Berta Sándor
Andy Tanenbaum: ciklikusan visszatérnek az IT-trendek
Andy Tanenbaum nem csak a MINIX operációs rendszer megalkotójaként vált világhírűvé, hanem számos informatikai tankönyv szerzőjeként is. A szakember exkluzív interjújában úgy vélte: ciklikusan megismétlődnek bizonyos IT-trendek.
Tanenbaum még az 1980-as években alkotta meg az igen tömör, mindössze 5000 kódsort tartalmazó MINIX-et. Az operációs rendszer napjainkra lassan a feledés homályába merült, a legnagyobb fejlesztői közösség Oroszországban működik. A kutató jelenleg olyan öngyógyító rendszerek kifejlesztésén dolgozik, amelyek képesek jobbá tenni a szoftvereket azáltal, hogy kijavítják a hibáikat. A szakember az 1970-es évek elején írta a disszertációját a Berkeley Egyetemen és ekkor döntötte el, hogy nem fizikus, hanem programozó lesz, méghozzá Európában. Az ok: az Egyesült Államokban nincs esélye fizikusnak lenni, Európában viszont senki sem venné észre a különbséget.
"A könyvtárban kikerestem a világ összes számítógépközpontjának címét és mindegyiknek küldtem egy jelentkezési lapot. Két héttel később több mint 1000 állásajánlat közül válogathattam. Eredetileg Londonba akartam menni, de a várost másnak képzeltem el. Az Európából visszatérő barátaim kastélyokról és nagyszerű múzeumokról meséltek, de a Gatwickből London központjába tartó úton csak átlagos házakat és kerteket láttam" - idézte fel a kezdeteket Tanenbaum. A MINIX alkotója így ahelyett, hogy Londonban maradt volna, úgy döntött, inkább az Amszterdami Szabadegyetem hallgatója lesz. A holland várost egy korábbi európai útja során ismerte meg és itt voltak vele a legkedvesebbek az emberek. A különbség az egyesült államokbeli állapotokhoz képest hatalmas volt.
"Már a MIT hallgatójaként feltörtem egy CDC 6600-as készüléket, amely akkor a világ legnépszerűbb számítógépe volt. A Berkeley Egyetemen is volt belőle egy. Volt egy helpdesk szolgáltatás és ehhez fordulhatott mindenki, akinek gondjai voltak a géppel. Rendszeresek voltak a kígyózó sorok, ezért megtanultam, miként rövidíthetem le ezeket. Egyszerűen megkérdeztem az előttem sorban állót, hogy mi a problémája. 10-ből 9 esetben meg tudtam oldani a dolgot és ezáltal úgymond hátulról rövidítettem le a sort. Amszterdamban az első munkám során megtanítottam az embereket a CDC 6600 használatára. Már az első nap hős lettem, mivel kiderült, hogy előtte 5 éven keresztül dolgozhattam egy olyan számítógépen, amelyet Amszterdamban csak éppen akkor csomagoltak ki" - tette hozzá a fejlesztő.
A szakember szerint a felhő alapú számítások nem jelentenek új dolgot, már az 1960-as években felmerült az időosztásos (Time Sharing) módszer. A különbség csak az volt, hogy akkoriban még nem voltak otthoni számítógépek és a nadrágzsebben is elférő eszközök, hanem csak buta terminálok, amelyeket drága nagy méretű gépekhez kötöttek. Ez éppúgy visszatérő trend, mint ahogy az is, hogy a felhasználók egy televíziókra hasonlító egyszerű számítógépet akarnak, amelyet csak be kell dugni a konnektorba és tíz éven át működik probléma nélkül. A gond csak az, hogy a számítógépek nem így működnek. Kedvenc mondása, hogy ha Isten azt akarta volna, hogy megbízható rendszerek legyenek, akkor nem találta volna fel a reset-gombot. A másik kedvenc mondata, hogy sok ember csak a töredékét érti annak, amit a Windows tud.
Tanenbaum mindenesetre a Cloud Computing mellett foglalt állást, mivel szerinte a segítségével jelentős mértékben csökkenthetők a számítógépek karbantartási költségei. Kérdéses azonban, hogy mindez egy cég esetében a gyakorlatban is beigazolódik-e vagy sem. Mindenesetre egyre több felhőszolgáltatásokat kínáló vállalat állítja, hogy nem csak a karbantartási költségeket, hanem az energiafogyasztást is szabályozni lehet az új technológiával.
"Amikor a Bell Labsnál dolgoztam nagyon meglepőnek találtam, hogy ha egy PDP-11 számítógép elromlott, akkor ki kell hívni valakit a DEC cégtől, hogy megjavítsa. Megkérdeztem a kollégáimat: számítógép-szakértők ülnek itt, nem tudjuk a gépet mi magunk megjavítani? Nem lenne olcsóbb? Azt válaszolták nekem: mindent jobban tudunk másoknál, de nem csinálhatunk mindent. A javítás nem tartozik a fő tevékenységi körünkbe és ezért egyszerűbb és olcsóbb, ha valaki elvégzi ezt a munkát. Ugyanígy elképzelhetőnek tartom, hogy egy idő múlva az IT-részlegek bizonyos feladatokat ki fognak szervezni a felhőszámítási szolgáltatásokba és más cégekhez" - szögezte le végül Andy Tanenbaum.
Tanenbaum még az 1980-as években alkotta meg az igen tömör, mindössze 5000 kódsort tartalmazó MINIX-et. Az operációs rendszer napjainkra lassan a feledés homályába merült, a legnagyobb fejlesztői közösség Oroszországban működik. A kutató jelenleg olyan öngyógyító rendszerek kifejlesztésén dolgozik, amelyek képesek jobbá tenni a szoftvereket azáltal, hogy kijavítják a hibáikat. A szakember az 1970-es évek elején írta a disszertációját a Berkeley Egyetemen és ekkor döntötte el, hogy nem fizikus, hanem programozó lesz, méghozzá Európában. Az ok: az Egyesült Államokban nincs esélye fizikusnak lenni, Európában viszont senki sem venné észre a különbséget.
"A könyvtárban kikerestem a világ összes számítógépközpontjának címét és mindegyiknek küldtem egy jelentkezési lapot. Két héttel később több mint 1000 állásajánlat közül válogathattam. Eredetileg Londonba akartam menni, de a várost másnak képzeltem el. Az Európából visszatérő barátaim kastélyokról és nagyszerű múzeumokról meséltek, de a Gatwickből London központjába tartó úton csak átlagos házakat és kerteket láttam" - idézte fel a kezdeteket Tanenbaum. A MINIX alkotója így ahelyett, hogy Londonban maradt volna, úgy döntött, inkább az Amszterdami Szabadegyetem hallgatója lesz. A holland várost egy korábbi európai útja során ismerte meg és itt voltak vele a legkedvesebbek az emberek. A különbség az egyesült államokbeli állapotokhoz képest hatalmas volt.
"Már a MIT hallgatójaként feltörtem egy CDC 6600-as készüléket, amely akkor a világ legnépszerűbb számítógépe volt. A Berkeley Egyetemen is volt belőle egy. Volt egy helpdesk szolgáltatás és ehhez fordulhatott mindenki, akinek gondjai voltak a géppel. Rendszeresek voltak a kígyózó sorok, ezért megtanultam, miként rövidíthetem le ezeket. Egyszerűen megkérdeztem az előttem sorban állót, hogy mi a problémája. 10-ből 9 esetben meg tudtam oldani a dolgot és ezáltal úgymond hátulról rövidítettem le a sort. Amszterdamban az első munkám során megtanítottam az embereket a CDC 6600 használatára. Már az első nap hős lettem, mivel kiderült, hogy előtte 5 éven keresztül dolgozhattam egy olyan számítógépen, amelyet Amszterdamban csak éppen akkor csomagoltak ki" - tette hozzá a fejlesztő.
A szakember szerint a felhő alapú számítások nem jelentenek új dolgot, már az 1960-as években felmerült az időosztásos (Time Sharing) módszer. A különbség csak az volt, hogy akkoriban még nem voltak otthoni számítógépek és a nadrágzsebben is elférő eszközök, hanem csak buta terminálok, amelyeket drága nagy méretű gépekhez kötöttek. Ez éppúgy visszatérő trend, mint ahogy az is, hogy a felhasználók egy televíziókra hasonlító egyszerű számítógépet akarnak, amelyet csak be kell dugni a konnektorba és tíz éven át működik probléma nélkül. A gond csak az, hogy a számítógépek nem így működnek. Kedvenc mondása, hogy ha Isten azt akarta volna, hogy megbízható rendszerek legyenek, akkor nem találta volna fel a reset-gombot. A másik kedvenc mondata, hogy sok ember csak a töredékét érti annak, amit a Windows tud.
Tanenbaum mindenesetre a Cloud Computing mellett foglalt állást, mivel szerinte a segítségével jelentős mértékben csökkenthetők a számítógépek karbantartási költségei. Kérdéses azonban, hogy mindez egy cég esetében a gyakorlatban is beigazolódik-e vagy sem. Mindenesetre egyre több felhőszolgáltatásokat kínáló vállalat állítja, hogy nem csak a karbantartási költségeket, hanem az energiafogyasztást is szabályozni lehet az új technológiával.
"Amikor a Bell Labsnál dolgoztam nagyon meglepőnek találtam, hogy ha egy PDP-11 számítógép elromlott, akkor ki kell hívni valakit a DEC cégtől, hogy megjavítsa. Megkérdeztem a kollégáimat: számítógép-szakértők ülnek itt, nem tudjuk a gépet mi magunk megjavítani? Nem lenne olcsóbb? Azt válaszolták nekem: mindent jobban tudunk másoknál, de nem csinálhatunk mindent. A javítás nem tartozik a fő tevékenységi körünkbe és ezért egyszerűbb és olcsóbb, ha valaki elvégzi ezt a munkát. Ugyanígy elképzelhetőnek tartom, hogy egy idő múlva az IT-részlegek bizonyos feladatokat ki fognak szervezni a felhőszámítási szolgáltatásokba és más cégekhez" - szögezte le végül Andy Tanenbaum.