Berta Sándor
Szerverek hőjével fűthetnénk a házakat
Amennyiben a Microsoft kutatórészlegének munkatársain múlik, akkor a közeljövőben már minden házat szerverek segítségével fogunk fűteni. A megoldásnak nem csak környezetvédelmi előnyei lennének.
A Microsoft kutatórészlegének szakemberei a The Data Furnace: Heating Up with Cloud Computing nevű anyagukban foglalták össze ötleteiket. Persze a számítógépek által kibocsátott hőt felhasználni a helyiségek fűtésére nem új keletű elképzelés. Az amerikai konszern kutatói által ismertetett ötlet lényege, hogy minden egyes házban egy központi rendszert helyeznek el, amelybe egy szerver kerül. A szerverek által kibocsátott hőt továbbítják a fűtési rendszernek. A szakértők szerint ezzel az egyszerű megoldással az ipar a kétszeresére tudná növelni a számítástechnikai teljesítményét, miközben a szén-dioxid-kibocsátás nem növekedne. Ráadásul ilyen módon akár régebbi számítógépek is használhatók, ami környezetvédelmi szempontokból szintén előnyös.
A Microsoft munkatársainak számításai szerint ezzel a módszerrel évente akár 280-320 dollárral is csökkenthetők a szerverek éves üzemeltetési költségei. Továbbá azt sem szabad elfelejteni, hogy nem lenne szükség óriási szerverközpontokra és elvileg az adatfeldolgozás is gyorsabbá válna, hiszen nem egy több száz kilométerre fekvő szerverközpontba érkeznének be az információkérések, hanem mondjuk a szomszéd házba.
A megoldásnak természetesen vannak hátrányai is. Az első és legnagyobb problémát a biztonság garantálása jelenti. Különleges intézkedésekre lenne szükség ahhoz, hogy megvédjék a szerverekben tárolt információkat. Ezek lehetnének fizikai védelmi rendszerek, amiket egy titkosítás egészítene ki. Emellett biztosítani kell, hogy a szerver fogyasztása ne befolyásolja a ház energiafelhasználását. Szintén meg kellene oldani a szerverek távoli felügyeletét és karbantartását, hiszen a legtöbb háztulajdonos nem szívesen engedne be túl sűrűn szerelőket háza alagsorába. A helyszíni látogatások ugyanakkor a hibás alkatrészek cseréjekor elkerülhetetlenek lennének.
Nemzetközi szakemberek már 2009 áprilisában azt vizsgálták, hogy a szerverközpontok hője alkalmazható-e lakóépületek fűtésére. A tavaly elkészült, 19 000 négyzetméter területű Telehouse West számítógépközpont mérföldkőnek számít a környezetvédelemben. Új megoldásokkal ugyanis nemcsak a kilenc emeletes épület rendszereinek szén-dioxid-kibocsátását csökkentették le évi 1100 tonnával, hanem egyúttal a szerverek üzemeltetésekor felszabaduló hőből 9 MW energiát is termelnek. Ezt az energiamennyiséget kizárólag a környező lakóövezetek fűtésére használják.
A Microsoft kutatórészlegének szakemberei a The Data Furnace: Heating Up with Cloud Computing nevű anyagukban foglalták össze ötleteiket. Persze a számítógépek által kibocsátott hőt felhasználni a helyiségek fűtésére nem új keletű elképzelés. Az amerikai konszern kutatói által ismertetett ötlet lényege, hogy minden egyes házban egy központi rendszert helyeznek el, amelybe egy szerver kerül. A szerverek által kibocsátott hőt továbbítják a fűtési rendszernek. A szakértők szerint ezzel az egyszerű megoldással az ipar a kétszeresére tudná növelni a számítástechnikai teljesítményét, miközben a szén-dioxid-kibocsátás nem növekedne. Ráadásul ilyen módon akár régebbi számítógépek is használhatók, ami környezetvédelmi szempontokból szintén előnyös.
A Microsoft munkatársainak számításai szerint ezzel a módszerrel évente akár 280-320 dollárral is csökkenthetők a szerverek éves üzemeltetési költségei. Továbbá azt sem szabad elfelejteni, hogy nem lenne szükség óriási szerverközpontokra és elvileg az adatfeldolgozás is gyorsabbá válna, hiszen nem egy több száz kilométerre fekvő szerverközpontba érkeznének be az információkérések, hanem mondjuk a szomszéd házba.
A megoldásnak természetesen vannak hátrányai is. Az első és legnagyobb problémát a biztonság garantálása jelenti. Különleges intézkedésekre lenne szükség ahhoz, hogy megvédjék a szerverekben tárolt információkat. Ezek lehetnének fizikai védelmi rendszerek, amiket egy titkosítás egészítene ki. Emellett biztosítani kell, hogy a szerver fogyasztása ne befolyásolja a ház energiafelhasználását. Szintén meg kellene oldani a szerverek távoli felügyeletét és karbantartását, hiszen a legtöbb háztulajdonos nem szívesen engedne be túl sűrűn szerelőket háza alagsorába. A helyszíni látogatások ugyanakkor a hibás alkatrészek cseréjekor elkerülhetetlenek lennének.
Nemzetközi szakemberek már 2009 áprilisában azt vizsgálták, hogy a szerverközpontok hője alkalmazható-e lakóépületek fűtésére. A tavaly elkészült, 19 000 négyzetméter területű Telehouse West számítógépközpont mérföldkőnek számít a környezetvédelemben. Új megoldásokkal ugyanis nemcsak a kilenc emeletes épület rendszereinek szén-dioxid-kibocsátását csökkentették le évi 1100 tonnával, hanem egyúttal a szerverek üzemeltetésekor felszabaduló hőből 9 MW energiát is termelnek. Ezt az energiamennyiséget kizárólag a környező lakóövezetek fűtésére használják.