Gyurkity Péter
Halott csillag körül kering egy bolygó
Azt viszont még nem tudjuk, hogy hogyan élte túl a fehér törpe kialakulását.
A NASA hivatalos közleményben adta hírül a napokban, hogy kutatók egy csoportja (több űrteleszkóp bevonásával) érdekes exobolygóra bukkant, amely elsőként jelenik meg saját kategóriájában, ugyanis egy gyakorlatilag halott csillaghoz közel keringve éli napjait. A szakemberek számára jelenleg az a legfontosabb kérdés, hogy a kísérő miként vészelte át a fehér törpe kialakulásának időszakát.
A részletes jelentés szerint a WD 1856 tőlünk 80 fényévre található, egy összesen három csillagot magába foglaló rendszerben. Itt bukkantak egy kísérőre, amely a WD 1856 b nevet kapta, Jupiterhez fogható méretével pedig nagyon közel kering csillagához, azt mindössze 34 óra alatt kerüli meg. Ez már rögtön komoly fejtörést okoz számunkra, hiszen a fehér törpecsillagok kialakulása során az összes, a csillaghoz közel elhelyezkedő objektum megsemmisül, a később odatévedő aszteroidák és bolygók pedig a hatalmas gravitációs vonzás miatt darabokra hullanak, így egyelőre több kérdés merül fel az aktuális helyzettel kapcsolatban, pontos válasz nélkül – igaz, a bolygó egyelőre a jelöltek közé tartozik, ennek jelenlétét még vissza kell igazolni.
A csapat tagjai először a TESS segítségével, az áthaladásos módszerrel vették észre a bolygójelöltet, majd pedig az azóta visszavonultatott Spitzer révén igazolták vissza, hogy ez nem csillag, hiszen az infravörös tartományban nem láttak semmilyen kibocsátást. Világossá vált tehát, hogy az objektum nem kisebb tömegű csillag, sem pedig a két kategória közötti határon található barna törpe, azt viszont továbbra sem tudjuk, hogy a kísérő mikor és hogyan kerülhetett jelenlegi helyére. A fehér törpe kialakulásának folyamatát viszonylag jól ismerjük, ez vár a Napra is, nagyjából 5 milliárd év múlva, esetünkben pedig még a Föld is jó eséllyel elpusztul majd, ahogy a Nap vörös óriássá duzzad, hogy ezt követően összetöpörödjön, a Földnél alig nagyobb méretre. Ahhoz, hogy a szóban forgó bolygó később ilyen közel kerüljön a fehér törpéhez, több nagyobb, szintén a Jupiterhez fogható társra, azok gravitációs hatására van szükség, ezeket viszont egyelőre nem találjuk a rendszerben.
A példa azt igazolhatja, hogy nagyobb, szilárd felszínnel rendelkező bolygók is túlélhetik a folyamatot, itt viszont először a planétát kell visszaigazolni, majd pedig további eszközökkel (így például a Webb-űrteleszkóppal) kell majd szemügyre venni a rendszert.
A NASA hivatalos közleményben adta hírül a napokban, hogy kutatók egy csoportja (több űrteleszkóp bevonásával) érdekes exobolygóra bukkant, amely elsőként jelenik meg saját kategóriájában, ugyanis egy gyakorlatilag halott csillaghoz közel keringve éli napjait. A szakemberek számára jelenleg az a legfontosabb kérdés, hogy a kísérő miként vészelte át a fehér törpe kialakulásának időszakát.
A részletes jelentés szerint a WD 1856 tőlünk 80 fényévre található, egy összesen három csillagot magába foglaló rendszerben. Itt bukkantak egy kísérőre, amely a WD 1856 b nevet kapta, Jupiterhez fogható méretével pedig nagyon közel kering csillagához, azt mindössze 34 óra alatt kerüli meg. Ez már rögtön komoly fejtörést okoz számunkra, hiszen a fehér törpecsillagok kialakulása során az összes, a csillaghoz közel elhelyezkedő objektum megsemmisül, a később odatévedő aszteroidák és bolygók pedig a hatalmas gravitációs vonzás miatt darabokra hullanak, így egyelőre több kérdés merül fel az aktuális helyzettel kapcsolatban, pontos válasz nélkül – igaz, a bolygó egyelőre a jelöltek közé tartozik, ennek jelenlétét még vissza kell igazolni.
A csapat tagjai először a TESS segítségével, az áthaladásos módszerrel vették észre a bolygójelöltet, majd pedig az azóta visszavonultatott Spitzer révén igazolták vissza, hogy ez nem csillag, hiszen az infravörös tartományban nem láttak semmilyen kibocsátást. Világossá vált tehát, hogy az objektum nem kisebb tömegű csillag, sem pedig a két kategória közötti határon található barna törpe, azt viszont továbbra sem tudjuk, hogy a kísérő mikor és hogyan kerülhetett jelenlegi helyére. A fehér törpe kialakulásának folyamatát viszonylag jól ismerjük, ez vár a Napra is, nagyjából 5 milliárd év múlva, esetünkben pedig még a Föld is jó eséllyel elpusztul majd, ahogy a Nap vörös óriássá duzzad, hogy ezt követően összetöpörödjön, a Földnél alig nagyobb méretre. Ahhoz, hogy a szóban forgó bolygó később ilyen közel kerüljön a fehér törpéhez, több nagyobb, szintén a Jupiterhez fogható társra, azok gravitációs hatására van szükség, ezeket viszont egyelőre nem találjuk a rendszerben.
A példa azt igazolhatja, hogy nagyobb, szilárd felszínnel rendelkező bolygók is túlélhetik a folyamatot, itt viszont először a planétát kell visszaigazolni, majd pedig további eszközökkel (így például a Webb-űrteleszkóppal) kell majd szemügyre venni a rendszert.