hogy mekkora a baj, arra kérve az egybegyűlteket, hogy fizetésük egy részét adományozzák a pártnak. Ugyancsak a mozgalmi jellegből fakadhat, hogy a kalózok igen csekély rendszerességgel fizetnek tagdíjat. A tagság nagyjából fele egyáltalán nem fizet. Ez duplán árt a pártnak, mert a német pártfinanszírozási szabályok szerint az állami támogatást a tagdíjakból származó bevétel függvényében állapítják meg - több tagdíj = több állami támogatás alapon -, a párt így jelentős összegektől esik el, ha nem sikerül megfegyelmezni a tagságot.
"Nem bírom tovább. Teljesen kimerültem, fáradt vagyok" - indokolta lemondását Christopher Lang országos szóvivő, aki aktivistaként, ingyen dolgozott a kalózoknak. Amikor június elején bejelentette távozását, egyben szorgalmazta, hogy töltsék fel a pártot működtető szervezetet fizetett szakemberekkel. Langot követte egyik helyettese is, a pártközpont sajtókapcsolatokért felelős osztályának létszáma így egy csapásra megfeleződött, holott a Német Kalózpárt jelentős politikai tényező, a tartományi gyűlések negyedében rendelkezik képviselettel, választói támogatottsága pedig 8 százalék körül mozog, megelőzve a kormányon lévő liberálisokat és a Bundestagban 76 fős frakcióval jelen lévő Baloldalt is.
Az év elején ugyancsak kimerültségre hivatkozva vonult vissza a párt arcaként számon tartott Marina Weisband pártigazgató. Azóta a kalózok három tartományi gyűlésbe is bejutottak, a taglétszám megduplázódott - 32 ezerre nőtt - és tovább nőtt a párt népszerűsége, de a sikerrel együtt az ellentmondások is kiéleződtek. A szervezeti problémákra jellemző, hogy még a párt elnöke, Bern Schlömer sem kap fizetést a munkájáért. Schlömer a védelmi minisztériumban betöltött hivatalnoki állásából él, munkaidőben pedig nem politizálhat, a német földön az öt legnépszerűbb párt közé tartozó kalózokat így egy szabadidős, "vasárnapi politikus" vezeti.
A társadalmi mozgalom modelljén alapuló működésmód és a hivatásszerű politika ellentéte a párt - szintén ingyen dolgozó - kincstárnoka szerint összeomlással fenyeget. Rene Borsig a Berliner Zeitungnak a napokban elmondta: egy 30 ezres szervezetet nem lehet önkéntes munkával irányítani, és a párt felelősséggel tartozik választóinak. Mindebből pedig az következik, hogy professzionális szervezetet kell kiépíteni, annak ellenére, hogy ez szakítást jelent az eddig követett filozófiával. "Vagy cselekszünk a kényszerítő körülmények nyomása alatt, vagy elbukunk" - mondta Borsig.
A 2006-ban svéd mintára alakult párt mindenekelőtt a digitális forradalom hatásaira reagál, legfőbb törekvése az emberi jogok minél szélesebb körű érvényesítésének biztosítása. Elsősorban az információs szabadságra helyezik a hangsúlyt, így követelik például az állam működésének átláthatóságát és a magánszféra védelmét az állammal szemben, vagyis az állami szférára vonatkozó adatok nyilvánosságát és az állampolgárra vonatkozó adatok gyűjtésének és nyilvántartásának korlátozását.
2013-as országos parlamenti választásra a kalózok a mezőgazdaságtól a külügyekig valamennyi területre kiterjedő programmal készülnek, de a programalkotást a szervezeti gondok mellett anyagi problémák is nehezítik. A párt egyik nagy vonzereje, hogy az évtizedek alatt megszilárdult pártpolitikai szerkezeten kívüli szereplőként lehetőséget kínál az állampolgároknak a politikai cselekvésre, a beleszólásra, a folyamatok alakításába. A tízezres nagyságrendben keletkező dokumentumokat - indítványokat, javaslatokat, petíciókat, feljegyzéseket, jegyzőkönyveket és egyéb irományokat - kezelő és a párttagok között megosztó informatikai rendszer azonban kapacitása felső határához ért, bővítéséhez 100 ezer euróra van szükség - jelentette be Schlömer.
Az elnök a párt mindössze 47 profi politikusának, vagyis a tartományi gyűlések kalózpárti képviselőinek berlini értekezletén tárta fel, hogy mekkora a baj, arra kérve az egybegyűlteket, hogy fizetésük egy részét adományozzák a pártnak. Ugyancsak a mozgalmi jellegből fakadhat, hogy a kalózok igen csekély rendszerességgel fizetnek tagdíjat. A tagság nagyjából fele egyáltalán nem fizet. Ez duplán árt a pártnak, mert a német pártfinanszírozási szabályok szerint az állami támogatást a tagdíjakból származó bevétel függvényében állapítják meg - több tagdíj = több állami támogatás alapon -, a párt így jelentős összegektől esik el, ha nem sikerül megfegyelmezni a tagságot.