Hunter
Európa elérte a Vénuszt
Újabb európai űrsikert könyvelhetünk el, kedd reggel pályára állt a Venus Express.
Az űrszonda 400 millió kilométert megtéve 153 nap alatt érte el a Vénuszt. A pályára álláshoz 50 percen át használta főhajtóművét, ezzel 25 000 km/h-ra csökkentve a bolygóhoz viszonyított 29 000 km/h-s sebességét, ami már elegendő volt ahhoz, hogy a Vénusz gravitációja foglyul ejtse a 266 millió dollár értékű űreszközt. A hajtómű begyújtásával a fedélzeten tárolt 590 kilogramm hajtóanyag nagy része elégett, jelentősen csökkentve a szonda összsúlyát. A NASA Magellán radarobszervatóriumának 1990-es látogatása óta ez az első űrexpedíció a szélsőségekkel teli világ körül.
A manőver sikeres befejezéséről a németországi irányító központ délelőtt 9 óra 7 perckor kapott megerősítést. Bár a hajtómű már percekkel korábban kialudt, a rádiójeleknek 7 percre van szükségük, hogy átszeljék a két bolygó közötti űrt. 10 óra után a földi irányítás kinyitotta a szonda nappaneljeit, valamint az egyik X-sávú antennát a Föld irányába fordították, hogy folyamatosan informálódhassanak a Venus Express állapotáról.
Az elkövetkező egy hónapban a szonda további manővereket hajt majd végre, hogy elérje tervezett működési pályáját, melyen megkezdheti tudományos munkáját. Jelenlegi elnyújtott 9 napos pályája helyett egy 24 órás sarkpontok menti pályát fog felvenni, innen tanulmányozza majd a bolygó légkörének szerkezetét, vegytanát és dinamikáit két vénuszi éven át, ami 486 földi napnak felel meg.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
A korábbi Vénusz expedíciókból és a földi megfigyelésekből már tudjuk, hogy szomszédunk vastag légkörbe burkolózik és szélsőséges hőmérsékleti, és nyomásbeli körülmények jellemzik. A légkör elképesztő méretű üvegházhatást hoz létre - ennek vizsgálata a Venus Express első számú feladata, amihez csúcstechnikát képviselő szenzorai nyújtanak segítséget. Mindemellett az ESA szondája lesz az első, ami optikai megfigyeléseket is végez az infravörös spektrumon felfedezett "láthatósági ablakon" át. Az első adatok napokon belül megérkeznek, a tudományos műszerek teljes beüzemelése azonban várhatóan két hónapot vesz majd igénybe.
A Venus Expresst az EADS Astrium fejlesztette ki az ESA számára 14 európai ország közreműködésével. Kialakítása az azóta már jól bevált előd, a Mars Express sémáját követte. Fedélzetén hét műszer kapott helyet, ebből három a Mars Expressen, kettő pedig a Rosettán is megtalálható, csupán némi frissítéssel látták el őket.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
A műszerek közül a PFS spektrométer a légkör hőmérsékletéről és összetételéről ad rendkívül alapos képet, valamint képes a felszíni hőmérséklet nyomon követésére illetve a lehetséges vulkanikus tevékenységek megtalálására is. Az UV SOIR spektrométer és a VeRa kísérleti eszköz a légkört szondázzák rádiójelek alkalmazásával. Ez elsősorban vízmolekulákat és molekuláris oxigént, valamint kén összetevőket keres, melyek a feltevések szerint jelen vannak a Vénusz légkörében. A Virtis spektrométer a légkör különböző rétegeit térképezi fel, képet adva a felhőrendszerekről és a légkör változásairól.
Szintén a légkört, konkrétan annak legkülső rétegeit és a napszél kölcsönhatását vizsgálja az Aspera műszer és egy magnetométer. A Földdel ellentétben a Vénusznak nincs mágneses védelme, ezért különösen érdekes adatokkal szolgálhat a megfigyelés. Végül említsük meg a VMC multicsatornás kamerát, ami négy hullámhosszon rögzít felvételeket. Ezek egyike a már fentebb említett infravörös ablak, ami az egyetlen lehetőség a felszín fotózására. A kamera globális felvételeket is készít, illetve segít a többi műszernek felfedezéseik beazonosításában.
A mostani sikerrel az ESA újabb égitestet tudhat a gyűjteményében a Mars, a Hold és a Szaturnusz mellett. A Rosetta is úton van a 67P üstökös felé, ami elsőként állhat pályára egy üstökösmag körül. Persze erre csak 2014-ben kerül sor, egy évvel a Merkúrra irányuló BepiColombo küldetés fellövése után. A bolygók, különösen azok légkörének vizsgálatával az ESA saját bolygónk jobb megismerését célozza. A Vénusz összetett légköri rendszere különösen alkalmas azoknak a mechanizmusoknak a megértéséhez, melyek a bolygók atmoszféráit vezérlik és változásokat idéznek elő az éghajlatban.
Az űrszonda 400 millió kilométert megtéve 153 nap alatt érte el a Vénuszt. A pályára álláshoz 50 percen át használta főhajtóművét, ezzel 25 000 km/h-ra csökkentve a bolygóhoz viszonyított 29 000 km/h-s sebességét, ami már elegendő volt ahhoz, hogy a Vénusz gravitációja foglyul ejtse a 266 millió dollár értékű űreszközt. A hajtómű begyújtásával a fedélzeten tárolt 590 kilogramm hajtóanyag nagy része elégett, jelentősen csökkentve a szonda összsúlyát. A NASA Magellán radarobszervatóriumának 1990-es látogatása óta ez az első űrexpedíció a szélsőségekkel teli világ körül.
A manőver sikeres befejezéséről a németországi irányító központ délelőtt 9 óra 7 perckor kapott megerősítést. Bár a hajtómű már percekkel korábban kialudt, a rádiójeleknek 7 percre van szükségük, hogy átszeljék a két bolygó közötti űrt. 10 óra után a földi irányítás kinyitotta a szonda nappaneljeit, valamint az egyik X-sávú antennát a Föld irányába fordították, hogy folyamatosan informálódhassanak a Venus Express állapotáról.
Az elkövetkező egy hónapban a szonda további manővereket hajt majd végre, hogy elérje tervezett működési pályáját, melyen megkezdheti tudományos munkáját. Jelenlegi elnyújtott 9 napos pályája helyett egy 24 órás sarkpontok menti pályát fog felvenni, innen tanulmányozza majd a bolygó légkörének szerkezetét, vegytanát és dinamikáit két vénuszi éven át, ami 486 földi napnak felel meg.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
A korábbi Vénusz expedíciókból és a földi megfigyelésekből már tudjuk, hogy szomszédunk vastag légkörbe burkolózik és szélsőséges hőmérsékleti, és nyomásbeli körülmények jellemzik. A légkör elképesztő méretű üvegházhatást hoz létre - ennek vizsgálata a Venus Express első számú feladata, amihez csúcstechnikát képviselő szenzorai nyújtanak segítséget. Mindemellett az ESA szondája lesz az első, ami optikai megfigyeléseket is végez az infravörös spektrumon felfedezett "láthatósági ablakon" át. Az első adatok napokon belül megérkeznek, a tudományos műszerek teljes beüzemelése azonban várhatóan két hónapot vesz majd igénybe.
A Venus Expresst az EADS Astrium fejlesztette ki az ESA számára 14 európai ország közreműködésével. Kialakítása az azóta már jól bevált előd, a Mars Express sémáját követte. Fedélzetén hét műszer kapott helyet, ebből három a Mars Expressen, kettő pedig a Rosettán is megtalálható, csupán némi frissítéssel látták el őket.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
A műszerek közül a PFS spektrométer a légkör hőmérsékletéről és összetételéről ad rendkívül alapos képet, valamint képes a felszíni hőmérséklet nyomon követésére illetve a lehetséges vulkanikus tevékenységek megtalálására is. Az UV SOIR spektrométer és a VeRa kísérleti eszköz a légkört szondázzák rádiójelek alkalmazásával. Ez elsősorban vízmolekulákat és molekuláris oxigént, valamint kén összetevőket keres, melyek a feltevések szerint jelen vannak a Vénusz légkörében. A Virtis spektrométer a légkör különböző rétegeit térképezi fel, képet adva a felhőrendszerekről és a légkör változásairól.
Szintén a légkört, konkrétan annak legkülső rétegeit és a napszél kölcsönhatását vizsgálja az Aspera műszer és egy magnetométer. A Földdel ellentétben a Vénusznak nincs mágneses védelme, ezért különösen érdekes adatokkal szolgálhat a megfigyelés. Végül említsük meg a VMC multicsatornás kamerát, ami négy hullámhosszon rögzít felvételeket. Ezek egyike a már fentebb említett infravörös ablak, ami az egyetlen lehetőség a felszín fotózására. A kamera globális felvételeket is készít, illetve segít a többi műszernek felfedezéseik beazonosításában.
A mostani sikerrel az ESA újabb égitestet tudhat a gyűjteményében a Mars, a Hold és a Szaturnusz mellett. A Rosetta is úton van a 67P üstökös felé, ami elsőként állhat pályára egy üstökösmag körül. Persze erre csak 2014-ben kerül sor, egy évvel a Merkúrra irányuló BepiColombo küldetés fellövése után. A bolygók, különösen azok légkörének vizsgálatával az ESA saját bolygónk jobb megismerését célozza. A Vénusz összetett légköri rendszere különösen alkalmas azoknak a mechanizmusoknak a megértéséhez, melyek a bolygók atmoszféráit vezérlik és változásokat idéznek elő az éghajlatban.
