Berta Sándor
Szkeptikusak a számítási felhő technológiával kapcsolatban a cégvezetők
Az IT-cégek akár költségeik felét is megtakaríthatnák, ha cloud computing technológián alapuló szolgáltatásokat vennének igénybe. Az igazi áttörés azonban eddig elmaradt, a legtöbb cég óvatos vagy fél.
A helyzet persze koránt sem ennyire borús, hiszen a vállalatok többségét foglalkoztatja a számítási felhő technológia. A fő probléma a vezetők szkepticizmusa. A társaságok első emberei nem igazán tudják, hogy bízhatnak-e a cloud computing szolgáltatókban, rájuk merjék-e bízni a legféltettebb üzleti titkaikat vagy dolgozóik személyes információit. Emellett rendkívül sok a nyitott jogi kérdés és amíg ezek nincsenek megfelelő módon tisztázva, aligha lehet számítani áttörésre ezen a területen.
A szakemberek abban egyetértenek, hogy ez a tartózkodás nem véletlen. Brad Smith, a Microsoft főjogásza az Európai Uniótól azt követelte, hogy az adatvédelmet a cloud computing-korszakhoz kell igazítani. Kai Gutzeit, a Google észak- és közép-európai üzleteiért felelős vezetője úgy nyilatkozott, hogy jogi aggályokat vet fel a technológia és annak alkalmazása. Bob Lindsay, a Hewlett-Packard európai adatvédelmi igazgatója szerint Európában elsősorban a jogi akadályok hátráltatják a számítási felhő technológia elterjedését. Steve Rogers, a Google európai, közel-keleti és afrikai régióért felelős igazgatója pedig azt hangsúlyozta, hogy időbe telik a cloud computing elfogadása. Az Európai Hálózati és Információs Biztonsági Hivatal (ENISA) vizsgálata anyaga kiemelte: hasznosak, de veszélyesek és komoly biztonsági kockázatokat rejtenek a számítási felhő megoldások.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Azt senki sem vitatja, hogy a technológia jelentős mértékben csökkentheti a piaci szereplők költségeit, leegyszerűsítheti és egyúttal fel is gyorsíthatja az IT-folyamatokat. Ennek köszönhetően a társaságok rugalmasabban reagálhatnak a kihívásokra. Az alkalmazások, az operációs rendszerek és a különböző platformok távoli, idegen szervereken futhatnak, ezáltal nincs szükség saját számítógép-központokra és IT-alkalmazottakra. Ráadásul a szolgáltatások mindig időben elérhetők, az üzemeltetés nem a cégek gondja. Továbbá azt sem lehet elfelejteni, hogy egyre több üzleti folyamat hozzáférhető mobil készülékeken, ehhez pedig a felhő szintén elengedhetetlen.
Az IT-társaságok ennek ellenére kivárnak. Ugyan vannak piaci szereplők, akik nem idegenkednek az új területtől, elég csak a Microsoftra, a Googlere, a Deutsche Telekomra vagy éppen a Siemensre gondolni. Az óvatosság érthető, miként az adatvédelmi és a biztonsági aggályok is. Frank Stecker, az IBM Németország cloud-felelőse szerint ugyanakkor az utóbbiak alaptalanok, mivel a számítási felhőben többszintű biztonsági eljárásokat alkalmaznak.
"A cégek mindig tudni akarják, hogy ki üzemelteti a rendszerüket és kinek van hozzáférése az adataikhoz" - mutatott rá az alapvető problémára Michael Kleinemeier, az SAP Németország vezetője. Az európai IT-vállalatok nem tehetik meg, hogy érzékeny adataikat az Európai Unión kívül található számítógépeken tárolják. Ezzel ugyanis megsértenék a jelenleg hatályos európai uniós adatvédelmi előírásokat. A jogászoknak tehát csipkedniük kell magukat, mert megint lépéshátrányban vannak a technika mögött.
A helyzet persze koránt sem ennyire borús, hiszen a vállalatok többségét foglalkoztatja a számítási felhő technológia. A fő probléma a vezetők szkepticizmusa. A társaságok első emberei nem igazán tudják, hogy bízhatnak-e a cloud computing szolgáltatókban, rájuk merjék-e bízni a legféltettebb üzleti titkaikat vagy dolgozóik személyes információit. Emellett rendkívül sok a nyitott jogi kérdés és amíg ezek nincsenek megfelelő módon tisztázva, aligha lehet számítani áttörésre ezen a területen.
A szakemberek abban egyetértenek, hogy ez a tartózkodás nem véletlen. Brad Smith, a Microsoft főjogásza az Európai Uniótól azt követelte, hogy az adatvédelmet a cloud computing-korszakhoz kell igazítani. Kai Gutzeit, a Google észak- és közép-európai üzleteiért felelős vezetője úgy nyilatkozott, hogy jogi aggályokat vet fel a technológia és annak alkalmazása. Bob Lindsay, a Hewlett-Packard európai adatvédelmi igazgatója szerint Európában elsősorban a jogi akadályok hátráltatják a számítási felhő technológia elterjedését. Steve Rogers, a Google európai, közel-keleti és afrikai régióért felelős igazgatója pedig azt hangsúlyozta, hogy időbe telik a cloud computing elfogadása. Az Európai Hálózati és Információs Biztonsági Hivatal (ENISA) vizsgálata anyaga kiemelte: hasznosak, de veszélyesek és komoly biztonsági kockázatokat rejtenek a számítási felhő megoldások.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Azt senki sem vitatja, hogy a technológia jelentős mértékben csökkentheti a piaci szereplők költségeit, leegyszerűsítheti és egyúttal fel is gyorsíthatja az IT-folyamatokat. Ennek köszönhetően a társaságok rugalmasabban reagálhatnak a kihívásokra. Az alkalmazások, az operációs rendszerek és a különböző platformok távoli, idegen szervereken futhatnak, ezáltal nincs szükség saját számítógép-központokra és IT-alkalmazottakra. Ráadásul a szolgáltatások mindig időben elérhetők, az üzemeltetés nem a cégek gondja. Továbbá azt sem lehet elfelejteni, hogy egyre több üzleti folyamat hozzáférhető mobil készülékeken, ehhez pedig a felhő szintén elengedhetetlen.
Az IT-társaságok ennek ellenére kivárnak. Ugyan vannak piaci szereplők, akik nem idegenkednek az új területtől, elég csak a Microsoftra, a Googlere, a Deutsche Telekomra vagy éppen a Siemensre gondolni. Az óvatosság érthető, miként az adatvédelmi és a biztonsági aggályok is. Frank Stecker, az IBM Németország cloud-felelőse szerint ugyanakkor az utóbbiak alaptalanok, mivel a számítási felhőben többszintű biztonsági eljárásokat alkalmaznak.
"A cégek mindig tudni akarják, hogy ki üzemelteti a rendszerüket és kinek van hozzáférése az adataikhoz" - mutatott rá az alapvető problémára Michael Kleinemeier, az SAP Németország vezetője. Az európai IT-vállalatok nem tehetik meg, hogy érzékeny adataikat az Európai Unión kívül található számítógépeken tárolják. Ezzel ugyanis megsértenék a jelenleg hatályos európai uniós adatvédelmi előírásokat. A jogászoknak tehát csipkedniük kell magukat, mert megint lépéshátrányban vannak a technika mögött.