Hunter
Felgyorsulhat a SETI kutatása
Egy új javaslat szerint a földönkívüli intelligencia után kutató SETI programnak elegendő lenne az égbolt egy egészen kis területét, az ekliptikát kutatnia.
A földi csillagászok távoli csillagok előtti áthaladásaikból észlelik a Naprendszeren kívüli bolygókat, ebből kiindulva az idegenek csillagászai is alkalmazhatják ezt a módszert a Föld és a Nap vonatkozásában, véli Richard Conn Henry, a Johns Hopkins csillagásza, valamint Seth Shostak, a SETI Intézet vezetője és Steven Kilston, a Henry Alapítvány részéről. A felvetés eredetileg Ray Villardtól, az Űrteleszkóp Tudományi Intézet csillagászától származik, aki 2001 novemberében a Hubble egy csillag előtti áthaladásból származó bolygó észlelésekor nyilatkozott úgy, hogy az ekliptika mentén elhelyezkedő idegen civilizációk hasonló megfigyeléseket végezhetnek a Föld esetében. A fenti logikát követve az új Allen teleszkóp-tömbbel a teljes égbolt helyett csak ezt a keskeny sávot kellene átfésülniük, ami rendkívüli mértékben lerövidíti a kutatási időt.
A javaslat szerint - amit Henry az Amerikai Csillagászati Társaság (AAS ülésén terjesztett elő - az ekliptika, a Föld pályájának síkját megtestesítő hatalmas kör a legalkalmasabb hely a kutatásra. Ez a Földről nézve a Nap látszólagos égi pályája, amit minden évben megtesz úgy, hogy közben elmozdulni látszik a háttércsillagokhoz képest, melyek a 12 állatövi csillagképet alkotják. Ezekben a Nap egy-egy hónapig tartózkodik. Bármely civilizáció, ami a nappálya egy fokának töredékén belül helyezkedik el, képes lehet évente észlelni a Nap előtt elhaladó Földet. A koncepció előnye, hogy az ekliptika csupán az égbolt 3 százalékát foglalja magába, ami hatalmas mértékben lecsökkentené a rádió távcsövek kutatási idejét.
"Ha létezik más civilizáció - amit nem tudunk - a Föld Nap körüli pályájának síkjához közel elhelyezkedők lehetnek a legmotiváltabbak kommunikációs jelek küldésére, mivel ezek a civilizációk észlelhetik áthaladásainkat a Nap korongja előtt, amiből megállapíthatják, hogy a Föld egy lakható zónába esik" - magyarázta Henry, hozzátéve, ha az idegenek képesek spektroszkópos elemzésekre, akkor légkörünk vizsgálatából kideríthetik, hogy a Földön van élet.
Galaxisunk 100 milliárd csillagának többsége a galaktikus síkon helyezkedik el, egy másik hatalmas kört formálva az égen. A két nagy kör a Bika és a Nyilas csillagkép közelében metszi egymást, erre a két területre fókuszál majd elsődlegesen a keresés. "A célzott keresés sokkal jobb kilátásokkal kecsegtet a földönkívüliek észlelésére, mint bármely korábbi kísérlet" - mondta Kilston, aki az eddigi keresést a tű a szénakazalban módszerhez hasonlította, a mostaninál azonban már behatárolható, hogy a szénakazal mely területén keressük azt a bizonyos tűt.
A földi csillagászok távoli csillagok előtti áthaladásaikból észlelik a Naprendszeren kívüli bolygókat, ebből kiindulva az idegenek csillagászai is alkalmazhatják ezt a módszert a Föld és a Nap vonatkozásában, véli Richard Conn Henry, a Johns Hopkins csillagásza, valamint Seth Shostak, a SETI Intézet vezetője és Steven Kilston, a Henry Alapítvány részéről. A felvetés eredetileg Ray Villardtól, az Űrteleszkóp Tudományi Intézet csillagászától származik, aki 2001 novemberében a Hubble egy csillag előtti áthaladásból származó bolygó észlelésekor nyilatkozott úgy, hogy az ekliptika mentén elhelyezkedő idegen civilizációk hasonló megfigyeléseket végezhetnek a Föld esetében. A fenti logikát követve az új Allen teleszkóp-tömbbel a teljes égbolt helyett csak ezt a keskeny sávot kellene átfésülniük, ami rendkívüli mértékben lerövidíti a kutatási időt.A javaslat szerint - amit Henry az Amerikai Csillagászati Társaság (AAS ülésén terjesztett elő - az ekliptika, a Föld pályájának síkját megtestesítő hatalmas kör a legalkalmasabb hely a kutatásra. Ez a Földről nézve a Nap látszólagos égi pályája, amit minden évben megtesz úgy, hogy közben elmozdulni látszik a háttércsillagokhoz képest, melyek a 12 állatövi csillagképet alkotják. Ezekben a Nap egy-egy hónapig tartózkodik. Bármely civilizáció, ami a nappálya egy fokának töredékén belül helyezkedik el, képes lehet évente észlelni a Nap előtt elhaladó Földet. A koncepció előnye, hogy az ekliptika csupán az égbolt 3 százalékát foglalja magába, ami hatalmas mértékben lecsökkentené a rádió távcsövek kutatási idejét.
"Ha létezik más civilizáció - amit nem tudunk - a Föld Nap körüli pályájának síkjához közel elhelyezkedők lehetnek a legmotiváltabbak kommunikációs jelek küldésére, mivel ezek a civilizációk észlelhetik áthaladásainkat a Nap korongja előtt, amiből megállapíthatják, hogy a Föld egy lakható zónába esik" - magyarázta Henry, hozzátéve, ha az idegenek képesek spektroszkópos elemzésekre, akkor légkörünk vizsgálatából kideríthetik, hogy a Földön van élet.
Galaxisunk 100 milliárd csillagának többsége a galaktikus síkon helyezkedik el, egy másik hatalmas kört formálva az égen. A két nagy kör a Bika és a Nyilas csillagkép közelében metszi egymást, erre a két területre fókuszál majd elsődlegesen a keresés. "A célzott keresés sokkal jobb kilátásokkal kecsegtet a földönkívüliek észlelésére, mint bármely korábbi kísérlet" - mondta Kilston, aki az eddigi keresést a tű a szénakazalban módszerhez hasonlította, a mostaninál azonban már behatárolható, hogy a szénakazal mely területén keressük azt a bizonyos tűt.
