MTI
Jó úton az európai GPS rendszer
Megszavazta az Európai Parlament ipari bizottsága Barsiné jelentését a Galileo műholdas navigációs rendszerről.
Egyhangú szavazással jóváhagyta az Európai Parlament ipari, kutatási és energiaügyi bizottsága kedden Brüsszelben Barsiné Pataky Etelka (Fidesz-MPSZ) jelentését a Galileo európai műholdas navigációs rendszerről, annak kiépítéséről és kereskedelmi üzemeltetési fázisairól.
A jelentés érvelése szerint a pontos helymeghatározást biztosító navigációs rendszer a közlekedés mellett jelentősen segíti a katasztrófavédelem munkáját, emellett fontos segédeszköz lehet a környezetvédelemben és a mezőgazdaságban is, de biztosítani kell hozzá a szükséges uniós forrásokat. Továbbra is élnek mindazonáltal a parlamentben az aggodalmak a katonai felhasználhatóság miatt, illetve több képviselő még mindig megkérdőjelezi, hogy miért van szüksége az EU-nak önálló rendszerre, miközben létezik egy amerikai hálózat is.
A 30 műholdból álló Galileo rendszer a tervek szerint 2008-ban kezdi meg működését. A műholdas navigációs struktúrához kapcsolódó szolgáltatások egyik potenciális legnagyobb felhasználója a közlekedési szektor. A vevőberendezések ma már a nyugat-európai autók többségében megtalálhatók, de az elektronikus pályadíjfizetés, a valós idejű közlekedési információk szolgáltatása, sürgősségi hívások, útvonaltervezés, a segítségnyújtás is a növekvő piaci lehetőségek közé tartozik. A repüléstechnika és repülésirányítás területén nem újdonság a műholdas navigáció szerepvállalása, de a vízi közlekedésnek is elemi szüksége van az ilyen típusú szolgáltatásokra, és a vasúti közlekedésben is alkalmazható. Emellett a precíziós mezőgazdasági alkalmazások, a halászat, a határvédelem, a vámellenőrzés, és a belügyi szervek is támaszkodhatnak a műholdas alapú szolgáltatásokra.
A jelentés korábbi vitájában Barsiné Pataky Etelka rámutatott, hogy a Galileo magas kockázatvállalással jelentős anyagi kötelezettségvállalást igényel az EU részéről, amely indokolja az Európai Parlament erőteljes jelenlétét a jogszabályi kereteket meghatározó folyamatban. Az infrastruktúra kifejlesztése a jelenlegi legnagyobb európai közös beruházás, egyben Európa eddigi legnagyobb, közös állami és magánszektorbeli erőfeszítések (public-private partnership) formáját öltő vállalkozása.
A 2007-2013 közötti - egyelőre jóvá nem hagyott - uniós keretköltségvetés eredetileg egymilliárd euróval számolt a Galileóra vonatkozóan. A tervek szerint a finanszírozás egyharmada lenne a közösség, kétharmada a magánszektor feladata. A jelentés feltételeket is megfogalmaz, amelyekkel az EP engedélyezni kívánja a szükséges pénzügyi és egyéb kötelezettségvállalásokat, elősegítendő az uniós program sikerét. Az EU-nak várhatóan több évtizedre garanciát kell vállalnia - emlékeztet a dokumentum. Ugyancsak kilátásba helyezi az EP a profit megosztását.
A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy a rendszerrel kapcsolatos terveket szerepeltetni kell az uniós kutatási keretprogramban, valamint a kisvállalkozásokra vonatkozó uniós programban. "Kemény, világméretű harc lesz" - mondta Barsiné az MTI-nek. "Nincsenek kétségem, hogy hamarosan más kontinensekről is meg fognak jelenni olyanok, akik itt szolgáltatásokat kínálnak."
A jelentésről - amelyet a bizottságban ellenszavazat és tartózkodás nélkül hagytak jóvá 43 igen voks mellett - plenáris ülésen szeptemberben szavaz az Európai Parlament. A bizottsági voksolást követően a képviselő asszony elmondta: az egyhangú jóváhagyás azért is siker, mert nem csupán az ipari bizottság véleményét tükrözte, hanem a legnagyobb felhasználó ágazattal, a közlekedéssel foglalkozó EP-bizottság, valamint a költségvetési bizottság véleménye is. Emellett az összes pártcsoport is támogatta a dokumentumot. Kérdés ugyanakkor, hogyan fogadják a közösségi pénzek gondosabb kezelésére, a finanszírozást biztonságosabbá tételére szolgáló javaslatokat a tagországok, amelyekkel a következő hónapokban egyeztet az EP.
Barsiné Pataky Etelka kezdeményezte, hogy a plenáris szavazásra csak ősszel kerüljön sor, mert nyáron még sok minden fog történni. Kedden került például nyilvánosságra, hogy a kivitelezésre kiválasztott két konzorcium - egy francia-brit-német és egy olasz-spanyol cégcsoport - közös ajánlatot tesz a több mint 3 milliárd eurós beruházásra; szeptemberre már kiderülhet, mi lesz az ajánlat. Őszig esetleg elmozdulás várható a keretköltségvetés tekintetében is - a képviselő aggodalmát fejezte ki a jóváhagyás csúszása miatt, mert a koncessziós szerződést még az idén alá kellene írni a magánszektorral.
Egyhangú szavazással jóváhagyta az Európai Parlament ipari, kutatási és energiaügyi bizottsága kedden Brüsszelben Barsiné Pataky Etelka (Fidesz-MPSZ) jelentését a Galileo európai műholdas navigációs rendszerről, annak kiépítéséről és kereskedelmi üzemeltetési fázisairól.
A jelentés érvelése szerint a pontos helymeghatározást biztosító navigációs rendszer a közlekedés mellett jelentősen segíti a katasztrófavédelem munkáját, emellett fontos segédeszköz lehet a környezetvédelemben és a mezőgazdaságban is, de biztosítani kell hozzá a szükséges uniós forrásokat. Továbbra is élnek mindazonáltal a parlamentben az aggodalmak a katonai felhasználhatóság miatt, illetve több képviselő még mindig megkérdőjelezi, hogy miért van szüksége az EU-nak önálló rendszerre, miközben létezik egy amerikai hálózat is.
A 30 műholdból álló Galileo rendszer a tervek szerint 2008-ban kezdi meg működését. A műholdas navigációs struktúrához kapcsolódó szolgáltatások egyik potenciális legnagyobb felhasználója a közlekedési szektor. A vevőberendezések ma már a nyugat-európai autók többségében megtalálhatók, de az elektronikus pályadíjfizetés, a valós idejű közlekedési információk szolgáltatása, sürgősségi hívások, útvonaltervezés, a segítségnyújtás is a növekvő piaci lehetőségek közé tartozik. A repüléstechnika és repülésirányítás területén nem újdonság a műholdas navigáció szerepvállalása, de a vízi közlekedésnek is elemi szüksége van az ilyen típusú szolgáltatásokra, és a vasúti közlekedésben is alkalmazható. Emellett a precíziós mezőgazdasági alkalmazások, a halászat, a határvédelem, a vámellenőrzés, és a belügyi szervek is támaszkodhatnak a műholdas alapú szolgáltatásokra.
A jelentés korábbi vitájában Barsiné Pataky Etelka rámutatott, hogy a Galileo magas kockázatvállalással jelentős anyagi kötelezettségvállalást igényel az EU részéről, amely indokolja az Európai Parlament erőteljes jelenlétét a jogszabályi kereteket meghatározó folyamatban. Az infrastruktúra kifejlesztése a jelenlegi legnagyobb európai közös beruházás, egyben Európa eddigi legnagyobb, közös állami és magánszektorbeli erőfeszítések (public-private partnership) formáját öltő vállalkozása.
A 2007-2013 közötti - egyelőre jóvá nem hagyott - uniós keretköltségvetés eredetileg egymilliárd euróval számolt a Galileóra vonatkozóan. A tervek szerint a finanszírozás egyharmada lenne a közösség, kétharmada a magánszektor feladata. A jelentés feltételeket is megfogalmaz, amelyekkel az EP engedélyezni kívánja a szükséges pénzügyi és egyéb kötelezettségvállalásokat, elősegítendő az uniós program sikerét. Az EU-nak várhatóan több évtizedre garanciát kell vállalnia - emlékeztet a dokumentum. Ugyancsak kilátásba helyezi az EP a profit megosztását.
A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy a rendszerrel kapcsolatos terveket szerepeltetni kell az uniós kutatási keretprogramban, valamint a kisvállalkozásokra vonatkozó uniós programban. "Kemény, világméretű harc lesz" - mondta Barsiné az MTI-nek. "Nincsenek kétségem, hogy hamarosan más kontinensekről is meg fognak jelenni olyanok, akik itt szolgáltatásokat kínálnak."
A jelentésről - amelyet a bizottságban ellenszavazat és tartózkodás nélkül hagytak jóvá 43 igen voks mellett - plenáris ülésen szeptemberben szavaz az Európai Parlament. A bizottsági voksolást követően a képviselő asszony elmondta: az egyhangú jóváhagyás azért is siker, mert nem csupán az ipari bizottság véleményét tükrözte, hanem a legnagyobb felhasználó ágazattal, a közlekedéssel foglalkozó EP-bizottság, valamint a költségvetési bizottság véleménye is. Emellett az összes pártcsoport is támogatta a dokumentumot. Kérdés ugyanakkor, hogyan fogadják a közösségi pénzek gondosabb kezelésére, a finanszírozást biztonságosabbá tételére szolgáló javaslatokat a tagországok, amelyekkel a következő hónapokban egyeztet az EP.
Barsiné Pataky Etelka kezdeményezte, hogy a plenáris szavazásra csak ősszel kerüljön sor, mert nyáron még sok minden fog történni. Kedden került például nyilvánosságra, hogy a kivitelezésre kiválasztott két konzorcium - egy francia-brit-német és egy olasz-spanyol cégcsoport - közös ajánlatot tesz a több mint 3 milliárd eurós beruházásra; szeptemberre már kiderülhet, mi lesz az ajánlat. Őszig esetleg elmozdulás várható a keretköltségvetés tekintetében is - a képviselő aggodalmát fejezte ki a jóváhagyás csúszása miatt, mert a koncessziós szerződést még az idén alá kellene írni a magánszektorral.