Berta Sándor
A működési terület is befolyásolja a robottaxik sikerét
Nem minden városban lehet sikeres a járművek alkalmazása.
A Boston Consulting Group és a Sankt Gallen-i Egyetem munkatársai közös tanulmányukban megállapították, hogy a robottaxik használatában rejlő lehetőségek jelentős mértékben függenek az alkalmazási helyszíntől. Nagyon nem mindegy, hogy milyen jellegű városban közlekednek a gépkocsik, nem mindegyik település profitál ugyanis azonos mértékben a használatukból.
Az anyag szerzői rámutattak, hogy az olyan nagyvárosokban, mint Berlin, Hamburg vagy München sokkal hatékonyabb lehet az elektromos kerékpárok és a rollerek alkalmazása. Ezzel szemben New Yorkban vagy Sanghajban a legfeljebb 15 személy szállítására alkalmas robotbuszok használata lehet igazán hatékony.
Az sem mindegy, hogy a koncepciók megvalósításával mekkora megtakarítás érhető el. Hamburgban a közlekedési kiadásokból évente mintegy 1,1 milliárd eurót lehetne megspórolni, míg Berlinben ez az összeg 1,5 milliárd euró lenne, New Yorkban pedig a Central Park felületének hatszorosa szabadulna fel a feleslegessé váló parkolóhelyek miatt.
A szakemberek megvizsgálták a különböző nagyvárosok egyedi közlekedési mintáit és több milliárd utat modelleztek le. Abból indultak ki, hogy az önállóan közlekedő autók térhódítása akár két évtizedig is eltart majd és a települések kellően korán fel fognak készülni az új járművek megjelenésére.
A kutatók közölték, hogy fontos lenne, hogy például New York vezetői inkább a robotbuszok elterjedését támogassák és ne a robottaxikét. A legfeljebb 1 vagy 2 személy szállítására alkalmas robotrobogók viszont jelentős mértékben növelhetik a forgalmat. A közepes méretű városokban, például Berlinben a döntéshozókban elsősorban arról kell gondoskodniuk, hogy kevesebb gépkocsi közlekedjen a központokban.
Tavaly szeptemberben a Deloitte aktuális jelentésében azt taglalta, hogy az önállóan közlekedő taxik 2035-ig jelentős mértékben növelhetik a belvárosi járműforgalmat. A szakértők 109 város mobilitásmodelljét vették figyelembe, amelyek többek között tartalmazták a lakosok mozgási mintáit, a népesedési struktúrát és az ingázók arányát. Egy okos közlekedésszabályozás ugyanakkor megoldást jelenthetne a növekvő forgalomra.
A Boston Consulting Group és a Sankt Gallen-i Egyetem munkatársai közös tanulmányukban megállapították, hogy a robottaxik használatában rejlő lehetőségek jelentős mértékben függenek az alkalmazási helyszíntől. Nagyon nem mindegy, hogy milyen jellegű városban közlekednek a gépkocsik, nem mindegyik település profitál ugyanis azonos mértékben a használatukból.
Az anyag szerzői rámutattak, hogy az olyan nagyvárosokban, mint Berlin, Hamburg vagy München sokkal hatékonyabb lehet az elektromos kerékpárok és a rollerek alkalmazása. Ezzel szemben New Yorkban vagy Sanghajban a legfeljebb 15 személy szállítására alkalmas robotbuszok használata lehet igazán hatékony.
Az sem mindegy, hogy a koncepciók megvalósításával mekkora megtakarítás érhető el. Hamburgban a közlekedési kiadásokból évente mintegy 1,1 milliárd eurót lehetne megspórolni, míg Berlinben ez az összeg 1,5 milliárd euró lenne, New Yorkban pedig a Central Park felületének hatszorosa szabadulna fel a feleslegessé váló parkolóhelyek miatt.
A szakemberek megvizsgálták a különböző nagyvárosok egyedi közlekedési mintáit és több milliárd utat modelleztek le. Abból indultak ki, hogy az önállóan közlekedő autók térhódítása akár két évtizedig is eltart majd és a települések kellően korán fel fognak készülni az új járművek megjelenésére.
A kutatók közölték, hogy fontos lenne, hogy például New York vezetői inkább a robotbuszok elterjedését támogassák és ne a robottaxikét. A legfeljebb 1 vagy 2 személy szállítására alkalmas robotrobogók viszont jelentős mértékben növelhetik a forgalmat. A közepes méretű városokban, például Berlinben a döntéshozókban elsősorban arról kell gondoskodniuk, hogy kevesebb gépkocsi közlekedjen a központokban.
Tavaly szeptemberben a Deloitte aktuális jelentésében azt taglalta, hogy az önállóan közlekedő taxik 2035-ig jelentős mértékben növelhetik a belvárosi járműforgalmat. A szakértők 109 város mobilitásmodelljét vették figyelembe, amelyek többek között tartalmazták a lakosok mozgási mintáit, a népesedési struktúrát és az ingázók arányát. Egy okos közlekedésszabályozás ugyanakkor megoldást jelenthetne a növekvő forgalomra.