Gyurkity Péter
Földszerű bolygók is vándorolnak a Tejútrendszerben
Egy korosodó űrteleszkóp segítségével figyelték meg ezen bolygók csoportját.
Az exobolygászat területén nincs hiány az újabb és újabb beszámolókból, nemrég arról írtunk, hogy a Földnél is ideálisabb példányra bukkantak, ezt megelőzően pedig említést tettünk arról, hogy bolygók milliárdjai vándorolhatnak saját galaxisunkban. Most ez utóbbi planéták egy érdekes csoportját figyelték meg, további következtetések levonásával.
A szakemberek egy csapata a Kepler-űrtávcsövet vetette be a feladata, annak 2016-ban elvégzett megfigyeléseire alapozva a most közzétett tanulmányt. A 2 hónapos időszakra vonatkozó adatokból azt szűrték le, hogy a Tejútrendszer közepén, a nehezen megfigyelhető régióban, számos olyan bolygó található, amely méretét tekintve a Földhöz hasonló, ezek azonban saját csillag nélkül vándorolnak. Összesen 27 jelöltet vizsgáltak meg, ezek jó részét felszíni eszközökkel már korábban is szemügyre vették, a 4 legkisebb, legrövidebb jelet adó példány azonban új tagnak számít, ezzel tovább bővült a kategóriával kapcsolatos tudásunk. Kiemelik, hogy különösen nehéz feladatot hajtottak végre, hiszen a Keplert nem erre tervezték, a megfigyelés során mind a kijelölt célterület, mind pedig a jelenség különlegesnek (nem optimálisnak) számított.
A kutatók a gravitációs mikrolencse módszerével igyekeztek a még érdekesebb példányokra bukkanni, ami azért jelentett nagy kihívást, mert az űrteleszkópot eredetileg nem ilyen feladatra szánták, a már akkor is korosodó eszköz számára pedig igencsak nehéz volt a galaxis középső területének szemügyre vétele, hiszen itt fényes csillagok ezrei zavarják az összképet. A csapat tagjai azon gyengébb jelekre vadásztak, amelyek vándorló bolygók jelenlétére utalnak, ezek ugyanis jóval kisebb mértékben erősítik fel az egyéb csillagoktól beérkező fényt, a felvillanások pedig esetenként alig néhány óráig tartanak, vagyis ezeket szerencsés módon, időben el kell kapni. A Tejútrendszerben nagyjából minden egymilliomodik csillag fényét befolyásolja ilyen hatás, ezeknek azonban alig néhány százalékát okozzák bolygók, vagyis igencsak ritka jeleket kell megfelelő módon rögzíteni.
A Kepler ezzel tulajdonképpen be is fejezte hozzájárulását, hiszen a tácsövet már 2018 végén elbúcsúztatták, a stafétabotot ezt követően a NASA Nancy Grace Roman, valamint az ESA Euclid néven futó projektje veszi majd át, ezeket kifejezetten a fenti módszer alkalmazására szánják.
Az exobolygászat területén nincs hiány az újabb és újabb beszámolókból, nemrég arról írtunk, hogy a Földnél is ideálisabb példányra bukkantak, ezt megelőzően pedig említést tettünk arról, hogy bolygók milliárdjai vándorolhatnak saját galaxisunkban. Most ez utóbbi planéták egy érdekes csoportját figyelték meg, további következtetések levonásával.
A szakemberek egy csapata a Kepler-űrtávcsövet vetette be a feladata, annak 2016-ban elvégzett megfigyeléseire alapozva a most közzétett tanulmányt. A 2 hónapos időszakra vonatkozó adatokból azt szűrték le, hogy a Tejútrendszer közepén, a nehezen megfigyelhető régióban, számos olyan bolygó található, amely méretét tekintve a Földhöz hasonló, ezek azonban saját csillag nélkül vándorolnak. Összesen 27 jelöltet vizsgáltak meg, ezek jó részét felszíni eszközökkel már korábban is szemügyre vették, a 4 legkisebb, legrövidebb jelet adó példány azonban új tagnak számít, ezzel tovább bővült a kategóriával kapcsolatos tudásunk. Kiemelik, hogy különösen nehéz feladatot hajtottak végre, hiszen a Keplert nem erre tervezték, a megfigyelés során mind a kijelölt célterület, mind pedig a jelenség különlegesnek (nem optimálisnak) számított.
A kutatók a gravitációs mikrolencse módszerével igyekeztek a még érdekesebb példányokra bukkanni, ami azért jelentett nagy kihívást, mert az űrteleszkópot eredetileg nem ilyen feladatra szánták, a már akkor is korosodó eszköz számára pedig igencsak nehéz volt a galaxis középső területének szemügyre vétele, hiszen itt fényes csillagok ezrei zavarják az összképet. A csapat tagjai azon gyengébb jelekre vadásztak, amelyek vándorló bolygók jelenlétére utalnak, ezek ugyanis jóval kisebb mértékben erősítik fel az egyéb csillagoktól beérkező fényt, a felvillanások pedig esetenként alig néhány óráig tartanak, vagyis ezeket szerencsés módon, időben el kell kapni. A Tejútrendszerben nagyjából minden egymilliomodik csillag fényét befolyásolja ilyen hatás, ezeknek azonban alig néhány százalékát okozzák bolygók, vagyis igencsak ritka jeleket kell megfelelő módon rögzíteni.
A Kepler ezzel tulajdonképpen be is fejezte hozzájárulását, hiszen a tácsövet már 2018 végén elbúcsúztatták, a stafétabotot ezt követően a NASA Nancy Grace Roman, valamint az ESA Euclid néven futó projektje veszi majd át, ezeket kifejezetten a fenti módszer alkalmazására szánják.