Berta Sándor

Időbe telik a cloud computing elfogadása

A cloud computing és rajta alapuló szolgáltatások, illetve alkalmazások ugyan még nem határozzák meg a felhasználók mindennapi életét, de szépen lassan helyet követelnek maguknak az online világban.

Az emberek életüknek egyre nagyobb részét őrzik a világhálón. Elég csak a közösségi portálok, az azonnali üzenetküldő programok és más honlapok, illetve szolgáltatások profiljaira gondolni. Steve Rogers korábban a BBC-nél az új médiák felelőse volt, majd a Gillette és a Philips megbízásából is végzett különböző kutatásokat. A szakember jelenleg a Google európai, közel-keleti és afrikai régióért felelős igazgatója. Véleménye szerint még időbe telik a felhasználók számára a cloud computing és a többi új technológia elfogadása.

"A szemantikus web fogalomként még nem igazán használatos. A köznyelven általában a szociális szemantikus web és a szemantikus web fogalmak terjedtek el. Utóbbi alatt azt értjük, amikor a világhálón a különböző információkat olyan úgynevezett metaadatokkal látjuk el, amiket a gépek képesek elolvasni és megérteni. A szociális szemantikus web ezzel szemben a Facebook, a LinkedIn és a többi közösségi portál világa, ahol a web szemantikáját arra használják, hogy az embereket egymással összekössék és ez lehetővé teszi a kapcsolatok ápolását. Vagyis biztosítja, hogy az internetet valóban közösségi módon használjuk.

"A következő lépcsőfokot a kreatív szemantikus web jelenti majd, amely egy olyan hálózat, aki a web szemantikáját és a szociális vonatkozásait arra használja fel, hogy elősegítse a kreatív emberek közös munkáját és ezáltal javítja egy csoport kreatív teljesítményét" - hangsúlyozta Steve Rogers.

A szakember kiemelte, hogy már jelenleg is lehetőség van arra, hogy valós időben megosszuk másokkal élményeinket, tapasztalatainkat, gondolatainkat, anélkül, hogy hosszú utazásokra kellene indulnunk. Ezek fantasztikus előnyök. A szociális szemantikus webnek köszönhetően pedig egy szélesebb nyilvánossággal is megoszthatjuk a munkánkat vagy a profilunkat. A Twitternél, a LinkedInnél, a blogokban és más közösségekben bárki beszámolhat a sikereiről és a munkájáról, azonban mindez jelenleg még túl sok időt vesz igénybe. Gyakran érezhetik azt a felhasználók, hogy sokat dolgoznak a semmiért, hiszen egy blog írása sem öt perc alatt történik.

Rogers szerint a legfontosabb a különböző egymásra mutató hivatkozások biztosítása. Hiszen nem az a lényeg, hogy hol csinálunk valamit, hanem az, hogy az minden hálózaton látható és elérhető legyen. "Természetesen nem kell mindenkinek belépnie ezekbe a hálózatokba. Mindenkinek azt kell eldöntenie, hogy mit akar tenni a világhálón és mit várunk ettől. Én például rendszeresen felkeresem a Twittert, sok üzenetet olvasok ott és információforrásnak használom. Én magam csak nagyon ritkán írok bejegyzéseket. Ennek az az oka, hogy nem elégít ki, ha csak ennyi betűben, ilyen röviden és egyszerűen fejthetem ki a véleményemet. De mindenkinek megvannak a bevált csatornái" - nyilatkozta Rogers.

A szakember közölte: az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy az emberek nem bíznak a cloud computing technológiában, adataik számítógépük merevlemeze helyett egy "felhőben" való elhelyezésében. El kell telnie némi időnek, hogy ez megváltozzon. A Google Wave esetében például senkinek sem otthagynia a rendszerben a saját adatait, bármikor kiveheti őket. De azt ő is elismerte, hogy neki is hosszú időbe telt a cloud computing elfogadása.

"Akkor kezdtem felismerni a hihetetlen előnyeit, amikor rájöttem, hogy a dokumentumaimhoz bárhonnan hozzáférhetek, nem kellett magammal vinnem egy merevlemezt vagy USB-kulcsot. Ez fantasztikus volt. A legmélyebb benyomást azonban az gyakorolta rám, hogy az adataimat biztonságban tudhattam, hiszen a Google adatközpontja jóval tovább fennmaradhat, mint a notebookom merevlemeze. A Google adatközpontjában gyakorlatilag zéró az áramszünet vagy a meghibásodás esélye, sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy elromlik a notebookom winchestere. A legfontosabb azonban a bizalom" - mondta végül a Google európai, közel-keleti és afrikai régióért felelős igazgatója.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • csontlovag #24
    1) Nem igazán értem mit akarsz ezzel mondani.
    2) Jó minőségű szoftver alatt én azt értettem, hogy tartósan nagyobb felhasználói elégedettséget okoz.
    3) Igazad van ez tényleg nem általános. Továbbá ha a frissítés nem pozitív hatású, az önmagában jelent problémát és nem a cloud computing hibája
  • philcsy #23
    A számítási felhő nem egyszerű halandó embereknek kell. Egy hétköznapi embernek bőven elég egy 2magos gép.

    "Mi az a feladat, amit az asztalomon dolgozó Sempron3300 nem tud megcsinálni?" Pl.: időjáráselőrejelzés.

    "amitől a legtöbb normális ember félelem- és dührohamot kap" mármint "minden paranoid ember félelem- és dührohamot kap"

    "Csakhogy a foslék rohadék "szoftverek" visszafejlődése teljes mértékben kiegyenlítette a hardverek fejlődését!" Milyen programokra gondolsz? Szerinted nincs fejlődés pl a játékszoftverek terén? Más gépigényes feladatokat nem írok mert nem hiszem hogy találkozol velük.

    "A totális ellenőrzés és a totális fejés!" A totális ellenőrzéstől egy átlag ember nem kell hogy féljen. Mit gondolsz hogy élhet másként nagy tömegben ember a földön? A totális fejés pedig már megy mióta világ a világ. Mindig annyit kellett fizetned amennyit csak tudtál.
  • willcox #22
    1. a felhasználók többsége maximum észreveszi, de nem vásárolja a programokat.
    2. ez maximum a fejlesztő érdeke lehet, a felhasználó szempontjából semmi előnye nincs.
    3. ugyan nem általános, de a frissítés nem mindig pozitív hatású. Ilyen esetben a felhasználó nem tud visszatérni a korábbi változathoz.

    A "rengeteg előny" helyett csak rengeteg hátrányt látok.
  • csontlovag #21
    Rengeteg előnye van a dolognak, és köztük van a "totális fejés" is, csak azt nem lobogtatják annyira. A "totális fejés" nem olyan rossz dolog mint ahogy gondolnád. Ha jogtiszta szoftvert használsz, akkor még jól is járnál vele:
    - Minden olyan feladatra amit csak alkalmanként kell elvégezni, nem kell drága szoftvercsomagot venned, hanem csak annyit számláznak ki amennyit használtad.
    - A szoftverek minősége jelentősen javulna, ugyanis a fejlesztési költségek megtérülése sokkal kisebb kockázattal járna és sokkal kiegyensúlyozottabb lenne.
    - A frissítéseket azonnal és észrevétlenül telepítik ilyen esetben ez egyrészt kényelmes, másrészt folyamatossá teszi a fejlesztést, és harmadrészt a botnethuszárok nehezebben fogják felnyomni a balfék júzer gépét

    Mindez persze normális piaci körülmények között érvényes: értsd több szolgáltató van és szabadon válthatsz egyikről a másikra.
  • willcox #20
  • halgatyó #19
    Szerintem az emberek nagyon is okkal bizalmatlanok. Ennek a felhő izének ugyanis az előnyei nem igazán láthatóak egy magán felhasználó számára. A potenciális veszélye viszont nagyonis! Csak nem az, amire a legtöbben tippelnek itt, azok akik nagyün büszkék a titkosítási algoritmus ismereteikre... nem a titkosítás környékén kell keresni az igazi veszélyt.

    A felhő izé előnyének eddig egyetlen tényt hoztak fel: a hatalmas számítási kapacitás lehetőségét. Mégpedig kétféle módon: volt aki a PC-k között szétosztható feladatokban látja (nagyon gyors internetes kapcsolatot igényel, ami nem áll rendelkezésre), más a szupravezető nagygépekre veti tekintetét..

    Csak az a kérdés marad függőben, hogy mi az ördög szükségem lenne nekem akkora számítási kapacitásra? Az internethasználat? Excel táblák? Mi az a feladat, amit az asztalomon dolgozó Sempron3300 nem tud megcsinálni?

    A számítógépek teljesítménye az első PC-k óta (89-ben találkoztam egy 6 MHz-s AT-vel, 286-os procival) 1000-szeresére nőtt. Elvileg.

    Csakhogy a foslék rohadék "szoftverek" visszafejlődése teljes mértékben kiegyenlítette a hardverek fejlődését! Ezt a problémát kellene inkább kezelni, a felhőt leszarom.

    Van viszont egy nagy veszélye ennek a "felhő" izének: egyfajta úttörő szerep.
    Szoktatás egy olyan gondolathoz, amitől a legtöbb normális ember félelem- és dührohamot kap: hogy a saját gépünkön semmi se legyen, még az oprendszert is a hálózatról kelljen bebootolni, és bootolásonként kiszámlázzák...
    Aztán bármilyen programot akarunk használni, azt a netről kelljen betölteni, és alkalmazásonként kiszámlázzák...

    Amiről meg úgy itélik meg a központban, hogy nem használhatod, azt egyszerűen nem tudod majd elindítani.
    Például jön egy szaridióta uj kormány, és úgy dönt, hogy betiltja az eddigi kedvenc játékodat, mert túl véres. Vagy akármi hasonló.

    A totális ellenőrzés és a totális fejés!
    Ez a rettenetes veszély, amihez az ilyen "felhő" ötletek amolyan szálláscsinálóként szolgálhatnak,
    az emberek szoktatása egy gyűlöletes rendszerhez
  • barr #18
    "felho == szerverek (csak uj nevet adtak nekik)"

    Nem igazán erről van szó. A cloud computing alapötlete mögött az úgynevezett "Software as a Service" alapelv áll, aminek a lényege annyi lenne h ugye te egy software-t mint szolgáltatást használsz, az elszámolás pedig a használt tárhely/CPU-idő/stb. függvényében történik. Ez így ebben a formában azért messze nem a VPN-es "elérem a saját céges vackom a belső szerókon..." megoldást tükrözi.
  • kvp #17
    ""A ceges vpn-en kereszult elert adatok is felhoben vannak, csak a ceg vedett felhojeben" - Miért lennének felhőben? Van egy védett csatorna, és kész. Az mitől felhő?"

    felho == szerverek (csak uj nevet adtak nekik)
  • Archenemy #16
    Hehe, erről volt valami vicces képregény-csík

    magas szintű titkosítás hatása a nerdek szerint:
    " két ember ellopja a laptopodat, majd egymásra néznek: úristen, ezer év alatt sem tudjuk feltörni"

    magas szintű titkosítás hatása a valóságban:
    " két ember ellopja a laptopodat, majd vesznek egy baseball ütőt, és kiverik belőled a jelszót"
  • csontlovag #15
    Nah, akkor először is. Nincs olyan, hogy AES-512. A szabvány legmagasabb blokkmérete 256. (Vannak különböző tákolások amik annak nevezik magukat, és az AES -en alapulnak és biztonságuk erősen kétségbe vonható). Az AES-128 nem biztonságos? Nézőpont kérdése, session-key -ekhez tökéletes. De tegyük fel egy pillanatra, hogy ezredmásodperc alatt töröd az AES-128 -at (közel sem reális feltételezés, de tegyük fel). Ebben az esetben az AES-256 feltörése több mint 10 a 28.hatványon évedbe kerül... Az AES biztonsága nem illúzió.

    philcsy -nek igaza van: Az ember a gyenge láncszem.