Az éhezés elég jól "dokumentált", így lehet tudni, hogy mi történik.
A szervezet, ha nem kap táplálékot, akkor elkezdi felélni a tartalékait: zsírszövetet és izomszövetet vegyesen. Extrém éhezés esetén havonta kb. 8 kg-ot is fogy az ember, a pocak szépen eltűnik, a mell beesik, a váll megroggyan, hadd ne soroljam.
A legaggasztóbb azonban a szívizmok fogyása.
Különben a szervezet próbál takarékoskodni, lelassul az anyagcsere, ergo a mozgás, a gondolkodás is.
Az agy amúgy kitüntetett szerepet élvez, hozzá legutoljára nyúl a szervezet.
Amikor már csontsovány vagy, akkor alig tudsz mozogni, szemeid beestek, már az életösztön sem működik, ugyanis azt fentebb nem említettem, hogy a soványodás kezdeti szakaszában felerősödik az életösztön, ilyenkor az ember akár kannibalizmusra is vetemedhet, persze ez nagyon személyiségfüggő.
A végén, amikor már az agy sem kap elég naftát, beáll a letargia, már mozdulni sem tudsz, lassan a külvilág ingereid sem érzékeled. Amikor az agy és/vagy szív az alapvető közüzemi szolgáltatásokat sem tudja biztosítani, akkor az ember végelgyengülésben meghal, örök álomra szenderül. Ha előtte megbékélt magával és a világgal, akkor ezt nirvánának is nevezhetjük, hindu módra.