Alex
A magyar fiatalok listavezetők a közösségi portálok használatában
A magyar 11-16 éves korosztály messze az európai átlag felett használja az internetes közösségi hálózatokat, továbbá a kontinensen a magyar gyerekeknek van a legtöbb ismerőse ezeken a portálokon - közölte az Ithaka Nonprofit Kft. az Európai Bizottság Biztonságos Internet Programja keretében 25 országban végzett kutatást ismertetve.
A kutatás szerint a magyar fiatalok 45 százaléka száznál is több visszaigazolt kapcsolattal rendelkezik a világhálón, ezt az arányt pedig csak brit társaik közelítik meg, míg az uniós gyerekek átlagosan csak 29 százaléka rendelkezik ekkora internetes ismerősi körrel. A magyar internetező gyerekek az európai átlagon felüli online közösségi aktivitást is mutatnak, hiszen kétharmaduknak van saját profilja valamelyik közösségi oldalon, a megkérdezettek több mint fele pedig mindenki által elérhető adatlappal rendelkezik, ami szintén a legmagasabb arány a vizsgált országok között - fűzik hozzá az Ithaka munkatársai.
A magyar fiatalok 58 százaléka használja naponta az internetet, míg 35 százalékuk heti egy-két alkalommal látogat fel a világhálóra, amelyet csak további 7 százalékuk használ ennél is ritkábban. A magyar gyerekek így az európai átlagnak megfelelő időközönként használja az internetet, míg a legintenzívebb felhasználók közé a svéd, a bolgár, az észt és a holland gyerekek sorolhatók. A felmérés készítői ugyanakkor azt is megjegyzik, hogy a magyarok az európai uniós átlagnál gyengébb digitális írástudással rendelkeznek, mivel a kiadott 8 feladatból áltagosan csak kevesebb mint hármat tudtak elvégezni, miközben legjobban teljesítő finn, svéd és holland társaik azok több mint felével boldogultak.
A vizsgálat szerint a fiatalok leginkább otthon, illetve az iskolában lépnek fel a világhálóra. A magyar gyerekeknek azonban mindössze 38 százaléka tud saját szobájából is csatlakozni az internetre a 48 százalékos európai átlaggal szemben, ez az arány pedig csak Belgiumban, Írországban és Törökországban kisebb. Az európai gyerekek egyre fiatalabb korban kezdenek internetezni: a svéd gyerekek már átlagosan hétévesen, más északi országok lakói pedig nyolcadik életévüket betöltve csatlakoznak először a világhálóra, miközben a magyar gyerekek - az uniós átlaggal megegyezően - átlagosan 9 éves korukban kezdik el használni az internetet.
A magyar internetező 11-16 éves korosztály az európai átlagnál is kisebb mértékben tapasztalja magán a túlzott internethasználat negatív jeleit, vagyis ritkábban érzi, hogy az internetezés a családi és baráti együttlétek, illetve az evés vagy az alvás rovására menne. A magyar fiatalok 13 százaléka találkozott internetes szexuális tartalmakkal az előző évben, ami megegyezik az uniós átlaggal, erről a találkozásról azonban csak minden tizedik magyar szülő értesült szemben a 22 százalékos összeurópai aránnyal. A Magyarországon megkérdezettek 6 százaléka tapasztalt interneten keresztüli zaklatást, amelynek csupán 4 százalékáról értesültek a szülők, ami a legkisebb mutató az uniós összehasonlításban.
Az Ithaka 2010. május 10. és június 15. között készítette a felmérés alapjául szolgáló magyarországi interjúkat, az európai kutatási konzorciumot pedig a Londoni Közgazdasági Egyetem vezette.
A kutatás szerint a magyar fiatalok 45 százaléka száznál is több visszaigazolt kapcsolattal rendelkezik a világhálón, ezt az arányt pedig csak brit társaik közelítik meg, míg az uniós gyerekek átlagosan csak 29 százaléka rendelkezik ekkora internetes ismerősi körrel. A magyar internetező gyerekek az európai átlagon felüli online közösségi aktivitást is mutatnak, hiszen kétharmaduknak van saját profilja valamelyik közösségi oldalon, a megkérdezettek több mint fele pedig mindenki által elérhető adatlappal rendelkezik, ami szintén a legmagasabb arány a vizsgált országok között - fűzik hozzá az Ithaka munkatársai.
A magyar fiatalok 58 százaléka használja naponta az internetet, míg 35 százalékuk heti egy-két alkalommal látogat fel a világhálóra, amelyet csak további 7 százalékuk használ ennél is ritkábban. A magyar gyerekek így az európai átlagnak megfelelő időközönként használja az internetet, míg a legintenzívebb felhasználók közé a svéd, a bolgár, az észt és a holland gyerekek sorolhatók. A felmérés készítői ugyanakkor azt is megjegyzik, hogy a magyarok az európai uniós átlagnál gyengébb digitális írástudással rendelkeznek, mivel a kiadott 8 feladatból áltagosan csak kevesebb mint hármat tudtak elvégezni, miközben legjobban teljesítő finn, svéd és holland társaik azok több mint felével boldogultak.
A vizsgálat szerint a fiatalok leginkább otthon, illetve az iskolában lépnek fel a világhálóra. A magyar gyerekeknek azonban mindössze 38 százaléka tud saját szobájából is csatlakozni az internetre a 48 százalékos európai átlaggal szemben, ez az arány pedig csak Belgiumban, Írországban és Törökországban kisebb. Az európai gyerekek egyre fiatalabb korban kezdenek internetezni: a svéd gyerekek már átlagosan hétévesen, más északi országok lakói pedig nyolcadik életévüket betöltve csatlakoznak először a világhálóra, miközben a magyar gyerekek - az uniós átlaggal megegyezően - átlagosan 9 éves korukban kezdik el használni az internetet.
A magyar internetező 11-16 éves korosztály az európai átlagnál is kisebb mértékben tapasztalja magán a túlzott internethasználat negatív jeleit, vagyis ritkábban érzi, hogy az internetezés a családi és baráti együttlétek, illetve az evés vagy az alvás rovására menne. A magyar fiatalok 13 százaléka találkozott internetes szexuális tartalmakkal az előző évben, ami megegyezik az uniós átlaggal, erről a találkozásról azonban csak minden tizedik magyar szülő értesült szemben a 22 százalékos összeurópai aránnyal. A Magyarországon megkérdezettek 6 százaléka tapasztalt interneten keresztüli zaklatást, amelynek csupán 4 százalékáról értesültek a szülők, ami a legkisebb mutató az uniós összehasonlításban.
Az Ithaka 2010. május 10. és június 15. között készítette a felmérés alapjául szolgáló magyarországi interjúkat, az európai kutatási konzorciumot pedig a Londoni Közgazdasági Egyetem vezette.
