Gyurkity Péter
Aktív vulkánok vannak a Vénuszon
Ezek helyszíni kutatásával pedig jobban megérthetnénk a bolygók belső folyamatait.
A Vénusz sokáig unalmas szomszédunknak tűnt, ezzel kapcsolatban még a területtel foglalkozó szakemberek sem szolgálhattak sok újdonsággal, hogy azután rájöjjünk arra, hogy a bolygót, annak felszínét, vulkánok sokasága tarkítja. Egy új kutatás alapján ezek jó része ráadásul aktív, így újabb kitűnő célponttal gazdagodtunk.
Tavaly ősszel még arról számoltunk be, hogy a Vénusz egykor lakható lehetett, a napokban pedig a Universities Space Research Association (USRA) oldalán jelent meg egy friss munka, amely viszont az aktív vulkánok jelenlétére hívja fel a figyelmet. A kutatók az eredmények alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az aktivitás napjainkban is jelen van a felszínen, ezért a jövőben az ide irányuló újabb küldetések segítségével akár a helyszínen is megvizsgálhatnánk a folyamatokat, jobban megértve ezzel a bolygók belsejét, és választ kapva többek között arra a kérdésre, hogy (a Földdel és a Vénusszal ellentétben) a Marson miért nincsenek jelen ilyen aktív vulkánok.
Az anyagban emlékeztetnek arra, hogy a kilencvenes években a NASA Magellan névre keresztelt eszközével vizsgáltuk meg a bolygót, ekkor láttuk először a vulkánok és a lávafolyamok jelenlétét. A kétezres években már az Európai Űrügynökség Venus Express műholdja mérte meg a felszín egy részén jelenlévő infravörös sugárzást (az éjszakai órákban), azt azonban továbbra sem tudtuk, hogy a friss láva milyen ütemben alakul át, vagyis a folyamok korát és a korábbi aktív időszakok időben történő behatárolását nem tudtuk elvégezni. Most (a laboratóriumi vizsgálatok révén) kiderült, hogy a bazaltban nagy mennyiségben jelenlévő ásvány, az olivin, gyorsan reagál a légkörrel való közvetlen kapcsolatra, itt pedig néhány hét alatt oxidásványokból (magnetitból és hematitból) álló külső kéregre tesz szert. A Venus Express mérései alapján ez ott néhány év alatt játszódik le, vagyis a bolygó felszínén mindenképpen aktív vulkánokba ütközhetünk.
A felszíni lávafolyamok tehát viszonylag fiatalok, ezért a jövőben érdemes lesz a helyszínen vizsgálódni.
A Vénusz sokáig unalmas szomszédunknak tűnt, ezzel kapcsolatban még a területtel foglalkozó szakemberek sem szolgálhattak sok újdonsággal, hogy azután rájöjjünk arra, hogy a bolygót, annak felszínét, vulkánok sokasága tarkítja. Egy új kutatás alapján ezek jó része ráadásul aktív, így újabb kitűnő célponttal gazdagodtunk.
Tavaly ősszel még arról számoltunk be, hogy a Vénusz egykor lakható lehetett, a napokban pedig a Universities Space Research Association (USRA) oldalán jelent meg egy friss munka, amely viszont az aktív vulkánok jelenlétére hívja fel a figyelmet. A kutatók az eredmények alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az aktivitás napjainkban is jelen van a felszínen, ezért a jövőben az ide irányuló újabb küldetések segítségével akár a helyszínen is megvizsgálhatnánk a folyamatokat, jobban megértve ezzel a bolygók belsejét, és választ kapva többek között arra a kérdésre, hogy (a Földdel és a Vénusszal ellentétben) a Marson miért nincsenek jelen ilyen aktív vulkánok.
Az anyagban emlékeztetnek arra, hogy a kilencvenes években a NASA Magellan névre keresztelt eszközével vizsgáltuk meg a bolygót, ekkor láttuk először a vulkánok és a lávafolyamok jelenlétét. A kétezres években már az Európai Űrügynökség Venus Express műholdja mérte meg a felszín egy részén jelenlévő infravörös sugárzást (az éjszakai órákban), azt azonban továbbra sem tudtuk, hogy a friss láva milyen ütemben alakul át, vagyis a folyamok korát és a korábbi aktív időszakok időben történő behatárolását nem tudtuk elvégezni. Most (a laboratóriumi vizsgálatok révén) kiderült, hogy a bazaltban nagy mennyiségben jelenlévő ásvány, az olivin, gyorsan reagál a légkörrel való közvetlen kapcsolatra, itt pedig néhány hét alatt oxidásványokból (magnetitból és hematitból) álló külső kéregre tesz szert. A Venus Express mérései alapján ez ott néhány év alatt játszódik le, vagyis a bolygó felszínén mindenképpen aktív vulkánokba ütközhetünk.
A felszíni lávafolyamok tehát viszonylag fiatalok, ezért a jövőben érdemes lesz a helyszínen vizsgálódni.