Napi Online
Windows Azure: fellegekben a Microsoft
A Windows Azure lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy webes alkalmazásaikat a Microsoft adatközpontjaiban hosztolják, egy gyakorlatilag tetszőlegesen skálázható és magas rendelkezési állású platformon.
A felhő-számítástechnika, azaz a cloud computing lényege, hogy a felhasználók olyan programokkal és fájlokkal dolgoznak, amelyek nem az ő számítógépükön vagy szerverükön, hanem távoli kiszolgálókon, egy megahoszter - jelen esetben a világ legnagyobb szoftvervállalata, a Microsoft - adatközpontjaiban találhatók. A számítástechnikában már régóta jelen van ez a megközelítési mód - jó példa erre a cég ingyenes, böngészőből elérhető levelezője, a korábban Hotmail néven közismert Live Mail -, de igazán "divatossá" csak az utóbbi években vált. A felhő-számítástechnikának kétségtelenül számos előnye van, ám az esetleges hátrányokra épp a napokban mutatott rá egy friss tanulmány.
A Windows Azure platform nemcsak a felhasználók számára tartogat előnyöket. Rugalmas környezetet kínál a fejlesztőknek a felhőben működő alkalmazások és szolgáltatások létrehozásához, helyi és távoli futtatásához és teszteléséhez. Támogatja a Microsoft .NET keretrendszerre épülő, valamint a PHP és Java alapú fejlesztést, és egyszerűen rendszerbe állítható az aktuálisan használt környezettel párhuzamosan.
"A közösségi weboldalak és az okos telefonok korában az agilis szoftverfejlesztésé a jövő, az ügyfelek pedig azt várják a Microsofttól, hogy ezt mind a fejlesztőeszközök, mind pedig az alkalmazásplatformok tekintetében támogassa" - mondta el Kőnig Tibor, a Microsoft Magyarország főmérnöke. "Amikor felmerül egy új, a vállalatnak versenyelőnyt biztosító alkalmazás kifejlesztésének igénye, a piacra kerüléshez szükséges idő gyakran meghatározó fontosságú. A Windows Azure-ral kihagyható az az időigényes és költséges lépés, amikor megrendeljük és az adatközpontban üzembe helyezzük az új szolgáltatás kiszolgálását végző gépeket.
A szoftvert a saját munkaállomásunkon, a felhő helyi változatán fejlesztjük és teszteljük, és amikor elkészült, publikáljuk a Windows Azure-ba. Ha ideiglenesen nő a terhelés, néhány perc alatt megsokszorozhatjuk az ügyfeleket kiszolgáló szerverpéldányok számát, a roham elmúltával pedig csökkentjük, miközben a fizetés mindig a felhasznált erőforrások után történik."
A Business Software Alliance napokban nyilvánosságra hozott kutatása szerint az európaiak nincsenek tisztában azzal, az internetes térben hol is tárolják online adataikat. Az európai polgárok közel egyötödének fogalma sincs arról, vajon adatai fellelhetőek-e a "virtuális térben", a számítási felhőben ("cloud computing"), sőt 60 százalékuk még a számítási felhő fogalmáról sem hallott. A felhasználók nem tudták megmondani, kinek a feladata lenne a személyes, online adatok védelme, bár megfogalmaztak igényt a kormányzat, a vállalatok és a felhasználók közötti kapcsolat javítására, valamint az internethasználat kockázatainak ismertetésére és a legjobb gyakorlatok bemutatására.
A BSA elemzése szerint, ahogy egyre több vállalkozás, szervezet, egyén és kormányzat dönt úgy, hogy a számítási felhő keretei között, online módon tárolja adatait, úgy növekszik az ezekhez fűződő internetes bűnözés veszélye is. Az európai felmérést kommentálva Matt Thomlinson, a Microsoft termékbiztonságért felelős vezérigazgatója elmondta: "A kormányoknak, az iparágnak és a fogyasztóknak egyaránt érdeke, hogy egy egymáshoz szorosan kapcsolódó, biztonságos társadalom jöjjön létre. A közszféra és a magánszféra együttműködésére van ahhoz szükség, hogy a kockázatot csökkenteni képes és mégis rugalmas innovatív megoldások szülessenek".
A felhő-számítástechnika, azaz a cloud computing lényege, hogy a felhasználók olyan programokkal és fájlokkal dolgoznak, amelyek nem az ő számítógépükön vagy szerverükön, hanem távoli kiszolgálókon, egy megahoszter - jelen esetben a világ legnagyobb szoftvervállalata, a Microsoft - adatközpontjaiban találhatók. A számítástechnikában már régóta jelen van ez a megközelítési mód - jó példa erre a cég ingyenes, böngészőből elérhető levelezője, a korábban Hotmail néven közismert Live Mail -, de igazán "divatossá" csak az utóbbi években vált. A felhő-számítástechnikának kétségtelenül számos előnye van, ám az esetleges hátrányokra épp a napokban mutatott rá egy friss tanulmány.
A Windows Azure platform nemcsak a felhasználók számára tartogat előnyöket. Rugalmas környezetet kínál a fejlesztőknek a felhőben működő alkalmazások és szolgáltatások létrehozásához, helyi és távoli futtatásához és teszteléséhez. Támogatja a Microsoft .NET keretrendszerre épülő, valamint a PHP és Java alapú fejlesztést, és egyszerűen rendszerbe állítható az aktuálisan használt környezettel párhuzamosan.
"A közösségi weboldalak és az okos telefonok korában az agilis szoftverfejlesztésé a jövő, az ügyfelek pedig azt várják a Microsofttól, hogy ezt mind a fejlesztőeszközök, mind pedig az alkalmazásplatformok tekintetében támogassa" - mondta el Kőnig Tibor, a Microsoft Magyarország főmérnöke. "Amikor felmerül egy új, a vállalatnak versenyelőnyt biztosító alkalmazás kifejlesztésének igénye, a piacra kerüléshez szükséges idő gyakran meghatározó fontosságú. A Windows Azure-ral kihagyható az az időigényes és költséges lépés, amikor megrendeljük és az adatközpontban üzembe helyezzük az új szolgáltatás kiszolgálását végző gépeket.
A szoftvert a saját munkaállomásunkon, a felhő helyi változatán fejlesztjük és teszteljük, és amikor elkészült, publikáljuk a Windows Azure-ba. Ha ideiglenesen nő a terhelés, néhány perc alatt megsokszorozhatjuk az ügyfeleket kiszolgáló szerverpéldányok számát, a roham elmúltával pedig csökkentjük, miközben a fizetés mindig a felhasznált erőforrások után történik."
A Business Software Alliance napokban nyilvánosságra hozott kutatása szerint az európaiak nincsenek tisztában azzal, az internetes térben hol is tárolják online adataikat. Az európai polgárok közel egyötödének fogalma sincs arról, vajon adatai fellelhetőek-e a "virtuális térben", a számítási felhőben ("cloud computing"), sőt 60 százalékuk még a számítási felhő fogalmáról sem hallott. A felhasználók nem tudták megmondani, kinek a feladata lenne a személyes, online adatok védelme, bár megfogalmaztak igényt a kormányzat, a vállalatok és a felhasználók közötti kapcsolat javítására, valamint az internethasználat kockázatainak ismertetésére és a legjobb gyakorlatok bemutatására.
A BSA elemzése szerint, ahogy egyre több vállalkozás, szervezet, egyén és kormányzat dönt úgy, hogy a számítási felhő keretei között, online módon tárolja adatait, úgy növekszik az ezekhez fűződő internetes bűnözés veszélye is. Az európai felmérést kommentálva Matt Thomlinson, a Microsoft termékbiztonságért felelős vezérigazgatója elmondta: "A kormányoknak, az iparágnak és a fogyasztóknak egyaránt érdeke, hogy egy egymáshoz szorosan kapcsolódó, biztonságos társadalom jöjjön létre. A közszféra és a magánszféra együttműködésére van ahhoz szükség, hogy a kockázatot csökkenteni képes és mégis rugalmas innovatív megoldások szülessenek".