Gyurkity Péter
A Földnél is ideálisabb bolygókra bukkantak
A kutatás szerint ezen csoport tagjai az élet számára még jobb feltételeket nyújthatnak.
Az exobolygók kutatása és részletes vizsgálata során számos alkalommal igyekeznek felmérni az adott planéta azon jellemzőit, amelyek az élet kialakulása és megmaradása szempontjából tűnnek megfelelőnek, itt azonban egyelőre szűkölködünk azon példányokban, amelyek ideálisnak bizonyulnának. Most két tucat olyan bolygót sorolnak fel, amelyek még a Földnél is jobb besorolást kaphatnak.
Az Astrobiology magazinban közzétett anyagban arról olvashatunk, hogy a kutatócsoport tagjai a Kepler Object of Interest Exoplanet Archive adattárára támaszkodva futottak végig a visszaigazolt exobolygók hosszas listáján, amelyen több mint 4500 ilyen planéta szerepel. A munka során igyekeztek felmérni az élet szempontjából ideális jellemzőket, az adott bolygók által nyújtott feltételeket, a jelek szerint pedig összesen 24 olyan esetben bukkantak ideális jelöltre, amely akár még a Földhöz képest is jobb helyszín lehet. A jellemzők terén az életkort, a méretet, a hőmérsékletet, a rendszeren belüli elhelyezkedést, valamint a csillag típusát és korát vették közelebbről szemügyre, ezek alapján pedig nagyon úgy tűnik, hogy a tőlünk kivétel nélkül 100 fényévnél távolabb lévő égitesteken még akár tombolhat is az élet.
Ezzel kapcsolatban megjegyzik, hogy bár a Nap számunkra tökéletes társ, az életkort illetően ez nem feltétlenül igaz, hiszen az ilyen G-típusú csillagok nagyjából 10 milliárd évig elegendő „üzemanyaggal” rendelkeznek, és mivel a komplex életformák kialakulásához nagyjából 4 milliárd évre volt szükség, ez nem minden esetben lehet megfelelő. Szóba jönnek tehát itt a K-típusú csillagok is, amelyek általában kisebbek és hűvösebbek, viszont jóval hosszabb élettartammal bírnak, amely akár 20-70 milliárd év is lehet, miközben a kísérő bolygók esetében a belső hőt biztosító nagyobb tömeg, a légkört hosszabb ideig megtartó erősebb gravitáció, valamint az akár 5 Celsius-fokkal magasabb átlaghőmérséklet is jobb feltételeket jelenthet, annak ellenére, hogy „itthon” ma a 2 Celsius-fokos emelkedéstől rettegünk. A Föld életkora nagyjából 4,5 milliárd év, viszont az ideális intervallum 5 és 8 milliárd év között lehet, a tömeg esetében pedig az akár a 1,5-szörös eltérés is megfelelőnek tűnik.
A 24 legjobb jelölt közül (jelenlegi tudásunk alapján) egyik sem rendelkezik az összes felsorolt jellemzővel, egyikük viszont már 4 feltételt teljesít, vagyis kitűnő otthonnak bizonyulhat az élet számára. A jövőben az új űrteleszkópok (James Webb, PLATO és LUVIOR) közreműködésével folytatódik majd a munka, hogy még részletesebb képet kapjunk ezen és más bolygókról.
Az exobolygók kutatása és részletes vizsgálata során számos alkalommal igyekeznek felmérni az adott planéta azon jellemzőit, amelyek az élet kialakulása és megmaradása szempontjából tűnnek megfelelőnek, itt azonban egyelőre szűkölködünk azon példányokban, amelyek ideálisnak bizonyulnának. Most két tucat olyan bolygót sorolnak fel, amelyek még a Földnél is jobb besorolást kaphatnak.
Az Astrobiology magazinban közzétett anyagban arról olvashatunk, hogy a kutatócsoport tagjai a Kepler Object of Interest Exoplanet Archive adattárára támaszkodva futottak végig a visszaigazolt exobolygók hosszas listáján, amelyen több mint 4500 ilyen planéta szerepel. A munka során igyekeztek felmérni az élet szempontjából ideális jellemzőket, az adott bolygók által nyújtott feltételeket, a jelek szerint pedig összesen 24 olyan esetben bukkantak ideális jelöltre, amely akár még a Földhöz képest is jobb helyszín lehet. A jellemzők terén az életkort, a méretet, a hőmérsékletet, a rendszeren belüli elhelyezkedést, valamint a csillag típusát és korát vették közelebbről szemügyre, ezek alapján pedig nagyon úgy tűnik, hogy a tőlünk kivétel nélkül 100 fényévnél távolabb lévő égitesteken még akár tombolhat is az élet.
Ezzel kapcsolatban megjegyzik, hogy bár a Nap számunkra tökéletes társ, az életkort illetően ez nem feltétlenül igaz, hiszen az ilyen G-típusú csillagok nagyjából 10 milliárd évig elegendő „üzemanyaggal” rendelkeznek, és mivel a komplex életformák kialakulásához nagyjából 4 milliárd évre volt szükség, ez nem minden esetben lehet megfelelő. Szóba jönnek tehát itt a K-típusú csillagok is, amelyek általában kisebbek és hűvösebbek, viszont jóval hosszabb élettartammal bírnak, amely akár 20-70 milliárd év is lehet, miközben a kísérő bolygók esetében a belső hőt biztosító nagyobb tömeg, a légkört hosszabb ideig megtartó erősebb gravitáció, valamint az akár 5 Celsius-fokkal magasabb átlaghőmérséklet is jobb feltételeket jelenthet, annak ellenére, hogy „itthon” ma a 2 Celsius-fokos emelkedéstől rettegünk. A Föld életkora nagyjából 4,5 milliárd év, viszont az ideális intervallum 5 és 8 milliárd év között lehet, a tömeg esetében pedig az akár a 1,5-szörös eltérés is megfelelőnek tűnik.
A 24 legjobb jelölt közül (jelenlegi tudásunk alapján) egyik sem rendelkezik az összes felsorolt jellemzővel, egyikük viszont már 4 feltételt teljesít, vagyis kitűnő otthonnak bizonyulhat az élet számára. A jövőben az új űrteleszkópok (James Webb, PLATO és LUVIOR) közreműködésével folytatódik majd a munka, hogy még részletesebb képet kapjunk ezen és más bolygókról.