Gyurkity Péter
2200 bolygónál tart a TESS
Sikerült meghaladni az előzetes várakozást, viszont a visszaigazolások még váratnak magukra.
Még tavaly nyáron számoltunk be arról, hogy hivatalosan is lezárult a NASA új űrteleszkópjának elsődleges küldetése, az ügynökség már akkor is büszkén közölte a meglehetősen nagy darabszámot, legalábbis ami a potenciális exobolygók listáját illeti. Most újabb mérföldkő eléréséről adtak hírt, kiemelve, hogy hamarosan megugorhat az ismert bolygók száma.
A hivatalos közleményben megemlítik, hogy előzetesen nagyjából 1600 újabb jelöltre számítottak az űrteleszkóp tevékenységének első két éve alatt, ez azonban a most közzétett adatok szerint már a 2200-at is elérte, vagyis valóban sokkal jobb eredményt sikerült felmutatni. Fontos részlet, hogy ezen jelöltek viszonylag közeli, fényesebb csillagok körül keringenek, de amellett sem mehetünk el szó nélkül, hogy számos kisebb példányra bukkantak, amelyek között meglehetősen sok lehet a szilárd felszínnel rendelkező, potenciálisan akár az életet, annak magjait hordozó égitest. Az esetleges légkörök kimutatása, azok részletes elemzése már a teleszkóp utódainak feladata lesz, erre tehát még várnunk kell.
A meglehetősen hosszú pályán, a Föld és a Hold között mozgó TESS most a kiterjesztett küldetés időszakát éli, a déli, valamint az északi féltekén látható csillagok esetleges kísérői után kutatva, elsősorban a megmaradt „foltokra” koncentrálva. Érdemes azt is megemlíteni, hogy eddig mindössze nagyjából 120 jelöltet igazoltak vissza a további megfigyelések révén, tehát még mintegy 2 ezer további példány várakozik erre a listán, ezek közül az elkövetkező hetekben néhány tucat követheti az első darabokat. Kiemelnek néhány kifejezetten érdekes égitestet, a szilárd felszínnel rendelkező TOI-700 d például alig 100 fényévre van tőlünk, a forró szuperföldként aposztrofált LHS 3844 b mindössze 11 óra alatt kerüli meg csillagát, a TOI 1690 b a helyi vörös óriás által felfalt bolygók utolsó megmaradt példánya, míg a TOI 849 b egy légkörét valószínűleg korábban elveszített gázóriásnak tűnik.
Az utódok közül a NASA James Webb, valamint az ESA ARIEL névre keresztelt fejlesztése vizsgálja majd meg ezen exobolygók jó részét, azok összetételét, kialakulását, illetve az idők során végbement helyváltoztatásait.
Még tavaly nyáron számoltunk be arról, hogy hivatalosan is lezárult a NASA új űrteleszkópjának elsődleges küldetése, az ügynökség már akkor is büszkén közölte a meglehetősen nagy darabszámot, legalábbis ami a potenciális exobolygók listáját illeti. Most újabb mérföldkő eléréséről adtak hírt, kiemelve, hogy hamarosan megugorhat az ismert bolygók száma.
A hivatalos közleményben megemlítik, hogy előzetesen nagyjából 1600 újabb jelöltre számítottak az űrteleszkóp tevékenységének első két éve alatt, ez azonban a most közzétett adatok szerint már a 2200-at is elérte, vagyis valóban sokkal jobb eredményt sikerült felmutatni. Fontos részlet, hogy ezen jelöltek viszonylag közeli, fényesebb csillagok körül keringenek, de amellett sem mehetünk el szó nélkül, hogy számos kisebb példányra bukkantak, amelyek között meglehetősen sok lehet a szilárd felszínnel rendelkező, potenciálisan akár az életet, annak magjait hordozó égitest. Az esetleges légkörök kimutatása, azok részletes elemzése már a teleszkóp utódainak feladata lesz, erre tehát még várnunk kell.
A meglehetősen hosszú pályán, a Föld és a Hold között mozgó TESS most a kiterjesztett küldetés időszakát éli, a déli, valamint az északi féltekén látható csillagok esetleges kísérői után kutatva, elsősorban a megmaradt „foltokra” koncentrálva. Érdemes azt is megemlíteni, hogy eddig mindössze nagyjából 120 jelöltet igazoltak vissza a további megfigyelések révén, tehát még mintegy 2 ezer további példány várakozik erre a listán, ezek közül az elkövetkező hetekben néhány tucat követheti az első darabokat. Kiemelnek néhány kifejezetten érdekes égitestet, a szilárd felszínnel rendelkező TOI-700 d például alig 100 fényévre van tőlünk, a forró szuperföldként aposztrofált LHS 3844 b mindössze 11 óra alatt kerüli meg csillagát, a TOI 1690 b a helyi vörös óriás által felfalt bolygók utolsó megmaradt példánya, míg a TOI 849 b egy légkörét valószínűleg korábban elveszített gázóriásnak tűnik.
Az utódok közül a NASA James Webb, valamint az ESA ARIEL névre keresztelt fejlesztése vizsgálja majd meg ezen exobolygók jó részét, azok összetételét, kialakulását, illetve az idők során végbement helyváltoztatásait.