Alex
EU-felszólítás a magyar távközlési különadó eltörlésére
Az Európai Bizottság arra kérte Magyarországot, hogy törölje el a távközlési szolgáltatók árbevételen alapuló különadó-fizetési kötelezettségét, melyet 2010 októberében vezetett be.
A szervezet véleménye szerint ezen adóteher nem egyeztethető össze az uniós távközlési jogszabályokkal, mivel az adóból származó bevétel a központi kormányzati költségvetést gyarapítja, nem pedig a távközlési ágazat specifikus szabályozási költségeinek ellentételezésére szolgál. Magyarországot a Bizottság amiatt is elmarasztalta, hogy nem egyeztetett megfelelő módon az érdekelt felekkel a távközlési szolgáltatókat érintő díjtételek változásairól. A távközlési szolgáltatókra kivetett adó mértéke bruttó árbevételtől függően 0 és 6,5% között változik.
Az uniós jogsértési eljárás rendjének megfelelően a Bizottság a távközlési különadó megszüntetésére vonatkozó felszólítást "indokolással ellátott vélemény" formájában intézte Magyarországhoz. Magyarországnak két hónapon belül tájékoztatnia kell az EU-t arról, hogy milyen intézkedésekkel kívánja biztosítani az uniós távközlési jogszabályok megfelelő alkalmazását. Amennyiben ezt elmulasztja, a Bizottság az ügyet az Európai Bíróság elé terjesztheti.
A Bizottság 2011 márciusában indított jogsértési eljárást Magyarországgal szemben a távközlési különadóval összefüggésben. Az uniós távközlési szabályozás és különösen az ún. engedélyezési irányelv pontosan meghatározza, hogy a tagállamok milyen igazgatási díjakat vethetnek ki a távközlési szolgáltatókra és hálózatüzemeltetőkre. A távközlési szolgáltatók által fizetendő díjakból csak bizonyos igazgatási és szabályozási költségek fedezhetők. Felszámításuknak emellett tárgyilagosnak, átláthatónak és arányosnak kell lennie, mértékük indokolt esetben módosítható. Ezenfelül a díjak bárminemű változásával kapcsolatban lehetőséget kell biztosítani az érdekelt feleknek az egyeztetésre. A Bizottság 2011 márciusában már az Európai Bíróság elé idézte Spanyolországot és Franciaországot az uniós távközlési szabályozást sértő díjak kivetése miatt.
A magyar parlament 2010. október 18-án fogadta el - Lázár János és Rogán Antal fideszes képviselők javaslatára - az úgynevezett válságadók bevezetését, amelyeket először 2010. decemberében kellett megfizetni. Orbán Viktor az ezt megelőző héten jelentette be, hogy további válságadókat kívánnak bevezetni, amelyek a távközlési, illetve telekommunikációs, az energetikai szektort és a kereskedelmi áruházláncokat érintik 3 éven keresztül, már 2010-ben is. Akkor a kormányfő azt mondta, hogy a távközlési szektortól 2010-2012 között évi 61 milliárd forintot, az energetikai szektortól évente 70 milliárdot, a kereskedelmi áruházláncoktól 30 milliárdot várnak.
Az elfogadott törvény szerint a távközlési tevékenységet végző társaságoknak az adóalap 100 millió forintot meghaladó, de 500 millió forintot meg nem haladó része után 2,5 százalék, az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 4,5 százalék, az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó része után 6,5 százalék adót kell fizetniük. 100 millió forint alatt a távközlési cégüknek nem kell különadót fizetniük. Tavaly október közepén, még a törvény elfogadása előtt, Neelie Kroes informatikai és távközlési EU-biztos szóvivője, Jonathan Todd Brüsszelben úgy nyilatkozott, hogy az Európai Unió érvényes előírásai szerint a távközlési szektorban külön illeték csak azzal a céllal vethető ki, hogy az abból származó bevételeket az ágazat szabályozása során felvetődő költségekre fordítják.
Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője márciusban kijelentette, hogy a kormány álláspontja szerint a távközlési cégek különadója minden tekintetben megfelel az európai uniós jogszabályoknak. A szóvivő akkor az Európai Bizottság határozatára reagált, amely szerint a jogsértési eljárás első lépéseként a Bizottság hivatalos felszólító levél formájában tájékoztatást kér Magyarországtól a távközlésre tavaly októberben kivetett különadóról. A testület arról is határozott, hogy a Franciaország és Spanyolország ellen korábban indított hasonló eljárást az Európai Bíróság elé terjesztett keresettel folytatja.
Szijjártó Péter akkor azzal indokolta a távközlési különadó megfelelését az uniós előírásoknak, hogy a közös teherviselés európai érték, és a távközlési cégek különadójának kivetésére éppen annak érdekében került sor, hogy az arányos és közös teherviselés valóban létrejöjjön. Bizottsági források csütörtökön jelezték, hogy a testület akkor tudna a szabályoknak megfelelő válságadóként tekinteni a magyar illetékre, ha az általánosságban sújtaná a cégeket, nem csupán a távközlési ágazatot. A források szerint a mostani felszólítás után még mindig van lehetőség tárgyalásra, a bizottság meggyőzésére, hogy az adó teljes egészében megfelel a szabályozásnak. Amennyiben azonban ez sem vezet el a probléma rendezéséhez, egyetlen megoldásnak az adó eltörlése mutatkozik. A távközlési cégek nem kívánták kommentálni a bizottsági véleményt.
A szervezet véleménye szerint ezen adóteher nem egyeztethető össze az uniós távközlési jogszabályokkal, mivel az adóból származó bevétel a központi kormányzati költségvetést gyarapítja, nem pedig a távközlési ágazat specifikus szabályozási költségeinek ellentételezésére szolgál. Magyarországot a Bizottság amiatt is elmarasztalta, hogy nem egyeztetett megfelelő módon az érdekelt felekkel a távközlési szolgáltatókat érintő díjtételek változásairól. A távközlési szolgáltatókra kivetett adó mértéke bruttó árbevételtől függően 0 és 6,5% között változik.
Az uniós jogsértési eljárás rendjének megfelelően a Bizottság a távközlési különadó megszüntetésére vonatkozó felszólítást "indokolással ellátott vélemény" formájában intézte Magyarországhoz. Magyarországnak két hónapon belül tájékoztatnia kell az EU-t arról, hogy milyen intézkedésekkel kívánja biztosítani az uniós távközlési jogszabályok megfelelő alkalmazását. Amennyiben ezt elmulasztja, a Bizottság az ügyet az Európai Bíróság elé terjesztheti.
A Bizottság 2011 márciusában indított jogsértési eljárást Magyarországgal szemben a távközlési különadóval összefüggésben. Az uniós távközlési szabályozás és különösen az ún. engedélyezési irányelv pontosan meghatározza, hogy a tagállamok milyen igazgatási díjakat vethetnek ki a távközlési szolgáltatókra és hálózatüzemeltetőkre. A távközlési szolgáltatók által fizetendő díjakból csak bizonyos igazgatási és szabályozási költségek fedezhetők. Felszámításuknak emellett tárgyilagosnak, átláthatónak és arányosnak kell lennie, mértékük indokolt esetben módosítható. Ezenfelül a díjak bárminemű változásával kapcsolatban lehetőséget kell biztosítani az érdekelt feleknek az egyeztetésre. A Bizottság 2011 márciusában már az Európai Bíróság elé idézte Spanyolországot és Franciaországot az uniós távközlési szabályozást sértő díjak kivetése miatt.
A magyar parlament 2010. október 18-án fogadta el - Lázár János és Rogán Antal fideszes képviselők javaslatára - az úgynevezett válságadók bevezetését, amelyeket először 2010. decemberében kellett megfizetni. Orbán Viktor az ezt megelőző héten jelentette be, hogy további válságadókat kívánnak bevezetni, amelyek a távközlési, illetve telekommunikációs, az energetikai szektort és a kereskedelmi áruházláncokat érintik 3 éven keresztül, már 2010-ben is. Akkor a kormányfő azt mondta, hogy a távközlési szektortól 2010-2012 között évi 61 milliárd forintot, az energetikai szektortól évente 70 milliárdot, a kereskedelmi áruházláncoktól 30 milliárdot várnak.
Az elfogadott törvény szerint a távközlési tevékenységet végző társaságoknak az adóalap 100 millió forintot meghaladó, de 500 millió forintot meg nem haladó része után 2,5 százalék, az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 4,5 százalék, az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó része után 6,5 százalék adót kell fizetniük. 100 millió forint alatt a távközlési cégüknek nem kell különadót fizetniük. Tavaly október közepén, még a törvény elfogadása előtt, Neelie Kroes informatikai és távközlési EU-biztos szóvivője, Jonathan Todd Brüsszelben úgy nyilatkozott, hogy az Európai Unió érvényes előírásai szerint a távközlési szektorban külön illeték csak azzal a céllal vethető ki, hogy az abból származó bevételeket az ágazat szabályozása során felvetődő költségekre fordítják.
Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője márciusban kijelentette, hogy a kormány álláspontja szerint a távközlési cégek különadója minden tekintetben megfelel az európai uniós jogszabályoknak. A szóvivő akkor az Európai Bizottság határozatára reagált, amely szerint a jogsértési eljárás első lépéseként a Bizottság hivatalos felszólító levél formájában tájékoztatást kér Magyarországtól a távközlésre tavaly októberben kivetett különadóról. A testület arról is határozott, hogy a Franciaország és Spanyolország ellen korábban indított hasonló eljárást az Európai Bíróság elé terjesztett keresettel folytatja.
Szijjártó Péter akkor azzal indokolta a távközlési különadó megfelelését az uniós előírásoknak, hogy a közös teherviselés európai érték, és a távközlési cégek különadójának kivetésére éppen annak érdekében került sor, hogy az arányos és közös teherviselés valóban létrejöjjön. Bizottsági források csütörtökön jelezték, hogy a testület akkor tudna a szabályoknak megfelelő válságadóként tekinteni a magyar illetékre, ha az általánosságban sújtaná a cégeket, nem csupán a távközlési ágazatot. A források szerint a mostani felszólítás után még mindig van lehetőség tárgyalásra, a bizottság meggyőzésére, hogy az adó teljes egészében megfelel a szabályozásnak. Amennyiben azonban ez sem vezet el a probléma rendezéséhez, egyetlen megoldásnak az adó eltörlése mutatkozik. A távközlési cégek nem kívánták kommentálni a bizottsági véleményt.