Gyurkity Péter
Visszaigazolták a legközelebbi exobolygót
Annak lakhatóságával kapcsolatban viszont a pontosabb adatok ellenére sem látunk tisztán.
Eredetileg még 2016 során számoltunk be arról, hogy rábukkantak a legközelebbi exobolygóra, amely a szomszédos naprendszerben helyezkedik el, ennek mérete pedig akár a Földéhez hasonló lehet. Azóta több eltérő tanulmány is napvilágot látott a Proxima b jellemzőivel kapcsolatban, korábban már cáfolták a lakható jelleget, most azonban még pontosabb adatokat kaptunk, amelyek egyben jelzik a kutatások komplex jellegét.
A Genfi Egyetem csapata tette közzé a napokban friss eredményét, amelyben az ugyanezen bolygóval kapcsolatban elvégzett újabb kutatások adatait teszik közzé. Eszerint a Proxima b minimális mérete még közelebb áll a Földéhez, mint azt korábban gondoltuk, ez ugyanis 1,17 lehet, legalábbis erre utal a Chilében felállított Very Large Telescope ESPRESSO névre keresztelt spektrográfjának mérése. A svájci eredetű fontos komponens jóval pontosabb, mint az eredeti megfigyelésekért felelős HARPS, a velünk szomszédos, tőlünk mindössze 4,2 fényévre elhelyezkedő csillagot így 30 cm/s-os pontossággal figyelhetjük meg, ami rögtön háromszoros javulást jelent a korábbi mérésekhez képest. Ennek segítségével sikerült visszaigazolni az exobolygó jelenlétét, miközben egy második jelre is rábukkantak, bár ez utóbbival kapcsolatban még nem látunk tisztán, így nem tudni, hogy valóban jelen lehet-e egy további bolygó a csillag közelében.
Ami a korábban szintén kitárgyalt lakható jelleget illeti, itt még szintén nem egyértelmű a történet, a két évvel ezelőtt megjelent cáfolat után ugyanis most ismét igyekeznek további részleteket megismerni ezzel kapcsolatban. Azt tudjuk, hogy az igencsak aktív vörös törpecsillag komoly sugárzással bombázza a felszínt, ez akár 400-szor erősebb lehet annál, mint amit a Föld esetében megszoktunk, kérdéses viszont, hogy létezhet-e olyan légkör, amely legalább részben védelmet nyújt ezen behatással szemben. Ennek kapcsán folytatják a munkát, szeretnének ugyanis minden lehetséges részletre kitérni, további pontos megfigyelésekkel bővíteni tudástárunkat, hogy jobban megismerjük a csillagot mindössze 11 nap alatt megkerülő kísérőt.
A szomszédos rendszerbe való eljutás témája legalább ilyen izgalmas, bár azt gyakorlatilag mindenki tudja, hogy ez nagyságrendekkel nehezebb feladat lesz. Még nagyon messze vagyunk egy ilyen óriási utazás megvalósításától, a hatalmas rakétáján dolgozó SpaceX számára pedig a Mars elérése is komoly kihívást jelent, nemhogy a szomszédos rendszerbe való utazás. A napokban sorrendben negyedik prototípusuk tesztelésére került sor, amely a hajtómű kipróbálása után nem sokkal felrobbant, így újabb vizsgálatra kerül majd sor, hogy kiderítsék a probléma okait.
Eredetileg még 2016 során számoltunk be arról, hogy rábukkantak a legközelebbi exobolygóra, amely a szomszédos naprendszerben helyezkedik el, ennek mérete pedig akár a Földéhez hasonló lehet. Azóta több eltérő tanulmány is napvilágot látott a Proxima b jellemzőivel kapcsolatban, korábban már cáfolták a lakható jelleget, most azonban még pontosabb adatokat kaptunk, amelyek egyben jelzik a kutatások komplex jellegét.
A Genfi Egyetem csapata tette közzé a napokban friss eredményét, amelyben az ugyanezen bolygóval kapcsolatban elvégzett újabb kutatások adatait teszik közzé. Eszerint a Proxima b minimális mérete még közelebb áll a Földéhez, mint azt korábban gondoltuk, ez ugyanis 1,17 lehet, legalábbis erre utal a Chilében felállított Very Large Telescope ESPRESSO névre keresztelt spektrográfjának mérése. A svájci eredetű fontos komponens jóval pontosabb, mint az eredeti megfigyelésekért felelős HARPS, a velünk szomszédos, tőlünk mindössze 4,2 fényévre elhelyezkedő csillagot így 30 cm/s-os pontossággal figyelhetjük meg, ami rögtön háromszoros javulást jelent a korábbi mérésekhez képest. Ennek segítségével sikerült visszaigazolni az exobolygó jelenlétét, miközben egy második jelre is rábukkantak, bár ez utóbbival kapcsolatban még nem látunk tisztán, így nem tudni, hogy valóban jelen lehet-e egy további bolygó a csillag közelében.
Ami a korábban szintén kitárgyalt lakható jelleget illeti, itt még szintén nem egyértelmű a történet, a két évvel ezelőtt megjelent cáfolat után ugyanis most ismét igyekeznek további részleteket megismerni ezzel kapcsolatban. Azt tudjuk, hogy az igencsak aktív vörös törpecsillag komoly sugárzással bombázza a felszínt, ez akár 400-szor erősebb lehet annál, mint amit a Föld esetében megszoktunk, kérdéses viszont, hogy létezhet-e olyan légkör, amely legalább részben védelmet nyújt ezen behatással szemben. Ennek kapcsán folytatják a munkát, szeretnének ugyanis minden lehetséges részletre kitérni, további pontos megfigyelésekkel bővíteni tudástárunkat, hogy jobban megismerjük a csillagot mindössze 11 nap alatt megkerülő kísérőt.
A szomszédos rendszerbe való eljutás témája legalább ilyen izgalmas, bár azt gyakorlatilag mindenki tudja, hogy ez nagyságrendekkel nehezebb feladat lesz. Még nagyon messze vagyunk egy ilyen óriási utazás megvalósításától, a hatalmas rakétáján dolgozó SpaceX számára pedig a Mars elérése is komoly kihívást jelent, nemhogy a szomszédos rendszerbe való utazás. A napokban sorrendben negyedik prototípusuk tesztelésére került sor, amely a hajtómű kipróbálása után nem sokkal felrobbant, így újabb vizsgálatra kerül majd sor, hogy kiderítsék a probléma okait.