Gyurkity Péter

Több száz bolygóról láthatnak minket

Ehhez azonban hasonló fejlettségi szintet kellene elérniük, hasonló eszközökkel.

Az exobolygók kutatása terén leginkább arról szoktunk beszámolni, hogy milyen újabb példányokkal bővült a rendelkezésünkre álló katalógus, amely jelenleg már több ezer visszaigazolt égitestből áll. Most egy érdekes tanulmány készült el, amelynek készítői az ellenkező irányba néznek, saját otthonunkra próbálnak ugyanis pillantást vetni, szerintük pedig már eddig is több száz olyan jelölt akad, amelyek pozíciója és pályája megfelelő ehhez.

A csapat által közzétett bejelentésben arról írnak, hogy egészen pontosan 1004 olyan csillagról tudnak, amelyek a Naphoz hasonlók, jó eséllyel pedig a Földhöz közel álló bolygókkal is rendelkeznek, ez utóbbiakról pedig akár még a Föld is megpillantható, már amennyiben az ottani lakosok rendelkeznek az általunk kifejlesztett űrteleszkópokhoz fogható eszközökkel. Persze itt nem mindegyik esetben ideális a felállás, a részletesebb magyarázat szerint összesen 508 esetben garantált a legalább 10 órás megfigyelési idő, legalábbis ami a Föld Nap előtti áthaladását illeti – viszont mindegyik említett bolygónál esély van arra, hogy megpillantanak minket, amihez viszont hasonló fejlettségi szintet kellene elérniük az ottaniaknak.


Eközben egy másik kutatócsoport rádióteleszkópok bevonásával állította össze a meglévő archívum alapos kibővítését, ennek keretében pedig további 1 millió, eddig nem ismert galaxist térképeztek fel, amelyeket mi is megtekinthetünk, legalábbis egy rövid virtuális túra formájában. A most elvégzett munka révén alig 10 nap alatt mérték fel a déli féltekén látható égbolt 83 százalékát, ennek során összesen 903 képet készítettek, egyenként 15 perces expozícióval, ezekből állították tehát össze a friss térképet. A végeredmény hasonlít ahhoz, amit saját szemünkkel látunk az éjszakai égbolton, viszont a térképen megjelenő fényes pontok csaknem mindegyike egy távoli galaxist jelöl.
* December amúgy meglehetősen rossz hírrel indult, ugyanis bekövetkezett az, amitől sokan tartottak: több kisebb baleset (kábelszakadás), majd pedig a november eleji kiürítés után összedőlt az Arecibo-obszervatórium, komoly károkat eredményezve a fő komponensekben, valamint a szomszédos épületekben. Jelenleg mérnökök bevonásával zajlik a károk pontos felmérése, egyelőre a 12 méteres teleszkóp és a LIDAR-épület tetejének későbbi javítása merült fel, a teljes létesítmény azonban valószínűleg már nem lesz újra szolgálatban.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Agyturbinikusz #12
    A fény is elektro mágneses sugárzás, ahogy kb majdnem minden energia transzfer amit ismerünk, kivéve a gravitációt. Vagyis igen nehéz azt elfelejteni. A rádió hullám csak egy spektrum elnevezés mint a piros szín.
  • Agyturbinikusz #11
    Olvasd el még egyszer, nem írtam jó vagy rossz egy másikhoz képest, azt írtam, hogy innen belülről nézve is a lehetőségeket számba véve, egy katasztrófa jelenleg a társadalom. Magunkhoz képest. Mert a potenciál ott van, csak ugye.... Mindenki a saját kis hülyeségét illessze be a pöttyök helyére.
  • Lapajka #10
    Akkor sok helyről láttak eddig is, ahol már rég elérték a fejlődésben azt a szintet, hogy láthassanak. Aztán akkor mi van? Csináltak valamit? Semmit. És igazuk is van. Annyit nem ér ez az alja korcs söpredék, saját bolygóját és faját évezredek óta pusztító faj, hogy idelőjenek egy rakétát...
  • defiant9 #9
    Etalon lehet az is hogy miként is nézne aki a bolygó a civilizáció nélkül, fenntartható módon használja-e az erőforrásokat, mennyire bontja meg a biodiverzitást a bolygó domináns faja. Vélhetően minden technikai civilizáció adott mértékben rombolja ezen mutatókat, cserébe viszont épp a technológiai ami biztosíthatja az élet fennmaradását is. Pl. a Marson nagy valószínűséggel nem volt magas szintű technikai civilzáció, és most már élet se nagyon van, nekünk(a bolygó iparosodott felének) már akkor is van esélyünk ha hasonló léptékű kozmikus szintű változással kellene szembenéznünk.
  • felemelő #8
    Önmagához képest is lehet jobb vagy rosszabb.
    Meg az elvárásokhoz képest is.

    De tény, szubjektív fogalom.
    Még ha objektív mutatókat is választunk, akkor is szubjektíven választottuk ki melyek legyenek azok.
    Utoljára szerkesztette: felemelő, 2020.12.25. 14:09:33
  • t_robert #7
    Más civilizációk(már ha léteznek) ismerete nélkül felesleges magunkat minősíteni. Majd ha ismerünk egy tucat másikat. Akkor lesz mihez mérlegelni. Lehet egy másik idegen civilizációhoz képest az emberiség egy leányálom. Vagy fordítva egy rémálom. Amíg nem ismerünk másokat értelmetlen rangsorolni magunkat. A JÓ és a ROSSZ egymáshoz képest létező realtív fogalmak. Önmagukban értelmezhetetlenek.
  • t_robert #6
    a dolog kulcsa az nagyjából azonos technológiai szinten levő egyidejű civilizációk. Például, hogy egy idegen civilizáció észlelje a rádió jeleinket nagyjából 100 éven belül kell lenni hozzánk. elvégre a 1920-as években indultak meg a rádió adások és 1-2 évtizeddel később a a Tv adások. Amelyek terjednek az űr fele is. Persze 80 fényévről nem fogják megnézni a TV műsort, de azért már érzékelnek bizonyos szabályosságokat a földről érkező adásban. A dolognak persze van még egy követelménye, hogy a túl oldalon fülelők ismerjék a rádió hullámokat. Vagyis civilizációjuk eleve egy technológiát használó civilizáció irányába indult el és éppen ugyan abban a szakaszban vannak kb., mint mi. Hiába érkezett volna rádióadás 150 évvel ezelőtt az űrből a földre az emberiség nem ismerte még a rádió hullámokat, mint technológia. Mint ahogy arra sincsen semmi garancia, hogy 500 év múlva az emberiség még használ rádió hullámokat. lehet 500 év múlva érkezik egy rádió adás valahonnan az űrből és észrevétlen marad a számunkra, mert már régen valami jobb kommunikációt használunk.(mondjuk hiper hullámú reléken keresztül kommunikálunk nagy távolságra ) és már régen nem figyeljük a rádió hullámokat mely elavul középkori technika lesz akkora. Viszont egy értelmes faj kifejlődése(ha vannak mások) vélhetően sok millió évbe vagy 10 és 100 millió évbe telik. Így annak valószínűsége hogy két értelmes faj a fejlődésének pont azon a technológia szintjén állnak realtive egymás közelében gyakorlatilag 0. Lehet, hogy létezik értelmes civilizáció mondjuk 35 fényévnyire de éppen még most építik első piramisaikat és majd 3-4000 év múlva lesznek tudatában a rádió hullámoknak. Már ha egyáltalán technológiai civilizációt építenek és mondjuk nem gondolat átvitellel kommunikálnak egymással. De az is lehet, hogy már 500 ezer évvel ezelőtt elfelejtették a rádió hullámokat, ha egyáltalán felfedezték valaha is. De az is lehet, hogy 2 millió évvel ezelőtt végeztek magukkal egy termonukleáris háborúval, vagy kiirtotta őket egy saját korona vírus. Vagy alapvetően magasról leszarják az űrt és a külső világegyetemet. Vagy valami külső civilizáció kiirtotta őket 15 millió évvel ezelőtt.
  • Agyturbinikusz #5
    Ma is tanultam valamit
    Köszönöm.
  • VolJin #4
    Oké, a paradoxon főnévként egy fogalom az ellentmondásról, ha melléknévként használod, a paradox a helyes alak.

    A "paradoxon módon" helytelen, a "paradox módon" a helyes.
    Utoljára szerkesztette: VolJin, 2020.12.17. 03:04:22
  • Agyturbinikusz #3
    Köszönöm, nem figyeltem ilyen apróságokra. A nyelv csodája a reduneancia, vagyis a hibák ellenére is érthető marad. Gondold azt, hogy a CRC check nem működik LAN-on és néha zavaros csomagok érkeznek. Mivel hiszem, hogy nem vagy droid, így számodra ez nem okoz problémát, hiszen automatikusan tudod javítani.
    Bezzeg a droid, sajnos csak 0 és 1 amit értelmezni tud és csak adott szintaxis társaságában.