SG.hu
Az Európai Űrügynökség a védelemre összpontosít
Az Európai Űrügynökség milliárdokat remél a katonai felderítő műholdhálózatot is magában foglaló tervekhez.
Az Európai Űrügynökség egy katonai felderítő műholdhálózat terveit készíti el az EU-val közösen a 21 milliárd eurós rekordösszegű költségvetési kiadás részeként - mondta Josef Aschbacher, az ügynökség főigazgatója. Az ukrajnai háború és az Egyesült Államokkal fennálló geopolitikai ellentétek eloszlatták az ESA-nál a védelmi beruházásokról való beszédtől való vonakodást, ami arra késztette Aschbachert, hogy Varsóban, az uniós tisztviselők találkozóján megvitassa a kiadási terveket. "Van egy csomagunk, amelyet már előkészítettünk, és amely ma körülbelül 21 milliárd eurós nagyságrendű, plusz-mínusz” - mondta Aschbacher.
Az űrügynökség nem része az EU-nak, de részben átfedő tagsággal rendelkezik, amelybe az Egyesült Királyság és Svájc is beletartozik. Az ESA-tagállamok űrminiszterei háromévente üléseznek, hogy megállapítsák a különböző tudományos és kutatási programokra szánt kiadásokat, amelyeket aztán felosztanak egymás között. A legutóbbi, 2022-es párizsi csúcstalálkozón a fővárosok rekordösszegű, 16,9 milliárd eurót ígértek.
Eddig úgy nézett ki, hogy a nemzeti költségvetési megszorítások várhatóan gátat szabnak a költségvetés további növelésére irányuló törekvéseknek a miniszterek következő, novemberi brémai találkozóján. Azonban Elon Musk fenyegetése, hogy elvágja az ukrán hozzáférést a Starlinkhez, és a harcias Fehér Ház azonban felborította ezeket a feltételezéseket, és a figyelmet egy szélesebb körű európai védelmi törekvés részeként az űreszközök fejlesztésére irányította. A brémai terv részeként Aschbacher egy olyan felderítő műholdkonstellációs program kifejlesztésén dolgozik, amely a világ bármely pontjáról 20-30 percenként ultra-nagy felbontású optikai infravörös képeket sugározna igény szerint a hadseregek és kormányok számára.
Számos uniós vállalat - köztük a finnországi székhelyű ICEYE, amely kereskedelmi műholdas szolgáltatásokat nyújt Ukrajnának - szorgalmazta egy ilyen program létrehozását. "Ez teljesen megváltoztatja a játékot, ilyen még nincs Európában” - mondta Aschbacher a tervről. „Tudom, hogy Kína és az Egyesült Államok is kiépít ilyet”. Az összes program összesítése után az ESA költségvetésének végleges összege, amelyet novemberben a miniszterek elé visznek, 21 milliárd euró felett lesz - mondta az osztrák űrkutatási vezető. A brémai találkozó tehát „kihagyhatatlan lehetőség”.
Európa még mindig relatív csöppségnek számít, az Egyesült Államok éves költségvetésének ötödét költi űrprogramjaira. A leendő német kormány - amely legutóbb megelőzte Franciaországot, mint az ESA legnagyobb költségvetési befizetője, és amely a rakétakutató startupok melegágya - világossá tette, hogy a brémai csúcstalálkozón tovább kívánja növelni kiadásait, hogy segítse a kontinenst a felzárkózásban.
Az Európai Űrügynökség egy katonai felderítő műholdhálózat terveit készíti el az EU-val közösen a 21 milliárd eurós rekordösszegű költségvetési kiadás részeként - mondta Josef Aschbacher, az ügynökség főigazgatója. Az ukrajnai háború és az Egyesült Államokkal fennálló geopolitikai ellentétek eloszlatták az ESA-nál a védelmi beruházásokról való beszédtől való vonakodást, ami arra késztette Aschbachert, hogy Varsóban, az uniós tisztviselők találkozóján megvitassa a kiadási terveket. "Van egy csomagunk, amelyet már előkészítettünk, és amely ma körülbelül 21 milliárd eurós nagyságrendű, plusz-mínusz” - mondta Aschbacher.
Az űrügynökség nem része az EU-nak, de részben átfedő tagsággal rendelkezik, amelybe az Egyesült Királyság és Svájc is beletartozik. Az ESA-tagállamok űrminiszterei háromévente üléseznek, hogy megállapítsák a különböző tudományos és kutatási programokra szánt kiadásokat, amelyeket aztán felosztanak egymás között. A legutóbbi, 2022-es párizsi csúcstalálkozón a fővárosok rekordösszegű, 16,9 milliárd eurót ígértek.
Eddig úgy nézett ki, hogy a nemzeti költségvetési megszorítások várhatóan gátat szabnak a költségvetés további növelésére irányuló törekvéseknek a miniszterek következő, novemberi brémai találkozóján. Azonban Elon Musk fenyegetése, hogy elvágja az ukrán hozzáférést a Starlinkhez, és a harcias Fehér Ház azonban felborította ezeket a feltételezéseket, és a figyelmet egy szélesebb körű európai védelmi törekvés részeként az űreszközök fejlesztésére irányította. A brémai terv részeként Aschbacher egy olyan felderítő műholdkonstellációs program kifejlesztésén dolgozik, amely a világ bármely pontjáról 20-30 percenként ultra-nagy felbontású optikai infravörös képeket sugározna igény szerint a hadseregek és kormányok számára.
Számos uniós vállalat - köztük a finnországi székhelyű ICEYE, amely kereskedelmi műholdas szolgáltatásokat nyújt Ukrajnának - szorgalmazta egy ilyen program létrehozását. "Ez teljesen megváltoztatja a játékot, ilyen még nincs Európában” - mondta Aschbacher a tervről. „Tudom, hogy Kína és az Egyesült Államok is kiépít ilyet”. Az összes program összesítése után az ESA költségvetésének végleges összege, amelyet novemberben a miniszterek elé visznek, 21 milliárd euró felett lesz - mondta az osztrák űrkutatási vezető. A brémai találkozó tehát „kihagyhatatlan lehetőség”.
Európa még mindig relatív csöppségnek számít, az Egyesült Államok éves költségvetésének ötödét költi űrprogramjaira. A leendő német kormány - amely legutóbb megelőzte Franciaországot, mint az ESA legnagyobb költségvetési befizetője, és amely a rakétakutató startupok melegágya - világossá tette, hogy a brémai csúcstalálkozón tovább kívánja növelni kiadásait, hogy segítse a kontinenst a felzárkózásban.