Gyurkity Péter
Elbúcsúzott a Kepler űrteleszkóp
A tervezettnél hosszabb küldetést abszolút sikerként értékelik a szakemberek.
Nem is olyan rég írtunk arról, hogy folytatja a munkát a Kepler, amely 2009 óta állt az exobolygászok rendelkezésére, távoli égitestek százait, ezreit mutatva ki az égbolton. Összesen mintegy 2700 esetben erősítették meg az eredeti megfigyeléseket, most azonban, az üzemanyag elfogytával, kénytelenek búcsút inteni az űrtávcsőnek, amelyet újabb példányok követnek a sorban.
A NASA hivatalos bejelentésben adta hírül a fejleményt, eszerint 2 héten belül elküldik az utasítást a Kepler kommunikációs eszközeinek lekapcsolására, ezt követően pedig az értékes eszköz hallgatásba borulva, biztonságos távolban követi majd a Földet, immár használaton kívül. Időközben ugyan felmerült, hogy fals pozitív lehet a Kepler segítségével megtalált exobolygók mintegy fele, ennek visszaigazolásához azonban további komoly munkára van szükség, amelyben nyilván az újabb eszközök is szerepet játszanak majd. A Kepler mindazonáltal felnyitotta szemünket, az illetékesek szerint ugyanis ennek révén becsülhetjük meg, hogy az égbolton található csillagok nagyjából 20-50 százaléka rendelkezik szilárd felszínű kísérőkkel, amelyek ráadásul a lakható zónán belül helyezkednek el.
Az itt még a Földön lévő távcső 715 bolygót fedezett fel
Évekkel ezelőtt már felmerült, hogy búcsút kell intenünk az űrtávcsőnek, miután a meglévő 4 reakciós kerékből 2 is felmondta a szolgálatot, a szakembereknek azonban sikerült egy áthidaló megoldással előállniuk, ezt követően pedig a K2-küldetés keretében folytatódhatott a munka. Augusztusban a megfelelő pozicionáláshoz használt kisebb hajtóművek egyike romlott el, ez azonban csak a megfigyelési kampány ideiglenes félbeszakítását eredményezte, hogy azután a sorrendben 19. kampány is sikerrel záruljon. A Kepler nagyjából 2 héttel ezelőtt kifogyott a tartalékokból, immár nem lehetséges a megfelelő pozicionálás, így nincs értelme tovább húzni a leállítást – a 2009-ben eredetileg 4 évre tervezett küldetés így is sokkal többet elért, mint amit vártak tőle.
A közvetlen utód a TESS, amely idén áprilisban indult el, azóta meg is pillantotta első bolygóját, összesen pedig akár 20 ezer további exobolygót is megtalálhat. Ezt követi majd a James Webb, amely sokat csúszott, ám 2021-re valóban útnak indulhat.
Nem is olyan rég írtunk arról, hogy folytatja a munkát a Kepler, amely 2009 óta állt az exobolygászok rendelkezésére, távoli égitestek százait, ezreit mutatva ki az égbolton. Összesen mintegy 2700 esetben erősítették meg az eredeti megfigyeléseket, most azonban, az üzemanyag elfogytával, kénytelenek búcsút inteni az űrtávcsőnek, amelyet újabb példányok követnek a sorban.
A NASA hivatalos bejelentésben adta hírül a fejleményt, eszerint 2 héten belül elküldik az utasítást a Kepler kommunikációs eszközeinek lekapcsolására, ezt követően pedig az értékes eszköz hallgatásba borulva, biztonságos távolban követi majd a Földet, immár használaton kívül. Időközben ugyan felmerült, hogy fals pozitív lehet a Kepler segítségével megtalált exobolygók mintegy fele, ennek visszaigazolásához azonban további komoly munkára van szükség, amelyben nyilván az újabb eszközök is szerepet játszanak majd. A Kepler mindazonáltal felnyitotta szemünket, az illetékesek szerint ugyanis ennek révén becsülhetjük meg, hogy az égbolton található csillagok nagyjából 20-50 százaléka rendelkezik szilárd felszínű kísérőkkel, amelyek ráadásul a lakható zónán belül helyezkednek el.
Az itt még a Földön lévő távcső 715 bolygót fedezett fel
Évekkel ezelőtt már felmerült, hogy búcsút kell intenünk az űrtávcsőnek, miután a meglévő 4 reakciós kerékből 2 is felmondta a szolgálatot, a szakembereknek azonban sikerült egy áthidaló megoldással előállniuk, ezt követően pedig a K2-küldetés keretében folytatódhatott a munka. Augusztusban a megfelelő pozicionáláshoz használt kisebb hajtóművek egyike romlott el, ez azonban csak a megfigyelési kampány ideiglenes félbeszakítását eredményezte, hogy azután a sorrendben 19. kampány is sikerrel záruljon. A Kepler nagyjából 2 héttel ezelőtt kifogyott a tartalékokból, immár nem lehetséges a megfelelő pozicionálás, így nincs értelme tovább húzni a leállítást – a 2009-ben eredetileg 4 évre tervezett küldetés így is sokkal többet elért, mint amit vártak tőle.
A közvetlen utód a TESS, amely idén áprilisban indult el, azóta meg is pillantotta első bolygóját, összesen pedig akár 20 ezer további exobolygót is megtalálhat. Ezt követi majd a James Webb, amely sokat csúszott, ám 2021-re valóban útnak indulhat.