Gyurkity Péter
Két NASA-küldetés indul a Vénuszra
Az extrém körülmények egyre érdekesebbnek tűnnek a szakemberek számára.
A NASA jó ideje mellőzi a Vénuszt a helyszíni kutatásra kijelölt célpontok listájáról, ez azonban a most elhangzott bejelentés szerint az évtized végére megváltozik, ugyanis csaknem egyszerre indítanak majd el két újabb küldetést, amelyek révén további eszközöket juttatnának el a bolygóra. A részleteket már nagyjából ismerjük, így a fő célkitűzések is nyilvánosak.
A hivatalos közleményben arról olvashatunk, hogy gyakorlatilag az évtized végén valósítanák meg a két új küldetést, amelyek többek között a klímaváltozás tanulmányozása miatt tűnnek fontosnak és érdekesnek. Ezek egyike a Davinci+ (Deep Atmosphere of Venus Investigations of Noble Gases, Chemistry and Imaging) névre hallgat, ennek keretében egy szondát eresztenének le a légkörön keresztül, hogy az a süllyedés során tanulmányozza a számunkra igencsak kellemetlen viszonyokat. A nagyjából 50 km-es magasságban jelenlévő kénsav és a légkör 97 százalékát kitevő szén-dioxid mellett további elemek után kutatnának, ez ugyanis választ adhat a jelenlegi körülmények kialakulásával kapcsolatos kérdésekre, de az utolsó, harmadik fázisban a felszín részletes feltérképezésére is sort kerítenének.
A második expedíció a VERITAS (Venus Emissivity, Radio science, InSAR, Topography and Spectroscopy) nevet kapta meg, ez utóbbi már jobban hasonlít egy hagyományos planetáris misszióra. A kamerák segítségével a vízgőz esetleges jelenlétét mutatnák ki, a radar révén a felszínt tanulmányoznák, valamint a tektonikus és vulkanikus aktivitás jelei után nyomoznának, többek között azon teória visszaigazolása céljából, miszerint nagyjából 500 millió évvel ezelőtt a teljes felszín megolvadt és újraformálódott. A két küldetéssel egy hosszúra nyúlt szünetet zárnának le, hiszen az ügynökség utoljára 1989-ben, a Magellan-expedíció révén volt a helyszínen, ennek révén állnak rendelkezésünkre alacsony felbontású felvételek. Annak idején a Szovjetunió is célba vette a bolygót, a Venera 7 esetében az ernyő megolvadása miatt zárult a tervezettnél gyorsabban a vizsgálódás, míg az ESA a 2006-os Venus Express révén iratkozott fel a listára.
A Vénusz igencsak barátságtalan körülményekkel fogadja majd az érkezőket, a durván 470 Celsius-fokos hőmérséklet, a nagy, a Földön 1 km-es vízalatti mélységnek megfelelő nyomás, valamint a szelek megnehezítik majd a mérnökök dolgát, hiszen olyan eszközöket kell előállítaniuk, amelyek jól viselik majd az ottani viszonyokat.
A NASA jó ideje mellőzi a Vénuszt a helyszíni kutatásra kijelölt célpontok listájáról, ez azonban a most elhangzott bejelentés szerint az évtized végére megváltozik, ugyanis csaknem egyszerre indítanak majd el két újabb küldetést, amelyek révén további eszközöket juttatnának el a bolygóra. A részleteket már nagyjából ismerjük, így a fő célkitűzések is nyilvánosak.
A hivatalos közleményben arról olvashatunk, hogy gyakorlatilag az évtized végén valósítanák meg a két új küldetést, amelyek többek között a klímaváltozás tanulmányozása miatt tűnnek fontosnak és érdekesnek. Ezek egyike a Davinci+ (Deep Atmosphere of Venus Investigations of Noble Gases, Chemistry and Imaging) névre hallgat, ennek keretében egy szondát eresztenének le a légkörön keresztül, hogy az a süllyedés során tanulmányozza a számunkra igencsak kellemetlen viszonyokat. A nagyjából 50 km-es magasságban jelenlévő kénsav és a légkör 97 százalékát kitevő szén-dioxid mellett további elemek után kutatnának, ez ugyanis választ adhat a jelenlegi körülmények kialakulásával kapcsolatos kérdésekre, de az utolsó, harmadik fázisban a felszín részletes feltérképezésére is sort kerítenének.
A második expedíció a VERITAS (Venus Emissivity, Radio science, InSAR, Topography and Spectroscopy) nevet kapta meg, ez utóbbi már jobban hasonlít egy hagyományos planetáris misszióra. A kamerák segítségével a vízgőz esetleges jelenlétét mutatnák ki, a radar révén a felszínt tanulmányoznák, valamint a tektonikus és vulkanikus aktivitás jelei után nyomoznának, többek között azon teória visszaigazolása céljából, miszerint nagyjából 500 millió évvel ezelőtt a teljes felszín megolvadt és újraformálódott. A két küldetéssel egy hosszúra nyúlt szünetet zárnának le, hiszen az ügynökség utoljára 1989-ben, a Magellan-expedíció révén volt a helyszínen, ennek révén állnak rendelkezésünkre alacsony felbontású felvételek. Annak idején a Szovjetunió is célba vette a bolygót, a Venera 7 esetében az ernyő megolvadása miatt zárult a tervezettnél gyorsabban a vizsgálódás, míg az ESA a 2006-os Venus Express révén iratkozott fel a listára.
A Vénusz igencsak barátságtalan körülményekkel fogadja majd az érkezőket, a durván 470 Celsius-fokos hőmérséklet, a nagy, a Földön 1 km-es vízalatti mélységnek megfelelő nyomás, valamint a szelek megnehezítik majd a mérnökök dolgát, hiszen olyan eszközöket kell előállítaniuk, amelyek jól viselik majd az ottani viszonyokat.
